Training Handbook (DIS-CONNECTED)

1 training handbook & aonitoring toolkit dis-chbbected: disability-based connected facilities and programmes for prevention of violence against women and children 2 101049690- dis-connected disability-based connected facilities and programmes for prevention of violence against women and children (101049690 – cerv-2021-daphne) training handbook& monitoring toolkit 13.09.2024 validity foundation https://validity.ngo/ views and opinions expressed are however those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the european union or the european commission. neither the european union nor the granting authority can be held responsible for them. 3 table of contents introduction ……………………………………………………………………………………………………………………………… 4 about dis-connected ………………………………………………………………………………………………………………….. 4 protecting women and children with disabilities from abuse ………………………………………………………………… 4 training handbook ………………………………………………………………………………………………………………….. 6 training objective ……………………………………………………………………………………………………………………………… 6 training content ……………………………………………………………………………………………………………………………….. 6 annex – assessment forms ……………………………………………………………………………………………………………….. 17 i) pre-training……………………………………………………………………………………………………………………. 17 ii) post-training ………………………………………………………………………………………………………………….. 20 monitoring toolkit package ………………………………………………………………………………………………. 23 monitoring techniques …………………………………………………………………………………………………………………….. 23 1. observation in the field – checklist ………………………………………………………………………………………… 23 2. observing potential abuse situations in residential and segregated non-residential settings ………… 24 3. documentation study – checklist ……………………………………………………………………………………………. 26 4) identification of users in particularly vulnerable situations – checklist ………………………………… 29 5) basic principles of speaking and engaging with children with disabilities and women with disabilities ………………………………………………………………………………………………………………………………… 31 interviewing children with disabilities and staff working with children with disabilities ……………………… 32 a) interviewing children with disabilities ……………………………………………………………………………………. 32 b) interviewing staff working with children with disabilities ………………………………………………………. 33 interviewing women with disabilities and staff working with women with disabilities ………………………… 36 a) interviewing women with disabilities …………………………………………………………………………………….. 36 b) interviewing staff working with women with disabilities ………………………………………………………… 38 examples of other monitoring tools …………………………………………………………………………………………………… 41 4 introduction about dis-connected the disability-based connected facilities and programmes for prevention of violence against women and children (dis-connected) project focuses on women and children with intellectual and psychosocial disabilities who are victims of violence in facilities and programmes designed to serve them. the project will create a multi-disciplinary cooperation and response protocol with law enforcement, service providers and victim support workers to enable prevention, early identi�cation, and protection against violence that women and children with psychosocial andcor intellectual disabilities face. speci�cally, the project objectives are to: • improve reporting of violence through enhancing the knowledge base and improving monitoring relating to violence against women and children with mental disabilities in facilities and programmes that serve them; • build the capacity of independent professionals to prevent, detect and facilitate reporting of and redress for violence against women and children with mental disabilities; • enhance on-going cross-disciplinary reporting and response mechanisms through practical protocols; • improve access to services through the development of practical protocols and accessible online geo-location maps to signpost where victims should go to obtain the support they need. the project is being implemented in bulgaria, hungary, iithuania, portugal and slovakia from march 2023 to february 202d. protecting women and children with disabilities from abuse this handbook is designed to support your efforts in safeguarding women and children with disabilities who reside in psychiatric hospitals, social care homes, or access segregated non-residential services. together with the monitoring methodology, it serves as a comprehensive guide, providing the knowledge and tools necessary for conducting effective monitoring visits. the goal is to ensure these individuals receive appropriate, age-, gender-, and disability-sensitive support, free from abuse and discrimination. understanding the issue women and children with disabilities are at an increased risk of physical and emotional abuse due to factors such as communication barriers, limited mobility, and dependence on caregivers. these vulnerabilities can also result in challenges in recognizing or reporting abuse. this handbook underscores the importance of your role in addressing these risks through thorough monitoring and advocacy. our guiding principles this handbook is built upon four core principles: • client-centred approach: we prioritise the well-being of women and children with disabilities. all monitoring efforts seek to understand their experiences, respect their autonomy, and empower them to voice their needs and concerns. 5 • trauma-informed practices: we recognise that many individuals may have experienced abuse in the past. our approach prioritises sensitivity, avoids retraumatisation, and fosters a safe and supportive environment for disclosure. • collaboration and transparency: effective monitoring requires collaboration with facility staff, families, and the wider community. we advocate for open communication, transparency in reporting, and a collaborative approach to enable prevention, early identification, and protection against violence that women and children with psychosocial and/or intellectual disabilities face. • human rights framework: the core principles enshrined in the convention on the rights of persons with disabilities (crpd) guide our monitoring efforts. we strive to ensure that women and children with disabilities enjoy their fundamental rights to life, liberty, security, and freedom from violence. the handbook structure this handbook is divided into two key sections: 1. training handbook: provides a comprehensive package for conducting effective trainings for human rights monitors, including a training schedule, suggestions for the agenda and the training content and practical group exercises. annexes include pre- and post-training assessment forms. 2. monitoring toolkit package: the toolkit is designed to provide a structured approach to monitoring, offering a range of checklists and guidelines that will assist in identifying and addressing potential risks. it includes the following key resources: o checklists for observations in the �eld focused on environmental factors o checklist for observing potential abuse situations o checklist for studying documents in different types of facilities, including psychiatric hospitals, social care homes, childcare institutionscfamily-type placement centres and segregated non-residential services o checklist for identifying users in particularly vulnerable situations o principles of engaging with children with disabilities and women with disabilities o recommended interview questions and topics for children with disabilities, staff members working with children with disabilities, as well as recommended questions and topics to cover with women with disabilities and staff members working with women with disabilities. 6 training handbook training objective the overall objective of this handbook is to provide information and tools with which the multi-disciplinary monitoring teams, created within the dis-connected project, will carry out monitoring visits aimed at preventing, early identifying and addressing violence against women and children. this handbook is inspired by the content of who qualityrights tool kit (2012), ithaka toolkit (2010), istanbul protocol (2022) and charm tool kit (2017). this handbook is built around an interdisciplinary methodology which has been developed to conduct comprehensive human rights monitoring in residential and segregated non-residential settings where there are women and children with intellectual andcor psychosocial disabilities. it sets out a structure for training teams based on the content of the monitoring handbook. it focuses on building up the knowledge, skills and attitudes of interdisciplinary teams to prepare them for conducting human rights monitoring. theoretical aspects of human rights and monitoring are combined with various interactive tasks to allow you to provide a comprehensive, interactive training experience for teams. training methods include a combination of presentations with exercises, case studies and group tasks. monitoring teams will include experts by experience, so training and handouts will also include easy-to-read materials. the objectives of the training are: 1. to introduce the framework of international human rights law, speci�c rights of women and children with mental andcor psychosocial disabilities, and the obligations of states (particularly: freedom from torture or ill-treatment and the right to community living). critically re�ect on institutionalisation as a human rights violation. 2. to provide information on the speci�c forms of abuse that may be experienced by women and children with mental andcor psychosocial disabilities in institutions and segregated non-residential settings. 3. to introduce the participants to methodologies for conducting human rights monitoring. 