mentális fogyatékossággal élő gyermekek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése: összefoglaló jelentés a projektrőlfotó: © unicef/nyhq2011-1060/holtmentális fogyatékossággal élő gyermekek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése: összefoglaló jelentés a projektről2015isbn: 978-615-80236-8-9szerzői jogi nyilatkozat:© központ a mentális sérültek jogaiért alapítvány (mdac), 2015. minden jog fenntartva.jelen kiadvány az európai unió alapvető jogok és uniós polgárság programjának támogatásával készült. a kiadvány tartalma nem feltétlenül tükröziaz európai bizottság véleményét, a kiadvány tartalmáért kizárólag a mental disability advocacy center felel.2015 áprilistartalom1.bevezetés és áttekintés……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………a projekt áttekintése…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..eszközök szakpolitikák kidolgozóinak és kutatóknak………………………………………………………………………………………………………………………az európai dimenzió…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………emberi jogi indikátorok és adatgyűjtésadatgyűjtési és –terjesztési sztenderdek…………………………………………………………………………………………………………………………………………..emberi jogi indikátorrendszerek………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..lebontott adatgyűjtést szolgáló információs rendszerek……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………sztenderdek és megállapítások tíz európai országbankontextus…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..nemzetközi sztenderdek…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………belföldi kutatás…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………első szakasz: elméleti (desk-based) kutatás……………………………………………………………………………………………………………………………….második szakasz: támogatott elméleti kutatás…………………………………………………………………………………………………………………………..harmadik szakasz: empirikus kutatás…………………………………………………………………………………………………………………………………………javasolt indikátorok a mentális fogyatékossággal élő gyermekek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésével összefüggésben…………………………………………………………………………………………………….első klaszter: monitorozás és panasztétel – strukturális indikátorokmásodik klaszter: részvétel a bírósági eljárásokban – folyamatindikátorokharmadik klaszter: az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés előmozdítása – folyamatindikátorokaz igazságszolgáltatásban dolgozó szakemberek számára nyújtott tréningtréningtartás, sillabusz és bibliográőa…………………………………………………………………………………………………………………………………………….1.bevezetés és áttekintésösszefoglaló jelentésünk a mentális fogyatékossággal élő gyermekek igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréséről szóló, az európai unió (eu) tíz országában folytatott kutatásról nyújt áttekintést. a projektet a kutatások és a tényadatok terén jelentkező hiányosság feltárása céljából indítottuk annak érdekében, hogy a nemzetközi emberi jogi sztenderdeket irányadónak tekintve tájékoztatást nyújtsunk a nemzeti és európai szintű szakpolitikák kidolgozóinak. a multidiszciplináris kutatási projekt bulgáriában, csehországban, az egyesült királyságban, írországban, lettországban, litvániában, magyarországon, romániában, spanyolországban és szlovéniában zajlott le.fogalommeghatározásokaz „igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés” a nemzetközi jog fejlődő koncepciója és az „igazságszolgáltatási igazgatásban alkalmazott rendszerekhez, eljárásokhoz, információhoz és helyszínekhez való hatékony hozzáférés” jogára utal. az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának (ejeny) 8. cikkéből eredően magában foglalja az emberi jogok megsértése miatti hatékony jogorvoslathoz való jogot is.a teljes projekten keresztül használt „mentális fogyatékossággal élő gyermekek” fogalma az értelmi, fejlődési, kognitív és/vagy pszichoszociális fogyatékossággal élő gyermekekre utal. értelmi fogyatékossággal élő gyermekeknek általában nagyobb nehézségeik vannak az intellektuális és adaptív működéssel, mint más gyermekeknek, amelynek oka az a tartós állapot, amely születéskor vagy gyermekkorban alakult fejlődési rendellenesség fogalma magában foglalja az értelmi fogyatékosságot, és más fejlődési anomáliákat – így cerebrális parézist, az autizmus spektrumzavart és a magzati alkohol szindrómát –, a kognitív rendellenesség pedig a tanulással és információfeldolgozással összefüggő nehézségekre utal. végül pszichoszociális fogyatékossággal élőknek ehelyütt a pszichiátriai problémákat megtapasztaló gyermekeket nevezzük.a projekt áttekintésea projekt a mentális fogyatékossággal élő gyermekeket érő emberi jogi jogsértések nyomán aktualizálódó, a nemzeti szintű igazságszolgáltatási és kvázi-igazságszolgáltatási eljárások során érvényesülő jogorvoslathoz való jog megerősítését tűzte ki központi céljául. erre vonatkozóan szolgált tényadatokkal és információval. az elsődleges cél négy részcélt foglalt magában:a mentális fogyatékossággal élő gyermekek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésére vonatkozó adatgyűjtési módszertan kidolgozása európára vonatkozóan;a mentális fogyatékossággal élő gyermekek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése nemzetközi jogból levezetett sztenderdjeinek kidolgozása (ide értve a gyermekek magánéletének védelmét jogi eljárások során, a gyermekek részvételét ezekben az eljárásokban, a jogi segítségnyújtáshoz és képviselethez való hozzáférést, valamint az ésszerű alkalmazkodást);tréning és oktatási anyag kidolgozása a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban dolgozó a mentális fogyatékossággal élő gyermekekkel közvetlen kapcsolatba kerülő gyakorlati szakemberek (bírák, rendőrtisztek, szociális munkások, pszichológusok stb.) számára; valamintérdekérvényesítés és disszeminációs tevékenység annak érdekében, hogy a releváns tagállami szakpolitikák kidolgozói is megismerhessék a projekt eredményeit.janet e. lord et al.: human rights yes! action and advocacy on the rights of persons with disabilities. 2. kiadás, (minneapolis: university of minnesota human rights center, 2012).a szakpolitikák alakítói és a kutatók számára kidolgozott eszközöka projekt az európai unió társőnanszírozásával zajlott, amely lehetővé tette a projektpartnerek számára, hogy összetett kutatási eszköztárat hozzanak létre, jelentős eredményeket mutassanak fel és ajánlásokat is tegyenek. ez a jelentés a projekt eredményeinek összefoglalását adja. az eredmények legnagyobb része a projekt weboldalán is rendelkezésre áll: www.mdac.org/accessing-justice-childrenanna lawson: mentális fogyatékossággal élő gyermekek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése. adatgyűjtés- és terjesztés: útmutató jelentés. (mdac és university of leeds, 2015 január) – valamennyi projektnyelven hozzáférhető.anna lawson: mentális fogyatékossággal élő gyermekek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése. adatgyűjtés- és terjesztés: eredmények összefoglalása (mdac and university of leeds, april 2015) – csak angolul hozzáférhető.mentális fogyatékossággal élő gyermekek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése: nemzetközi sztenderdek és eredmények az eu tíz országából (mdac, 2015 április) – valamennyi projektnyelven hozzáférhető.online oktatási és tréninganyag az igazságszolgáltatás működésében részt vevő bírák, ügyvédek, rendőrök, szociális munkások és más szakemberek részére – valamennyi projektnyelven hozzáférhető.a mentális fogyatékossággal élő gyermekek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének legfőbb akadályait összefoglaló, az egyes projektországokra vonatkozó adatlapok – hozzáférhetőek angolul, és minden esetben a releváns nyelven.az európai dimenzióa gyermekek igazságszolgáltatási rendszerrel összefüggő jogai az elmúlt években egyre növekvő jelentőségre tettek szert az európai szinten. az egyik legjelentősebb előrelépés a területen az európa tanács gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló iránymutatásának kidolgozása volt, amely gyakorlati információval szolgál a gyermekek jogainak jogi eljárásokban biztosított védelméről a szakpolitikák alakítói és más igazságszolgáltatási igazgatásban résztvevők számára.dokumentum külön utalást tesz a kötelező erejű nemzetközi emberi jogi forrásokra is. ezekből számos elv és sztenderd