4. to provide participants with guidance on the practical aspects of monitoring, including communicating with clients and staff, observation, assessing documentation, triangulating information, etc. d. plan and prepare monitoring visit to an institution or a segregated non-residential setting, assignment of roles and tasks. training content the training is intended to last one day, 6-8 hours. however, maintaining �exibility in the schedule is crucial to ensure optimal learning. keep in mind that the primary focus is two-fold: to equip participants with the practical skills and methodologies needed to effectively monitor abusecviolence and to develop the competencies required to become con�dent monitors. the outline below provides a framework for facilitators which they can use to guide their planning. to maximise learning impact, the sessions are 7 designed to be highly interactive. they should also be led by experienced monitors and facilitators, with the input of experts by experience. the descriptions of each session are brief to allow facilitators �exibility in choosing methods that resonate best with their speci�c participant group. each session includes a list of relevant resources. facilitators are encouraged to explore and utilise additional resources available in national languages. following the outline is a more detailed section dedicated to various interactive tasks that can be incorporated into the training program. (see also “step 3: train the monitoring team“ of the monitoring methodology.) 1. schedule e:00 am – e:30 am: registration ▪ registration e:30 am – 10:00 am: welcome and pre-training knowledge assessment ▪ introduction to the training program ▪ objectives and agenda overview ▪ introduction of the participants ▪ completion of entry knowledge questionnaire 10:00 am – 11:00 am: understanding abuse in institutional settings ▪ testimony of an expert by experience ▪ de�nition and types of abuse ▪ signs and symptoms of abuse in children and women with disabilities ▪ impact of abuse on victims 11:00 am – 11:1d am: break 11:1d am – 12:1d pm: iegal norms and standards ▪ international human rights framework ▪ national legislation and regulations ▪ reporting mechanisms and legal obligations 12:1d pm – 1:00 pm: iunch break 1:00 pm – 2:00 pm: principles of human rights monitoring – testimony of a human rights monitor – principles of human rights monitoring (sharing good and bad experiences) 2:00 pm – 3:00 case studies and group work ▪ presentation of real-life case studies 8 ▪ group discussion and analysis ▪ interactive exercises on identifying and responding to abuse ▪ porting �ndings 3:00 pm – 3:1d pm: break 3:15 pm – 4:30 pm: best practices for monitoring and evaluation ▪ developing monitoring plans ▪ conducting effective interviews and observations ▪ documenting and reporting findings (introducing the monitoring report template) 4:30 pm – 4:4d pm: post-training knowledge assessment ▪ completion of exit knowledge questionnaire 4:4d pm – d:00 pm: wrap-up and feedback ▪ summary of key points ▪ collection of feedback forms ▪ closing remarks 2. presentation outline slide 1: title slide ▪ training title ▪ date ▪ presenter’s name speaker notes: in this presentation, we will discuss the different forms of abuse that people with disabilities can experience, the signs and symptoms of abuse, and how to report abuse. we will also explore some of the challenges that people with disabilities face in reporting abuse. slide 2: overview of training objectives ▪ identify signs of abuse: explore different types of abuse and their speci�c indicators in victims with disabilities. ▪ understand the impact of abuse: examine the immediate and long-term consequences of abuse on women and children with disabilities. ▪ recognise legal frameworks: gain knowledge of international conventions and national laws that protect people with disabilities from abuse. ▪ report abuse effectively: iearn about reporting mechanisms and ful�l legal obligations regarding abuse reporting. 9 ▪ develop monitoring practices: master techniques for implementing effective monitoring plans to prevent abuse. speaker notes: this training has several key objectives. we’ll delve into the different forms of abuse, how to recognise their signs in people with disabilities, and the long-term impact abuse has on victims. we’ll also explore international and national legal frameworks that protect this vulnerable population. you’ll learn proper reporting procedures and legal obligations, along with strategies to develop and implement effective monitoring plans to prevent abuse from occurring in the �rst place. slide 3: understanding abuse ▪ de�nition and types of abuse ▪ signs and symptoms de�nition: abuse is the intentional in�iction of physical, emotional, or sexual harm, neglect, exploitation, or deprivation. types of abuse: ▪ physical abuse: hitting, slapping, kicking, pinching, or any physical contact causing pain or injury. ▪ sexual abuse: any unwanted sexual contact, including sexual assault and rape. ▪ emotional abuse: yelling, name-calling, threats, humiliation, isolation, and gaslighting. ▪ neglect: withholding necessary care such as food, water, medical attention, or hygiene assistance. ▪ exploitation: taking advantage of someone’s disability for �nancial gain or personal bene�t. signs and symptoms: ▪ physical injuries like bruises, cuts, burns, or broken bones. ▪ behavioural changes – withdrawal, anxiety, depression, self-harm. ▪ dif�culty sleeping or eating. ▪ unexplained weight �uctuations. ▪ bedwetting or soiling. speaker notes: abuse is a broad term encompassing various actions. it’s the intentional in�iction of harm through physical, emotional, or sexual means, neglect, exploitation, or deprivation. people with disabilities are particularly vulnerable due to potential dependence on caregivers. the training will explore speci�c signs and symptoms associated with each type of abuse, helping you recognise them in individuals with disabilities. these signs may include physical injuries, withdrawal, anxiety, changes in sleep or eating patterns, and even self-harm. slide 4: impact of abuse 10 ▪ effects on victims ▪ iong-term consequences immediate effects: ▪ physical injuries and health problems. ▪ emotional trauma, fear, and anxiety. ▪ dif�culty trusting others and forming relationships. ▪ withdrawal from social activities. ▪ depression and suicidal ideation. iong-term consequences: ▪ iong-lasting physical and mental health issues. ▪ dif�culty with learning and education. ▪ social isolation and relationship problems. ▪ increased risk of substance abuse. ▪ dif�culty achieving independence and employment. speaker notes: the effects of abuse on victims are devastating and far-reaching. victims may experience immediate physical injuries and health problems, along with severe emotional trauma, fear, and anxiety. abuse can erode trust, making it dif�cult to form healthy relationships and participate in social activities. in the long term, victims may struggle with physical and mental health issues, learning dif�culties, social isolation, and substance abuse. their ability to achieve independence and employment can also be signi�cantly compromised. slide d: iegal framework ▪ international conventions ▪ national laws international conventions: ▪ the united nations convention on the rights of persons with disabilities (crpd): this landmark treaty recognises the inherent dignity and equal rights of all persons with disabilities. it speci�cally prohibits all forms of exploitation, violence, and abuse against persons with disabilities, including their gender-based aspects (article 16). national laws: (replace with details on speci�c national laws protecting people with disabilities from abuse. you can include a brief overview or bullet points highlighting key points) ▪ (example) the elder abuse and neglect act (us): protects older adults, including those with disabilities, from abuse, neglect, and exploitation. 11 ▪ (example) your country’s speci�c iaw: (provide details on relevant national laws in your country.) speaker notes: international conventions like the un crpd set a global standard for protecting the rights of people with disabilities. this treaty speci�cally prohibits all forms of abuse against them. it’s crucial to understand relevant national laws in your country that echo these protections and outline speci�c reporting procedures or legal repercussions for perpetrators. (replace the example national laws with details speci�c to your country). slide 6: reporting mechanisms ▪ how to report abuse ▪ iegal obligations mandatory reporting: (explain who is mandated to report suspected abuse – professionals like teachers, social workers, healthcare providers etc.) reporting channels: (iist different avenues for reporting abuse – reporting to designated authorities within the institution, child protective services, law enforcement etc.) con�dentiality and support: (explain how con�dentiality is maintained for victims while ensuring they receive support.) speaker notes: many professionals, such as yourselves, are mandated reporters. this means you have a legal obligation to report suspected abuse to the appropriate authorities. we’ll discuss the various reporting channels available, such as designated personnel within the institution, child protective services, or law enforcement. it’s important to understand how con�dentiality is maintained for victims while ensuring they receive the support they need. slide 7: principles of human rights monitoring ▪ principle 1: do no harm ▪ principle 2: ongoing dialogue for reform ▪ principle 3: independence and credibility ▪ principle 4: collect reliable information ▪ principle d: store and share information securely speaker notes: explain some of the key principles listed above, provide practical examples for the participants you’re your own monitoring experience why these are needed. slide 8: case studies introduction ▪ overview of case studies ▪ objectives of group work 12 overview: (brie�y introduce the case studies participants will work on in groups.) objectives: (explain the learning objectives of the group work based on the case studies.) (example) identify signs of abuse in the case study scenario. (example) determine the most appropriate reporting mechanism for the situation. speaker notes: we’ll now delve deeper into practical application through case studies. (brie�y introduce the case studies participants will work on in groups). by analysing these scenarios, you’ll gain experience in identifying signs of abuse in speci�c situations involving people with disabilities. explain the learning objectives of the group work based on the case studies. for instance, you might be tasked with identifying the signs of abuse in the scenario and determining the most appropriate reporting mechanism. slide e: best practices for monitoring ▪ developing monitoring plans ▪ conducting interviews and observations developing monitoring plans: (explain how to create effective monitoring plans to prevent abuse.) ▪ regularly scheduled observations and interactions with residents. ▪ reviewing medical records and incident reports for potential red �ags. ▪ ensuring open communication channels for residents to report concerns. ▪ providing training for staff on recognising and reporting abuse. conducting interviews and observations: (explain best practices for conducting interviews and observations with people with disabilities who may have dif�culty communicating.) ▪ utilising assistive communication devices or methods. ▪ creating a calm and private environment. ▪ asking open-ended questions and being attentive to nonverbal cues. speaker notes: developing and implementing effective monitoring plans is crucial in preventing abuse. this can involve regularly scheduled observations and interactions with residents, reviewing medical records and incident reports for potential red �ags, and ensuring open communication channels for residents to report concerns. we’ll also discuss best practices for conducting interviews and observations with people with disabilities. these may include utilising assistive communication devices or methods, creating a calm and private environment, asking open-ended questions, and being attentive to nonverbal cues. slide 10: summary and wrap-up ▪ key takeaways ▪ next steps this slide will summarise the key takeaways from the training program. these will likely include: 13 ▪ the different forms of abuse faced by women and children with disabilities in institutions. ▪ the signs and symptoms of abuse in this population. ▪ the legal framework protecting people with disabilities from abuse. ▪ effective reporting procedures and legal obligations regarding reporting. ▪ techniques for developing and implementing a monitoring system. ▪ the importance of self-care for professionals working in this demanding �eld. next steps: this slide will encourage participants to actively apply the knowledge, and skills gained throughout the training. it may include suggestions such as: ▪ reviewing the provided resources on recognising abuse and reporting procedures. ▪ discussing the training content with colleagues and supervisors. ▪ implementing the department-speci�c monitoring plans developed during the group exercise. ▪ identifying opportunities to integrate self-care practices into their daily routines. additional resources: this slide will provide a comprehensive list of resources for ongoing learning and support. these may include: ▪ websites and hotlines dedicated to reporting abuse of people with disabilities. ▪ online training modules and webinars on recognising abuse. ▪ contact information for mental health hotlines and employee assistance programs for support with self-care. 3. interactive tasks case studies case study 1: a child with disabilities ▪ scenario: a child with disabilities shows signs of physical abuse. ▪ task: identify signs and develop an intervention plan. ▪ discussion questions: what are the signs of abuse? how would you respond? what steps would you take to report and address the situation? signs of abuse: ▪ physical injuries: o describe the speci�c injuries (bruises, cuts, burns, etc.) and their locations. o are the injuries new or in various stages of healing? o do the injuries seem accidental or deliberate? ▪ behavioural changes: 14 o has the child become withdrawn, anxious, or fearful? o are there any changes in sleeping or eating patterns? o does the child �inch at touch or seem afraid of certain people? ▪ disclosures: o has the child directly or indirectly disclosed abuse (through drawings, play, or verbalisation)? possible caregivers: ▪ parentscguardians: are they the suspected abusers? ▪ if not, who are the primary caregivers? ▪ is there a history of domestic violence or substance abuse in the household? context: ▪ iiving situation: is the child living in a stable environment? ▪ school attendance: has the child’s school attendance been irregular or marked by behavioural changes? ▪ previous interventions: has there been any prior involvement with child protective services? possible courses of action: ▪ reporting the abuse: who will report the abuse (teacher, doctor, mandated reporter)? ▪ what agency will be contacted (child protective services, law enforcement)? ▪ ensuring safety: how can the child’s immediate safety be ensured? additional considerations: ▪ communication barriers: does the child have any communication limitations that might make it dif�cult to disclose abuse? ▪ disability-speci�c concerns: are there speci�c vulnerabilities or challenges related to the child’s disability that increase their risk of abuse? ▪ investigative challenges: how might the child’s disability make it dif�cult to investigate the abuse? ____________________________________________________________________________ case study 2: a woman with disabilities ▪ scenario: a woman with disabilities reports psychological abuse by staff. ▪ task: assess the situation and create a monitoring plan. 15 ▪ discussion questions: what evidence would you look for? how would you document your �ndings? what actions would you recommend? the abuse: ▪ speci�c examples: what are some speci�c things the staff members are saying or doing that the woman considers abusive? (e.g., name-calling, threats, humiliation, gaslighting, dismissing her concerns) ▪ duration: how long has this abuse been happening? ▪ impact: how has this abuse affected the woman emotionally and mentally? possible further details: ▪ witnesses: are there any other residents or staff who have witnessed the abuse? ▪ past reports: has the woman reported the abuse before? if so, what was the outcome? ▪ fear of retaliation: is the woman afraid of what will happen if she reports the abuse? possible courses of action: ▪ reporting the abuse: who will the woman report the abuse to? (facility manager, social services, disability rights organisation) ▪ advocating for support: what kind of support does the woman need to feel safe and respected? ▪ iegal action: is there a possibility of legal action being taken? additional considerations: ▪ dependence on staff: how reliant is the woman on the staff for her daily needs? ▪ communication barriers: does the woman have any communication barriers that could make it dif�cult to report the abuse? ▪ power imbalance: how does the power dynamic between the woman and the staff contribute to the abuse? ____________________________________________________________________________ exercise – “how to cope in challenging situations?” opening activity: ▪ divide participants into small groups (3-4 people). distribute a list of potential emotional reactions to witnessing abuse (e.g., sadness, anger, frustration, helplessness, guilt). each group discusses which reactions they might experience and why. ▪ reconvene as a large group and share key takeaways from the small group discussions. facilitation: 16 ▪ brie�y explain the concept of self-care and its importance in preventing burnout and maintaining mental health. activity: ▪ present a list of self-care strategies (physical activity, mindfulness exercises, relaxation techniques, hobbies, spending time with loved ones). participants individually write down 3 self-care strategies they currently use or would like to try. group sharing: ▪ invite volunteers to share one of their self-care strategies with the group. encourage discussion and brainstorming of additional strategies. provide handouts with resources for further exploration (e.g., mindfulness apps, relaxation techniques guides). o brie�y summarise the importance of self-care for their work. o encourage participants to continue developing and implementing their self-care plans. o provide a list of resources for ongoing support (mental health hotlines, employee assistance programs) 17 annex – assessment forms i) pre-training part a: baseiine knowiedge please rate your current knowledge level on the following topics: topic no knowledge basic knowledge moderate knowledge advanced knowledge iegal norms and standards for protecting women and children with disabilities in residential and segregated non-residential facilities ☐ ☐ ☐ ☐ signs and symptoms of abuse in women and children with disabilities ☐ ☐ ☐ ☐ reporting mechanisms for abuse in residential and segregated non-residential settings ☐ ☐ ☐ ☐ trauma-informed practices ☐ ☐ ☐ ☐ best practices for monitoring and evaluation in residential and segregated non-residential settings ☐ ☐ ☐ ☐ what are your primary expectations from this training? ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ 18 have you previously received training on any of these topics? if yes, please provide details. ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ how con�dent are you in your ability to identify and respond to abuse of women with psychosocial andcor intellectual disabilities in various settings? not con�dent somewhat con�dent con�dent very con�dent ☐ ☐ ☐ ☐ how con�dent are you in your ability to identify and respond to abuse of children with psychosocial andcor intellectual disabilities in various settings? not con�dent somewhat con�dent con�dent very con�dent ☐ ☐ ☐ ☐ part b: pre-training seif-assessment describe any previous experience you have in monitoring or evaluating facilities where women and children with disabilities reside. ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ identify any speci�c challenges you have faced or anticipate facing in this role. ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ 19 what additional topics or issues would you like to see covered in this training? ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ 20 ii) post-training part a: knowiedge gained please rate your knowledge level on the following topics after the training: topic no knowledge basic knowledge moderate knowledge advanced knowledge iegal norms and standards for protecting women and children with disabilities in residential and segregated non-residential facilities ☐ ☐ ☐ ☐ signs and symptoms of abuse in women and children with disabilities ☐ ☐ ☐ ☐ reporting mechanisms for abuse in residential and segregated non-residential settings ☐ ☐ ☐ ☐ trauma-informed practices ☐ ☐ ☐ ☐ best practices for monitoring and evaluation in residential and segregated non-residential settings ☐ ☐ ☐ ☐ how con�dent are you in your ability to identify and respond to abuse of women with psychosocial andcor intellectual disabilities in various settings? not con�dent somewhat con�dent con�dent very con�dent ☐ ☐ ☐ ☐ 21 how con�dent are you in your ability to identify and respond to abuse of children with psychosocial andcor intellectual disabilities in various settings? not con�dent somewhat con�dent con�dent very con�dent ☐ ☐ ☐ ☐ how well did the training meet your expectations? not at all somewhat mostly completely ☐ ☐ ☐ ☐ part b: training effectiveness what were the most valuable aspects of this training? ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ what aspects of the training could be improved? ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ do you feel equipped to apply what you have learned in your professional role? please explain. ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ 22 is there additional training or resources that would further support you? ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ 23 monitoring toolkit package this chapter serves as an overview of monitoring techniques, such as observations in the �eld, studying documents, and interviewing staff members and service users with a special emphasis on recognising abuse of women and children with disabilities in residential settings, including social care institutions, psychiatric hospitals, small group homes,1 as well as segregated non-residential settings including daycare centres.2 information gathering must be guided by the principle of triangulation. this principle implies using a variety of sources (observations, documentation check and interviews) to establish facts and checking them against each other sources. monitoring techniques 1. observation in the �eld – checklist (see also pages 32 to 3e of the monitoring methodology.) instructions: this checklist focuses on environmental factors within residential and segregated non-residential settings. these factors can in�uence the risk of abuse. overall environment location – where is the facility located? (e.g. rural or urban area? close to central neighbours or far from them?) – how many buildings/wards/rooms are there? describe them. – are there any outdoor spaces? please describe them. cleanliness and maintenance: • are common areascusers’ rooms clean and free of clutter? • are �oors, walls, and furniture in good repair? • is there adequate lighting and ventilation throughout the facility? • are there unpleasant odours present (e.g., urine, uncleanliness)? accessibility: • are entrances, hallways, and doorways wide enough to accommodate wheelchairs and other assistive devices? • are ramps available to connect different levels of the building? • are bathrooms equipped with grab bars and accessible showerscbaths? • are there visual and auditory aids available for users with sensory impairments? 1 for a non-taxative list of institutions, see crpd committee (2022). guidelines on deinstitutionalization, including in emergencies. crpdcccd, para 1d. 2 ibid. para 28. according to para 28 of the di guidelines, daycare centres are not community-based services. 24 privacy: • do users have access to private spaces for conversations and relaxation? • do bedroomscdoes the service area provide privacy? (e.g., how many people are placed in the same room? how is privacy ensured in segregated non-residential services? do users have personal space around their bed with a wardrobe? how can users have their personal belongings with them?) • are there designated areas for users to bathe and use the toilet privately? comfort and stimulation: • are common areas furnished with comfortable seating and tables? • are there age and gender-appropriate toys, games, other stimulating activities and different forms of entertainment available? please describe them. • is there access to natural light and outdoor spaces (weather permitting)? • are there designated areas for quiet relaxation or reading? 2. observing potential abuse situations in residential and segregated non-residential settings (see also “method 2: observation” of the monitoring methodology.) this checklist provides a framework for observing potential abuse situations in residential and segregated non-residential settings. it is not a substitute for professional assessment but can guide initial observations. general observations: • staff interactions: do staff members interact with users in a respectful and digni�ed manner? is there evidence of physical or verbal abuse? are there any signs of inappropriate touchescspeech? • user interactions: do users appear comfortable and engaged with their surroundings? are users able to freely express themselves? are users avoidingcconfronting with the staffctheir peers? • user autonomy: do users have control over their daily routines and decision-making? are children involved in forming their daily routines? what support is offered to women and children in this regard? physical abuse: • unexplained injuries: are there bruises, cuts, burns, or other injuries on users? how can these be explained? • physical restraint: are users restrained physically? • poor hygiene: do users appear unwashed or unkempt? are there concerns about sanitation or inadequate toileting assistance? use of chemical restraints: • medications: what medications are the users taking? • appearance: do users appear drowsy or agitated? sexual abuse: 25 • inappropriate physical contact: do staff members engage in any unnecessary touching or sexualised behaviour with users? • sexually suggestive language: is there inappropriate sexual language used towards users? • isolation: are users isolated from their peers in a way that could facilitate sexual abuse? reproductive abuse: – sexual relationship: are there any signs of prohibited or controlled sexual relationships concerning women with disabilities (e.g. flyers, notices on the wall/notice board)? do they have to request keys to an “intimacy room”? – pregnancy: are there any signs of prohibited or controlled pregnancy concerning women with disabilities (e.g. flyers, notices on the wall/notice board)? – childbirth: are there any signs of prohibited or controlled childbirth (e.g. flyers, notices on the wall/notice board)? emotional abuse: • yelling, insults, or threats: do staff members yell at, insult, or threaten users? • humiliation or belittling: do staff members engage in behaviour that humiliates or belittles users? • isolation or withdrawal: do users appear withdrawn or reluctant to speak for fear of retaliation? • threats of punishment or removal: do staff members threaten users with punishment or removal from the facility? neglect: • inadequate nutrition or hydration: do users appear malnourished or dehydrated? • unsanitary conditions: are users’ areas dirty, cluttered, or unsafe? • iack of medical care: do users seem to get the medical, including dental care they need? • lack of meaningful activities: are users permitted to use the garden/sports field or do other outdoor activities? are there games played with children? are there activities requested by female users? • inadequate assistance with daily living: do users receive disability, age and gender-sensitive support they require with dressing, bathing and toileting etc? • lack of preparation of users for living independently: do users receive disability, age and gender-sensitive support in order to gain skills to live and work in the community? additional considerations: • communication barriers: do communication methods allow users with disabilities to express themselves clearly and report concerns? • record-keeping practices: are users’ records maintained accurately and with appropriate privacy safeguards? • reporting procedures: are information on procedures for residents and staff to report abuse displaced visibly and in an accessible way for every user including children with disabilities and wheelchair users? 26 remember: this checklist is a starting point. if you observe any signs of potential abuse, report it to the appropriate authorities immediately. 3. documentation study – checklist (see also “method 3: reviewing documentation” of the monitoring methodology.) monitors should request different types of documentation depending on the facility type they are visiting. keep in mind that while access to users’ personal data can be denied, monitors can de�nitely have access to internal policies and information of public interest. here’s a breakdown of key documents to request for each facility: psychiatric hospital: a) personal data • admission and discharge records: these records should detail the user’s history, diagnosis, and treatment plan. • mental health assessments: these records detail recent assessments that evaluate the user’s mental state and potential risk factors for self-harm or harm to others. • medication administration records: these records shall detail what medications have been prescribed and how they have been administered. • incident reports: request any reports documenting altercations, injuries, or other incidents involving users or staff. • restraint and seclusion records: these records should document any instances where physical,3 chemical,4 mechanical restraints5 or seclusion6 were used on users. b) internal policies and information of public interest • patient rights and grievance procedures, including easyread version: ensure these documents are readily available and understood by users. • staff training records: verify that staff have received training on recognising and preventing abuse of people with disabilities, with a special focus on children and women with disabilities. • policy on the use of restraints: this policy describes when, how and by whom different forms of restraints can be administered, for how long these measures can be used, and how they need to be checked and by whom. social care home: a) personal data • resident care plans: these plans should outline the resident’s individual needs, preferences, and goals for ‘care’. 