közvetlenül alkalmazható a mentális fogyatékossággal élő gyermekekre, de nyilvánvalóan további célzott információra van szükség az értelmi vagy pszichoszociális károsodással élő gyermekek számára szükséges alkalmazkodás biztosításával, valamint az igazodással és támogatással összefüggésben. mindez idáig csak szűk körű kísérletek irányultak a fogyatékossággal élő gyermekek jogainak vizsgálatára, és csekély érdeklődés mutatkozott azok iránt a sajátos korlátok iránt, amelyekkel ezek a gyermekek minden bizonnyal szembesülnek a bírósági eljárások során.az európa tanáccsal ellentétben az európai unió (eu) saját jogán „elismerte” az ensz fogyatékossággal élő személyek jogainak egyezményét (un crpd), így külön kötelezettségeket vállalt a nemzetközi jog égisze alatt arra, hogy előmozdítja a fogyatékossággal élő személyek – köztük a gyermekek – jogainak érvényesülését. kevéssel ezután az európai tanács elfogadta az eu gyermekjogi ütemtervét. a „gyermekbarát igazságszolgáltatás” főcím alatt az ütemterv említést tesz arról, hogy az eu központi szerepet játszik annak előmozdításában, hogy valamennyi nemzeti igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatba kerülő gyermek tekintetében jobb eredményeket „az európai igazságszolgáltatási rendszerek gyermekbaráttá tétele az eu gyermekjogi ütemtervének központi cselekvési eleme. ez a terület nagy gyakorlati relevanciával bír, és az eu-nak – a szerződések értelmében – megvan a felhatalmazása arra, hogy a gyermek jogait az uniós jogalkotási eszközök révén ténylegesen is érvényesítse.”az európa tanács miniszteri bizottságának iránymutatása a gyermekbarát igazságszolgáltatásról, amelyet a miniszteri bizottság 2010. november 17-én, a miniszterek képviselőinek 1098. ülésén fogadott el. elérhető: http://www.coe.int/t/dghl/standardsetting/childjustice/source/guidelineschildfriendlyjustice_hu.pdf (utolsó letöltés: 2015. április 20.).a tanács határozata a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ensz-egyezménynek az európai közösség által történő megkötéséről (2009. november 26.) 2010/48/ek, hl l 23/35, 2010. 01. 27.a bizottság közleménye az európai parlamentnek, a tanácsnak, az európai gazdasági és szociális bizottságnak és a régiók bizottságának: az eu gyermekjogi ütemterve com(2011) 60 véglegesuo. 2.1. bekezdésemellett számos kapcsolódó fejlesztés valósult meg, például a stockholmi program elfogadása a szabadság, biztonság és igazságosság unióbeli erősítése céljából. bár ennek fókusza a gyermek jogainak megerősítése, megjegyzendő, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek jogait nem említi kifejezetten.e mulasztás ellenére számos más kezdeményezés is indult azzal a céllal, hogy fejlessze a gyermek jogai iránti tiszteletet az igazságszolgáltatási eljárások során, különösen a büntető igazságszolgáltatás területén. a gyanúsítottak „sérülékenyként” való kezelése tekintetében az európai tanács 2013-as ajánlása felhívta a tagállamokat arra, hogy előzzék meg az eljárási jogaikat gyakorló fogyatékossággal élő személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetést, rögzítsenek egy „sérülékenységi vélelmet” a „súlyos pszichológiai, értelmi, őzikai vagy érzékszervi károsodással, illetve mentális vagy kognitív rendellenességgel” élő személyek tekintetében, biztosítva ezzel számukra az információhoz és jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférést abban az esetben is, ha a személy szabadságelvonás kockázatával szembesül.a releváns intézkedések körébe tartozik az áldozatvédelmi irányelv elfogadása is, amely kimondja:„különös őgyelmet kell fordítani az olyan értési vagy közlési nehézségekre, amelyek hátterében valamilyen fogyatékosság állhat, például hallássérülés vagy beszédzavar. a büntetőeljárás során hasonlóképpen őgyelembe kell venni az áldozat információközlési képességének korlátozottságát.”2013-ban további irányelvet fogadtak el a büntetőeljárásban való ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról.az irányelv utal az európa tanács gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló iránymutatására, ám kizárólag egyetlen utalást tesz a fogyatékossággal