3 physical restraint is the use of physical force to prevent, restrict or subdue movement of a person’s body or part of their body. 4 chemical restraint is the use of medication to control or subdue a person’s behaviour. 5 mechanical restraint is the application of a device to the person’s body or part of their body to restrict the person’s movement. 6 this can be described as enforced isolation or segregation. 27 • medical records: these records detail the resident’s overall health situation. • daily living records: these records document how residents are assisted with daily activities like dressing, bathing, and eating. • incident reports: similar to a psychiatric hospital, request reports documenting any resident injuries, accidents, or altercations. • resident satisfaction surveys: these surveys can provide some insight into residents’ experiences and potential concerns. • staf�ng logs: these documents will detail staf�ng levels. b) internal policies and information of public interest • staff training records: verify that staff have received training on recognising and preventing abuse of people with disabilities, with a special focus on children and women with disabilities. • staf�ng logs: these documents will detail staf�ng levels. • policy on the use of restraints: check how restraints can be administered for residents with a special focus on women and children with disabilities. • resident care plan template: check how the facility addresses the prevention of abuse in this document with a special focus on children and women with disabilities. • policy on dealing with signals on violence and abuse: pay special attention to how residents receive disability, age and gender-sensitive support in making signals on violence and abuse and how users are involved in a disability, age and gender-sensitive way in the process of investigation of signals on violence and abuse. • easyread information/ leaflets on sex and relationships: check whether these documents exist and how they focus on women and children with disabilities. • easyread information/leaflets on violence and abuse: check whether these documents exist and how they focus on special forms of violence and abuse against women and children with disabilities. childcare institutions/family-type placement centres a) personal data • child care plans: these plans should outline the child’s individual needs, preferences, and goals for ‘care’. • medical records: these medical records detail the child’s overall health situation. • daily living records: these records document how children are assisted with daily activities like dressing, bathing, and eating. • incident reports: similar to a psychiatric hospital, request reports documenting any resident injuries, accidents, or altercations. • family visits logs: this document shows how frequently family members visit the child. 28 b) internal policies and information of public interest • staff training records: verify that staff have received training on recognising and preventing abuse of children with disabilities, with a special focus on girls with disabilities. • staffing logs: these documents will detail staffing levels. • policy on the use of restraints: check how restraints can be administered for children with disabilities. • child care plan template: check how the facility addresses the prevention of abuse of children with disabilities with a special focus on girls with disabilities in this document. • policy on dealing with signals on violence and abuse: pay special attention to how children receive disability, age and gender-sensitive support in making signals on violence and abuse and how children are involved in a disability, age and gender-sensitive way in the process of investigation of signals on violence and abuse. • policy on family visits and family reunification of children: check how family visits and family reuni�cation of children are supported or blocked. • easyread information/ leaflets on sex and relationships: check whether these documents exist and to what extent they are disability, age and gender sensitive. • easyread information/leaflets on violence and abuse: check whether these documents exist and how they focus on special forms of violence and abuse against children with disabilities and especially girls with disabilities. segregated non-residential services a) personal data • client carecdevelopment plans: these plans should detail the client’s individual needs, preferences, and goals for ‘care’. • medication administration records (if applicable): if the segregated non-residential service includes medication management, request records documenting medication administration. • incident reports: request reports documenting any client injuries, accidents, or concerns. • communication logs: these logs may document communication with the client, family members, or other healthcare professionals involved in the client’s care. b) internal policies and information of public interest • staff training records: verify that staff have received training on recognising and preventing abuse of persons with disabilities, with a special focus on children and women with disabilities. • staf�ng logs: these documents will detail staf�ng levels. • client care plan template: check how the facility addresses the prevention of abuse in this document with a special focus on children and women with disabilities. • policy on dealing with signals on violence and abuse: pay special attention to how clients receive disability, age and gender-sensitive support in making signals on violence and abuse and how 29 clients are involved in a disability, age and gender-sensitive way in the process of investigation of signals on violence and abuse. • easyread information/leaflets on violence and abuse: check whether these documents exist and how they focus on special forms of violence and abuse against women and children with disabilities. general considerations: • monitors should request documentation in a format that is accessible to them (e.g., electronic copies, printed versions). ▪ facilities may have policies regarding privacy and con�dentiality of residentcclientcuser records. monitors should be familiar with these policies and obtain necessary permissions before accessing documentation. ▪ this list is not exhaustive, and monitors may need to request additional documentation based on the speci�c circumstances of their visit. ▪ by reviewing this documentation, monitors can identify potential areas where violence and abuse may be occurring. 4) identi�cation of users in particularly vulnerable situations – checklist this checklist provides a framework for identifying children and women with disabilities who may be in particularly vulnerable situations to be abused in psychiatric hospitals, social care homes, childcare institutionscfamily-type placement centres and segregated non-residential services. remember, this is not a substitute for professional assessment, but it can guide your initial observations. gender-speci�c abuse: be particularly alert to forms of violence speci�cally targeting women. this includes sexual assault, forced contraception, forced sterilisation, controlling access to reproductive healthcare (including contraception), and exploitation for domestic labour, all of which are more prevalent among women with disabilities.7 physical signs: • permanently or temporarily bedridden: users who need support and assistance to move around or those who spend most of the day in bed may be more susceptible to neglect or physical abuse. 7 for more information on gender-based violence see for example inclusion europe (2018). life after violence: a study on how women with intellectual disabilities cope with violence they experienced in institutions. available at: https://www.inclusion-europe.eu/wp-content/uploads/2019/02/lav-publication_web.pdf, last accessed 13 september 2024.; european disability forum (2021). violence against women and girls with disabilities in the european union (2021). available at: final-edf-position-paper-on-violence-against-women-and-girls-with- disabilities-in-the-european-union.pdf (edf-feph.org), last accessed 13 september 2024.; foundation for european progressive studies & foundation jean jaur?s (2021). gender-based violence against women and girls with disabilities. available at: https://feps-europe.eu/wp-content/uploads/2021/06/gender-based-violence-against-women-and-girls-with-disabilities.pdf, last accessed 10 september 2024. 30 • often restrained: frequent use of physical, mechanical or chemical restraints is a red �ag for abuse and violence and inadequate response to the ‘challenging behaviour’ of the user. • malnourished: signs of malnutrition (e.g., weight loss, muscle wasting) can indicate neglect or inadequate care. communication challenges: • non-verbally communicating: users who cannot communicate verbally may have dif�culty expressing their needs or reporting abuse. • reliance on compensatory aids: users who rely on assistive technology or communication aids are experiencing neglect (or punishment) if these aids are not maintained or readily available. • evolving capacity: children with disabilities have evolving capacities meaning that they may require support in expressing their preferences and understanding their rights. behavioural considerations: • attention-demanding behaviours: children and women with disabilities who exhibit ‘challenging behaviours’ may be at increased risk of abuse due to staff frustration or inadequate training in supporting users. • visibly subdued: children and women with disabilities who appear overly withdrawn or lethargic might be experiencing forced medication or emotional abuse. • self-harming behaviours: children and women with disabilities who engage in self-harming behaviours may be struggling with emotional distress or a lack of coping mechanisms. • regression in developmental milestones: a child exhibiting regression in previously mastered skills can be a sign of stress or trauma. • displays of aggression or tantrums: frequent outbursts or aggression could be a sign of underlying emotional or behavioural challenges requiring proper support, not punishment. medical considerations: • frequently hospitalised: frequent hospitalisations can be a sign of uncontrolled medical conditions or potential abuse within the facility. • medication concerns: be aware of potential side effects of medications children and women with disabilities are taking and observe for signs of excessive drowsiness or lethargy. observation techniques: • observe user interactions with staff: iook for signs of respect, dignity, and responsiveness to users’ needs. • observe user body language: are users withdrawn, fearful, or hesitant to interact? • pay attention to the physical environment: are users’ rooms and commonly used spaces clean, comfortable, and free from safety hazards? • pay attention to gender and age: when assessing potential abuse, violence and neglect, pay special attention to the disability, gender, and age of the user. 31 • engage with clients (if possible): try to establish rapport and inquire about their well-being in a sensitive manner. • iook for signs of neglect: are users appropriately dressed, clean, and hydrated? • discreetly talk with other staff (when possible): ask about any concerns regarding speci�c users or general observations about the facility culture. remember: be respectful and sensitive towards all users during your visit. be playful, approachable, and age-appropriate in your interactions with children. if you observe any signs of potential abuse, report it to the appropriate authorities immediately. this checklist should be used in conjunction with your professional judgment and adapted to the speci�c context of each visit. d) basic principles of speaking and engaging with children with disabilities and women with disabilities remember: the goal is to establish rapport, create a safe space for communication, and gather information in a way that is comfortable, gender sensitive, and age-appropriate. preparation: • gather information (if possible): before interacting with a child or a woman, review their records (with permission) to understand their age, impairment, communication channels, interests, and any potential triggers. • dress appropriately: wear comfortable, non-threatening clothing and avoid wearing uniforms or badges that might seem intimidating. communication techniques: • non-verbal cues: smile, make eye contact at the level of the person you are speaking with, and use open body language to convey warmth and approachability. • simple language: use clear, concise, gender and age-sensitive language. avoid jargon or technical terms. • active listening: pay close attention to the child’s and woman’s verbal and non-verbal cues. give them time to respond and validate their feelings. • open-ended questions: ask questions that encourage the user to elaborate on their experiences, such as “can you tell me more about that?” or “how do you feel about livingcspending your day here?” • play therapy (for younger children): engaging in simple play activities can be a valuable tool for building trust and uncovering underlying concerns. • respect boundaries: if the user seems hesitant to talk or engage, don’t pressure them. • images: images can help monitors to communicate with children with intellectual and psychosocial disabilities during interviews.8 8 see mdac, gip, liga, act (2017). the charm toolkit – the child human rights abuse removal monitoring toolkit. tool nine: images for communicating with children with mental disabilities. available at: https://mdac.org/sites/mdac.info/files/charm_en.pdf, last accessed 13 september 2024. 32 topics and questions (examples): • daily activities: “what’s your favourite thing to do here?” “what are some of the rules in this place?” • feelings and well-being: “how are you feeling today?” “is there anything that makes you feel scared or sad?” (phrased in a sensitive way) • relationships with staff: “do you have a favourite caregivercworker here?” “can you tell me about the people who take care of you or support you?” • needs and preferences: “is there anything you need right now?” “what makes you feel happy and safe?” important considerations: • maintain con�dentiality: assure the interviewee that the conversation will be kept con�dential within professional boundaries. • ask the right questions: do not ask all the below-listed questions; ask those which seem to be the most relevant. do not forget to ask back if something is not clear or if you did not hear what the child or the woman had told you. ask follow-up questions. • report concerns: if the user discloses abuse or neglect, report it to the appropriate authorities immediately. interviewing children with disabilities and staff working with children with disabilities you can use questions from different areas, for example as designed in the charm toolkit. a) interviewing children with disabilities 1. dignity and privacy – is it nice here? are these your own clothes? did you choose them? did you choose your haircut? do you have a safe place to keep things your things? can you lock the toilet door? how are the staff? who is your favourite? why? who don’t you like? why? can you buy things for yourself? what happened on your last birthday? what is the best thing about being here? what is the worst? where can you go to have some privacy? 2. piacement in the institution – why do you live here? how long have you lived here? are you in touch with family or friends? when did you come here? how did you feel when you moved here? where do you want to live? did anyone ask you about coming here? do you know when you will leave here? 3. aiternatives to institutionaiisation – do you have family members? are you in touch with them? do you have an aunt, uncle or cousin? has anyone else looked after you? how do you feel about living here? is there somewhere else you would like to live? 4. recreation, ieisure and cuiture; sociai inciusion – what do you do in your spare time? what games do you play here? have you got any books? do you take part in activities with other children? can you tell me about these? have you been on tripscoutings? what was the last tripcouting you went on? do you have friends outside the institution? how often do you see them? 33 d. education – do you go to school? tell me about your classes. is the school here or somewhere else? what do you learn? what would you like to do when you’re an adult? are you studying for any quali�cations? are there children without disabilities in your class? 6. care pianning and participation – what plans have been made for you here? did someone explain these to you? is that what you want? who can you talk to about your plans? have you been in any meetings about plans for the future? do the staff tell you when they are thinking about plans? do they listen to your opinions? who is your key worker? do you like them? do you think they understand you? can you show me your personal book? 7. physicai heaith care and consent – are you healthy? when were you last ill? are you on any tablets? when did you last go to the dentist? optician? have you had injections? do you agree with the medicines? did someone ask your opinion? have you had any operations? did someone explain what it was about? 8. abuse – do you feel safe here? do you ever feel unsafe? why? have you ever been hurt here? how? what do staff do if a child is upsetcangry? has that ever happened to you? is there somewhere that naughty children are sent? is there any bullying? who can you talk to if you feel sad? who do you like here? who don’t you like? why? e. compiaints – have you ever complained? did it help? how can children complain if they don’t like something? do you know where the complaints box is? are complaints taken seriously? who can you talk to if you are angry about a decision? do you have an advocate? b) interviewing staff working with children with disabilities 1. dignity and privacy – what is this child’s name? does sheche have a nickname? – what can you tell me about this child? – what does he/she like doing? not like? – where are the child’s personal items kept? – can children wear their own clothing? – what happens if a child doesn’t have clothing or personal items? – how often can children have their clothes cleaned? – where can children go to have some privacy? – who is allowed to enter children’s rooms? – how are children clothed? who helps them with this? – what are the rules about bathing and showering? gender? – how is a child’s birthday celebrated? – does the child have a key worker? 2. placement in the institution – why does this child live here? – what are the reasons that this child cannot live with their family/in their community? – what authorisation is there for this child’s placement? a court order? a contract? – was the child involved with her/his placement here? were they asked their opinion when the contract was being signed/during legal proceedings? – what are the child’s views about living here? – how often is the child’s placement reviewed? by who? what was the outcome of the most recent review? – who is the child’s legal guardian? – how often does the child’s legal guardian visit them? 34 3. alternatives to institutionalisation – what alternatives were considered before the child was placed here? – are any of the services provided in this institution available in the community? – what is the process for releasing children? – has fostering/adoption/placement with relatives been considered? – is there a plan for this child to move back to the community? can i see it/an example? – how do staff coordinate with community-based services when planning for a child’s discharge? – is there much demand for places in this institution? why? 4. education, recreation and activities – could you show me what books/toys/activities are available for children? – how were these materials chosen? – are there computers? can children use the internet? – what education is available for children here? – are children educated in the institution or elsewhere? – can i see the education curriculumcexamples of children’s school work? – how many children are enrolled in formal education? – what recreational activities are organised here? can i see a list? – do you have resources for children with different impairments? – what techniques do you use to communicate with children? 