élő személyekre.a kutatások tekintetében üdvözlendők a gyermek jogaival összefüggő információ minőségének és hozzáférhetőségének fejlesztésére irányuló egyre növekvő erőfeszítések. ezek közé tartoznak az eu alapjogi ügynöksége által vezetett vizsgálat a hamarosan megjelenő eredményei a fogyatékossággal élő gyermekekkel szembeni erőszakról, valamint egy irányadó tanulmány az igazságszolgáltatási eljárásokban részt vevő gyermekekre vonatkozó az eu 28 tagállamában megvalósuló adatgyűjtésről. az utóbbi projekt első szakasza – elsőként a világon – 290 elemes indikátorlista alapján végzett kiterjedt információgyűjtést a büntető igazságszolgáltatásban részt vevő gyermekekkel összefüggésben. maga az adatgyűjtés és -terjesztés központi jelentőségű, mégis megjegyzést érdemel, hogy az említett kutatás egyelőre nem gyűjtött a különböző károsodásokkal élő gyermekek tapasztalatainak dimenziója mentén lebontott adatokat.jelen projekt eredményei remélhetően további információval szolgálnak az európai unió és az európa tanács szakpolitikusai számára, elősegítve azt, hogy a társadalom mélyrehatóbban megértse azokat a többszörös, illetve rendszerszintű korlátokat, amelyekkel az európában élő mentális fogyatékossággal küzdő gyermekek az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés során szembesülnek. bízunk abban, hogy kutatásunk előmozdítja a további fenntartható, európai szintű célzott kutatási tevékenységet, amely feltárhatja a mentális fogyatékossággal élő gyermekek tapasztalatait, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a kormányokat betartsák a nemzetközi jogforrásokból eredő kötelezettségeiket. végső vágyunk az, hogy szigniőkánsan jelentősebb eredményeket lássunk a gyermekeket érintő polgári és büntető igazságszolgáltatás, valamint a közigazgatási eljárások terén.európai tanács: a stockholmi program – a polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos európa. 2010/c 115/01, 2010. 05. 04.a bizottság ajánlása a büntetőeljárás során gyanúsított és vádolt kiszolgáltatott személyekre vonatkozó eljárási biztosítékokról (2013. november 27.), oj c 378, 12/2/2013, p. 8-10. megállapítást nyert azonban, hogy a „sérülékenység” ahhoz használt koncepciója, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára jogokat állapítsanak meg, nem igazán fogadható el a crpd emberi jogi megközelítése alapján.az európai parlament és a tanács 2012/29/eu irányelve (2012 október 25.) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/ib tanácsi kerethatározat felváltásáról. oj l 315, 14/11/2012, 57-73. o. 21. preambulumbekezdésaz európai parlament és a tanács 2013/48/eu irányelve a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról, oj l 294, 6/11/2013, 1-12. o.10további információ hozzáférhető: http://fra.europa.eu/en/video/2014/violence-against-children-disabilities (utolsó letöltés: 2015. április 20.)11ld. az erről szóló weboldalt: http://www.childreninjudicialproceedings.eu/home/default.aspx (utolsó letöltés: 2015. április 20.)8 emberi jogi indikátorok a változások mértékét hatékonyan monitorozó mechanizmusok kulcsszerepet töltenek be a kormányok emberi jogi kötelezettségvállalásainak megvalósításában. az eu gyermekjogi ütemterve feltárta, hogy a gyermekek helyzetére vonatkozó megbízható adatok hiánya a tagállamokban központi akadálya a tényekre alapuló szakpolitikák kialakításának. a helyzet még kritikusabb a mentális fogyatékossággal élő gyermekek tekintetében, akikre vonatkozóan nagyon kevés információ áll rendelkezésre, különösen jogérvényesítéshez való joguk tekintetében.erre az aggodalomra válaszolva a projekt folyamán négy kapcsolódó témakört vizsgáltunk:a mentális fogyatékossággal élő gyermekek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésével összefüggő jogainak monitorozására vonatkozó nemzetközi sztenderdeket;a hatékony monitorozás elősegítése céljából a szakpolitikák kidolgozóinak szánt aktuális útmutatások nemzetközi sztenderdek alapján történő elemzését; ennek során különösen annak felmérését, hogy a jelenlegi európai indikátorrendszer mennyire rögzíti az érintett a csoportba tartozó gyermekek által megélt tapasztalatokat;a vonatkozó információs rendszerek kidolgozásának követelményeit annak érdekében, hogy képesek legyenek releváns és lebontott adatok nemzeti szintű összegyűjtésére úgy, hogy az kielégítően megragadja a mentális fogyatékossággal élő gyermekek tapasztalatait a polgári és büntető-, valamint közigazgatási eljárásokban;további célzott kutatás előmozdítását és lefolytatását e területen, részletes útmutatást nyújtva ezekhez az erőfeszítésekhez.a projekt e részének eredményeit önálló jelentés foglalja össze, amely a projekt valamennyi nyelvén hozzáférhető a projekt weboldalán: www.mdac.org/accessing-justice-childrenadatgyűjtési és -terjesztési sztenderdekírország kivételével a projektben részt vevő valamennyi ország által ratiőkált és az eu által megerősített crpd 31. cikke előírja, hogy a részes államok „összegyűjtik a megfelelő információkat – beleértve statisztikai és kutatási adatokat –, amely révén a jelen egyezmény végrehajtásához szükséges politikákat alakíthatnak ki és valósíthatnak meg”, így érvényesítve a fogyatékossággal élő személyek jogait. gyermekjogi területen az ensz gyermekjogi bizottsága szintén felhívta a részes államokat, hogy „szisztematikusan gyűjtsenek lebontott adatokat, amelyek relevánsak a őatalkorúak igazságszolgáltatásának gyakorlata szempontjából, és szükségesek a szakpolitikák és programok kidolgozásához, érvényesítéséhez és értékeléséhez.”az ensz közgyűlése felhívta a részes államokat arra, hogy a kormányok a gyermek jogai érvényesítéséhez szükséges, ensz testületek felé teljesített jelentéstételi kötelezettség keretében végzett szélesebb körű adatgyűjtés részeként „foglaljon jelentésébe részletes és pontos információt a gyermekek igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréséről, az e területen tett előrelépésekről és kihívásokról, továbbá összehasonlítható statisztikai adatokról.”az európa tanács – különösen a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló iránymutatás keretei között – szintén őgyelmet szentelt adatgyűjtés szükségességének.elismerve a fogyatékossággal élő személyek által tapasztalt korlátokat, az európa tanács igyekezett „támogatni és előmozdítani az összetett, sokrétű és specializált kutatást valamennyi fogyatékosságügyi területen”.12a bizottság közleménye az európai parlamentnek, a tanácsnak, az európai gazdasági és szociális bizottságnak és a régiók bizottságának: az eu gyermekjogi ütemterve com(2011) 60 végleges13anna lawson: access to justice for children with mental disabilities. the collection and dissemination of data: guidance report (mdac and university of leeds, january 2015).14committee on the rights of the child, general comment no. 10: children‘s rights in juvenile justice, 25 april 2007, crc/c/gc/10, 98. bekezdés15united nations, general assembly, human rights council, resolution no. 25/6: rights of the child: access to justice for children, 25 march 2014, una/hrc/25/l.10.16supra note 2.17a miniszteri bizottság rec(2006)5. sz. ajánlása a tagországok számára az európa tanács akciótervéről, amely a fogyatékos emberek jogainak érvényesítését, társadalomban való teljes körű részvételük előmozdítását segíti elő a fogyatékos emberek életminőségének javításával európában a 2006-2015 közötti időszakban. online hozzáférhető: http://www.coe.int/t/e/social_cohesion/soc-sp/action%20plan%20hungary.pdf (utolsó letöltés: 2015. április 20.) 3.14.1. pontemberi jogi indikátorrendszerekkutatásunk számos releváns projektet azonosított, amelyek az európában élő mentális fogyatékossággal rendelkező gyermekek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésével összefüggő indikátorokat dolgoztak ki. ezek az alábbiak.a bizottság online fogyatékosságügyi eszköztára (disability online tool of the commission – dotcom),tájékoztatást ad a fogyatékossággal élő személyeket érintő jogforrásokról és szakpolitikákról, és amely eszköze az európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020 programhoz való adatgyűjtésnek.az eu alapjogi ügynöksége (fra) által kidolgozott, a gyermek jogainak az európai unióban megvalósuló védelmére, tiszteletben tartására és érvényesülésének