5. participation in care planning – can you talk me through the care planning approach used here? – how are children involved in this process? – how regularly are children’s care plans reviewed? by whom? with the involvement of the child? – what are the different parts of a child’s care plan? – what professionals are involved in providing care and treatment for the child? – what records are kept of the child’s opinioncviews? how are these sought? – who is the child’s case manager? how often do they visit? – what happens if a child disagrees with a part of their care plan? or if they want their case manager changed? – how are complaints from the child dealt with? have there been any complaints? can you tell me about these? – who assesses the child’s needs? – can you tell me about this child’s individual needs? what support do they receive? – what are the goals of this child’s care plan? what plans are there to increase this child’s developmentcindependence? – do you have life skills courses? cooking, budgeting, personal care, travel, health, domestic activities, etc. – what support will this child receive through transitions? moving back home, moving in with a foster family, preparation for independent living, etc. 6. sexual health and safety – what information/education is provided to young people about relationships, sex, puberty? – what sanitary products are available for girls? – what contraceptives are available? how can young people access these privately? – are girls given contraception? are they informed about the options? – does sterilisation occur? how? at the request of the person concerned or at the initiative of others? does this concern girls only or boys as well? do abortions occur? how? at the request of the person concerned or at the initiative of others? – are young people allowed to have personal relationships? – who can children speak to about relationships, sex, puberty? how do you ensure that sexual abuse by staff and other children during daily hygiene routines cannot happen? – how do you deal with allegations of sexual harassment by children? – have there been complaints of sexual harassment? against staff? against other young people? what happened? – what training is provided to staff about handling sexual health and safety? 7. physical health care and consent – how frequently are children seen by a doctor? dentist? optician? – what vaccinations do the children receive? can you show me the records? – please tell me what 35 the protocol is if a child becomes ill or has an injury. – what medical staff visit the institution? how often? – what consent is sought if a child needs medical treatment? is their consent sought? – what medication is provided to this child? what is the reason for providing this medicine? – what happens when a child decides not to take medicine/consent to a treatment/an operation? – who prescribes medicines and treatments? what records are kept of these? – what health information is available to children? – how are infectious diseases handled? have there been any outbreaks of infectious diseases? – what staff are trained in first aid? what does this training comprise of? – what first aid materials are available on this ward? – what records are kept of diseases, accidents or injuries? can i see these? – where are medicines kept? who can access medicines? can i see the drug charts? – how is a child’s consent or refusal to treatment documented? can i have an example of the form used? 8. complaints – how can children make complaints? – is there a complaints box? can i see an example of a complaints form? – are records of complaints kept on children’s files? – what records are kept about complaints? can i see the complaints log? – how are complaints from children investigated? – what help is available to children who may want to complain? – is independent advocacy/advice available for children? – what happens if a child disagrees with a decision made by their key worker/legal guardian/staff member/director of the institution? can they appeal? – how are complaints of a sensitive or serious nature dealt with? – how many complaints from children have been received in the last six months/year? what statistics are available? how are complaints categorised? 9. staff training – what forms of training are compulsory for staff? – what types of background checks are done on staff working in this institution? – do staff receive training in: – health and safety? – child protection? – child development? – mental health? intellectual disability? autism? – alternative and augmented communication (“aac”)? – human rights? – legal standards/national policies? – manual handling? – personal care for children? – key working? – identifying abuse? – handling complaints? – handling medicines? – are staff required to participate in such training? – what records are kept of staff training? 10. abuse – how are children handled if they misbehave? – what sanctions are there for children who misbehave? – how is aggression/anger handled? what de-escalation techniques are used? what training is provided in these? – what records are kept of incidents? – are seclusion roomsc’quiet rooms’cseparate rooms used? for what purposes? how long can a child be placed in one? who decides? what records are kept? can you show me? – are physical restraints used? (straps, belts, buckles, ropes, chains, restraint beds, restraint chairs, cage beds – net or metal, handcuffs, etc.) for what purpose? how long can a child be physically restrained? who decides? what records are kept? can you show me? – do staff ever use manual handling techniques/holds to restrain children? can you explain to me how this is done? – are sedatives used? what types? for what purpose? who decides on that? what records are kept? – how are incidents of seclusion/restraint/sedation reported? to whom? what are the time limits? – how are the emotional needs of children fulfilled? – how are incidents of bullying handled? – does bullying occur between children here? what kind of bullying? – do you have a policy against bullying? can i have a copy? how are children informed about the anti-bullying policy? – what happens if there is a fight between children? – what is the 36 procedure if a child tells you they have been harmed? by another child? by a staff member? – what support/rehabilitation/therapy is provided to children who have been victims of abuse? – have there been any serious incidents recently/in the last six months/year? – are there any particularly vulnerable children here? what makes them more vulnerable? how do staff respond to these vulnerabilities? – what forms of care are provided to very young children/children with multiple disabilities/communication impairments/mental health issues/autism/teenagers? – how many children is each key worker responsible for? how much time do they spend with children? how often do they visit? 11. deaths and serious incidents – how many children have died in this institution? past year/five years? – what records are kept of deaths/very serious incidents? causes of death/incident? – what is the protocol if a child dies? who is notified? police? doctor? supervisory authority? – where is the body of the child taken? – what investigations take place where a child has died? internal/independent? – when are police informed of deaths/serious incidents? – how are families informed of deaths/serious incidents? – how are other children informed if a child has died? is there any memorial for children who have died? what support is provided to children to cope with the death of a friend? 12. social inclusion – how involved are families in the care of their children? – how are family/friend visits facilitated? – can families access funds to help with travel to visit their children? – how often do children leave the institution? can they visit their families? – how are children prepared for leaving the institution? – how long do children stay here? what is the longest period? – where do the children receive education? – are there programmes to prepare young people for living independently? – what leisure activities are there for children? how often do children go on trips/ vacations? to where? – how can children contact their families/friends/relations? how often can they use the phone? what support is available for children with communication impairments? – how are letters/personal correspondence handled? interviewing women with disabilities and staff working with women with disabilities a) interviewing women with disabilities please note that certain questions are relevant only if a woman with disabilities is living in an institution. 1. dignity and privacy – is it nice here? are these your own clothes? did you choose them? did you choose your haircut? do you have a safe place to keep your things? can you lock the toilet door? how are the staff? who is your favourite? why? who don’t you like? why? what can and cannot you decide? have you celebrated here your last birthday? what is the best thing about being here? what is the worst? where can you go to have some privacy? 2. piacement in the faciiity – why do you live herecuse this service? how long have you lived herecused this service? are you in touch with family or friendscdo you have friends here? when did you 37 come here? how did you feel when you moved herecstarted to use this service? where do you want to live? did anyone ask you about coming here? do you know when you will leave herecstop using this service? 