elősegítésére vonatkozó indikátorok, amelyek a jogokat négy központi területre tagolják: családi környezet és helyettesítő nevelés, védelem a kizsákmányolással és erőszakkal szemben, megfelelő életszínvonal, valamint oktatás, állampolgárság és részvétel iskolai és sporttevékenységekben.az európai bizottság által őnanszírozott kutatás, amelynek célja a gyermekek büntető és polgári bírósági, valamint közigazgatási eljárásokban való részvételérre vonatkozó az ensz kábítószer-ellenőrzési és bűnmegelőzési hivatala által kidolgozott, őatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerére vonatkozó indikátor-keretrendszer.az európa tanács égisze alatt született gyermekek részvételének értékelő eszköztára.az említett értékelőrendszereknek számos olyan korlátja volt, amely miatt a mentális fogyatékossággal élő gyermekek sajátos tapasztalatai láthatatlanok maradtak, vagy csupán részlegesen, néhány különös területen vonatkozott rájuk információ. a dotcom például nem foglalkozott kifejezetten az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréssel mint témakörrel, és míg az fra indikátorai – üdvözlendő módon – hangsúlyt helyeztek a lebontott adatok szükségességére, különösen arra, hogy mit kezd a fogyatékossággal az igazságszolgáltatás, a rendszer nem volt kellően részletes ahhoz, hogy megragadta volna az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés korlátait, amelyekkel a mentális fogyatékossággal élő gyermekek szembesülnek. az európai bizottság gyermekek jogi eljárásokban való bevonásáról szóló tanulmánya óriási mennyiségű adatot gyűjtött össze valamennyi tagállamból, ám sajnos alig rögzített a fogyatékosságra tekintettel lebontott adatokat. a lebontott adatgyűjtést szolgáló információs rendszerek„kötelezettségeik teljesítése céljából a részes államoknak pontos, sztenderdizált és lebontást lehetővé tevő, továbbá a fogyatékossággal élő gyermekek tényleges helyzetét tükröző adatokkal szolgáló adatgyűjtési mechanizmusokat kell felállítaniuk és kidolgozniuk. e kérdés fontossága felett gyakran elsiklunk, nem tekintjük prioritásnak, annak ellenére, hogy mindez hatással van nem csupán a megvalósítandó megelőző intézkedésekre, hanem a programok őnanszírozásához szükséges értékes források elosztására is.”a kutatás a továbbiakban felmérte az információs rendszerek felépítését annak érdekében, hogy felhasználja a mentális fogyatékossággal élő gyermekek igazságszolgáltatásban megélt egyéni tapasztalataira vonatkozó adatokat. két kapcsolódó kérdést vizsgált. az első, hogy milyen módon gyűjthetné a gyermek fogyatékosságára vagy károsodás-típusára vonatkozó adatokat az igazságszolgáltatási rendszer, a második, hogy a bírósági eljárás során milyen támogatás vagy igazodást valósítottak meg. ez a két információ kulcsjelentőségű a bírósági eljárások elemzéséhez és reformjához, a teljes alkalmazkodás, valamint a mentális fogyatékossággal élő gyermekek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének biztosítása érdekében.18online hozzáférhető: http://www.disability-europe.net/dotcom (utolsó letöltés: 2015. április 20.)19online hozzáférhető: http://fra.europa.eu/en/publication/2012/developing-indicators-protection-respect-and-promotion-rights-child-european-union (utolsó letöltés: 2015. április 20.)online hozzáférhető: http://www.childreninjudicialproceedings.eu/home/default.aspx (utolsó letöltés: 2015. április 20.)online hozzáférhető: http://www.unodc.org/pdf/criminal_justice/manual_for_the_measurement_of_juvenile_justice_indicators.pdf (utolsó letöltés: 2015. április 20.)az európa tanács gyermekjogi részlege és ifjúsági osztálya: child participation assessment tool: indicators for measuring progress in promoting the rights of children and young people under the age of 18 to participate in matters of concern to them. online hozzáférhető: http://coe.int/t/dg3/children/participation/newdefault_en.asp (utolsó letöltés: 2015. április 20.)committee on the rights of the child, general comment no. 9 (2006): the rights of children with disabilities, 27 february 2007, crc/c/gc/9, para. 19.az információs rendszerek kialakítása során számos kihívással kell szembesülnünk. a fogyatékosság túl tág kategóriáira támaszkodás aligha nyújt információt a sajátos korlátokról, amelyekkel például a halmozottan fogyatékos gyermekek szembesülnek. ezzel szemben a őnom részletek összegyűjtése a károsodások széles köréről valószínűleg feldolgozhatatlan, vagy túlságosan a fogyatékosság medikális modelljén alapuló adathalmazt eredményez az ensz fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény által szociális modelljén alapuló helyett. a helyzetet tovább bonyolítja az, hogy stigmatizációhoz vezethet, ha a gyermeket valamilyen károsodással, így például mentális fogyatékossággal élőnek „címkézzük”.az ilyen rendszerek kidolgozását mindig az ensz gyermekjogi egyezményének 3. cikk (1) bekezdésében és a crpd 7. cikkében rögzített gyermek mindenek felett álló érdekének kell vezérelnie. a fogyatékossággal élők jogainak bizottsága (crpd bizottság) javaslata alapján a „őzikai, érzékszervi, értelmi és szellemi” károsodástípusok lehetnek ugyan az adatlebontás tág kategóriái, ám az egyes kategóriákhoz deőníciós kihívások kapcsolódnak, amelyek további megfontolást igényelnek.az igazságszolgáltatáson belüli adattárolás emberi jog sztenderdjeit elsősorban az ensz égisze alatt született szabadságuktól megfosztott gyermekekről szóló havannai szabályok jelentik. ezek előírják, hogy átfogó információt kell összegyűjteni a gyermek személyazonosságáról, a fogva tartás okáról, a szülők értesítéséről, illetve a őzikai vagy mentális egészségügyi problémák részleteiről, ám megjegyzendő, hogy nem említik a támogatásra és ésszerű alkalmazkodásra vonatkozó adatokat, így kevésbé valószínű, hogy a kormány monitorozási tevékenysége ezekre kiterjed. a projekt során végzett kutatás nem talált példát olyan kezdeményezésre, amely a mentális fogyatékossággal élő gyermekeknek nyújtott támogatásra és ésszerű alkalmazkodásra vonatkozó adatgyűjtési és igazságszolgáltatási szakemberek közötti adatmegosztó rendszerek részletes kidolgozására irányult volna. az egyetlen ígéretes fejlesztés „a hozzáférhető információ sztenderdje” című tervezet volt az angliai nemzeti egészségügyi szolgálattól, amely meghatározta, hogy rögzíteni kell a szolgáltatás egyéni igénybe vevőinek szükségleteit és a biztosított alkalmazkodásra vonatkozó információt.a jelentésben ajánlások teljes sora található, többek között az nagyobb hangsúlyt kell helyezni a fogyatékossággal élők igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésére vonatkozó adatgyűjtésre;életkor és károsodástípus alapján lebontott adatok gyűjtését és publikációját megvalósító rendszereket kell bevezetni az igazságszolgáltatási rendszer valamennyi fokozatában;szisztematikus adatgyűjtés az egyes gyermekek számára szükséges alkalmazkodás és támogatás természetéről, a gyermek mindenek felett álló érdekével összhangban;a tárgyalt megközelítés becsatornázása a „mainstream”-be az európai bizottság szintjén;útmutató kidolgozása az európai bizottság és a nemzeti kormányok által, amely kifejezésre juttatja azt a követelményt, hogy a mentális fogyatékossággal élő gyermekek felmérése a fogyatékossághoz kapcsolódó, az igazságszolgáltatási eljárásokban való részvételt másokkal egyenlő alapon lehetővé tevő alkalmazkodás megvalósítására fókuszáljon;eszköztárak és rendszerek létrehozása annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő gyermekekkel multidiszciplináris alapon foglalkozó kulcsszakemberek között megosztható legyen az igazságszolgáltatásban részt vevő gyermekek fogyatékosságon alapuló alkalmazkodására és támogatására vonatkozó információ;további kutatás és eredményindikátorok kidolgozása a mentális fogyatékossággal élő gyermekek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésével kapcsolatos jogainak nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek keretében történő felmérése céljából.24united nations, general assembly, resolution no. 45/113: united national rules for the protection of juveniles deprived of their liberty, 14 december 1990, a/res/45/113.további információ hozzáférhető: http://www.england.nhs.uk/accessibleinfo (utolsó letöltés: 2015. április 20.).