3. aiternatives to institutionaiisation – do you have family memberscfriends? are you in touch with them? do you have an aunt, uncle or cousin? has anyone else looked after you when you were a child? how do you feel living herecusing this service? is there somewhere else you would like to live? what other service can you imagine to be more useful for you? 4. recreation and activities – what do you do in your spare time? what activities do you do here? have you got any personal items here? do you take part in activities with other users? can you tell me about these? have you been on tripscoutings? what was the last tripcouting you went on? do you have friends outside this facility? how often do you see them? d. care pianning and participation – what plans have been made for you here? did someone explain these to you? is that what you want? who can you talk to about your plans? have you been in any meetings about plans for the future? do the staff tell you when they are thinking about plans? do they listen to your opinions? who is your key workerccase manager? do you like them? do you think they understand you? 6. sexuai heaith and safety – what informationceducation did you get here about relationships and sex? what sanitary products are available for you? – what contraceptives are available? how can you access these privately? – are you or other women given contraception? are you informed about the options? is it obligatory to take contraceptions? – does sterilisation occur here? how? at the request of the person concerned or at the initiative of others? – does abortion occur here? how? at the request of the person concerned or at the initiative of others?– are you and other women allowed to have personal relationships? – who can you and other women speak to about relationships and sex? – if a woman needs support with bathing or toiletting, male or female staff provides support? why? – have you ever reported sexual harassment? when? against whom? to whom? what happened? 7. physicai heaith care and consent – are you healthy? when were you last ill? are you on any tablets? when did you last go to the dentist? optician? have you had injections? do you agree with the medicines? did someone ask your opinion? have you had any operations? did someone explain what it was about? are you making decisions concerning medical treatment or someone else make it for you? 8. abuse – do you feel safe here? do you ever feel unsafe? why? have you ever been hurt here? how? what do staff do if someone is upsetcangry? has that ever happened to you? is there somewhere disobedient persons are sent? is there any bullying? who can you talk to if you feel sad? who do you like here? who don’t you like? why? have you ever experienced violence here? or somewhere else? did it have anything to do with you being a woman? e. compiaints – have you ever complained? did it help? how can people complain if they don’t like something? do you know where the complaints box is? are complaints taken seriously? who can you talk to if you are angry about a decision? do you have an advocate? 38 b) interviewing staff working with women with disabilities 1. users – how many users are there in this ficility? what is the approximate percent of men and of women? what is the approximate percent of those aged (a) under 18, (b) 18-65, (c) over 65 and how many of these people are women? about what percent of the users are deprived or restricet of legal capacity (under guardianship)? what percent of these people are women? who are the guardians? (eg. family members, professional staff, the director of the facility)? what is the avarage length of stay in this facility? in the last 12 months, how many people left the facility? what percent of these people were women? where did they go? 2. dignity and privacy – what is this woman’s name? does she have a nickname? – what can you tell me about this woman? – what does she like doing? not like? – where are the woman’s personal items kept? – (institutions: can women wear their own clothing? – what happens if a women doesn’t have clothing or personal items? – how often can women have their clothes cleaned? – where can women go to have some privacy? – who is allowed to enter women’s rooms? – how many women are sharing the same room? can women decide with whom they would like to be with? can women decide what clothes to put on? – what are the rules about bathing and showering? several women together? together with with men? – how is a woman’s birthday celebrated? – does the woman have a key worker? 2. placement in the facility – why does this woman live here/attending this facility? – what are the reasons that this woman cannot live in the community/has to attend this non-residential facility? – what authorisation is there for this woman’s placement? a court order? a contract? – was the woman involved with her placement here? was she asked about her will and preferences when the contract was being signed/during (legal) proceedings? – has this woman ever been institutionalised before getting here? what are the woman’s views about living here/attending this facility? – how often is the woman’s placement reviewed? by who? what was the outcome of the most recent review? – is this woman under guardinaship? what type? who is the woman’s guardian, if any? – how often does the woman’s guardian get in touch with her? how? 3. alternatives to institutionalisation and segregated non-residential services – what alternatives were considered before the woman was placed here? – are any of the services provided in this facility available in the community? – what is the process for releasing women? – is there a plan for this woman to move back to the community/not to attend segregated non-residential setting? can i see it/an example? – how do staff coordinate with community-based services when planning for a woman’s discharge? – is there much demand for places in this facility? why? 4. recreation and activities – could you tell me what programs/activities are available for women? – how were these activites chosen? – can man take part in these activities? are there programs/activities within or outside of the facility in which women cannot participate? why? – are there computers? can women use the internet? – what programs are available for women outside of this facility organised by you? 5. participation in care planning – can you talk me through the care planning approach used here? – how are women involved in this process? – is there any difference concerning this when it comes 39 to men? – how regularly are women’s care plans reviewed? by whom? with the involvement of the person concerned? – what are the different parts of a woman’s care plan? – what professionals are involved in providing care and treatment for the woman? – what records are kept of the woman’s will and preferences? how are these sought? – who is the woman’s key worker/case manager? how often do they meet the woman? – what happens if a woman disagrees with a part of their care plan? or if she wants her key worker changed? – how are complaints from women dealt with? have there been any complaints? can you tell me about these? – who assesses the needs of women? how? – can you tell me about this woman’s individual needs? what support does she receive? – what are the goals of this woman’s care plan? what plans are there to increase this woman’s independence? – do you have life skills courses? cooking, budgeting, personal care, travel, health, domestic activities, etc. – what support does she receive concerning her preparation for independent living? 6. sexual health and safety – what information/education is provided to women about relationships and sex? – what sanitary products are available for women? – what contraceptives are available? how can women access these privately? – are women given contraception? are they informed about the options? – does sterilisation occur? how? at the request of the person concerned or at the initiative of others? – does abortion occur? how? at the request of the person concerned or at the initiative of others?– are women allowed to have personal relationships? – who can women speak to about relationships and sex? – how do you ensure that sexual abuse by staff and other users during daily hygiene routines cannot happen? – how do you deal with allegations of sexual harassment by women? – have there been complaints of sexual harassment? against staff? against other users? what happened? – what training is provided to staff about handling sexual health and safety? 7. physical health care and consent – how frequently are women seen by a doctor? dentist? optician? – what vaccinations do women receive? how their consent is sought? can you show me the records? – please tell me what the protocol is if a woman becomes ill or has an injury. – what medical staff visits the facility? how often? – what consent is sought and how if a woman needs medical treatment? is her consent sought? how is this different if a woman is placed under guardianship? – what medication is provided to this woman? what is the reason for providing this medicine? – what happens when a woman decides not to take medicine/consent to a treatment/an operation? – who prescribes medicines and treatments? what records are kept of these? – what health information is available to women? – how are infectious diseases handled? have there been any outbreaks of infectious diseases? – what staff are trained in first aid? what does this training comprise of? – what first aid materials are available in this facility? where exactly? – what records are kept of diseases, accidents or injuries? can i see these? – where are medicines kept? who can access medicines? can i see the drug charts? – how is a woman’s consent or refusal to treatment documented? can i have an example of the form used? 8. complaints – how can users make complaints? how many of them are women? – is there a complaints box? can i see an example of a complaints form? – are records of complaints kept on user’s files? – what records are kept about complaints? can i see the complaints log? – how are complaints from users investigated? – what help is available to users who may want to complain? – what support measures 40 available for women with disabilities if they want to complain? – is independent advocacy/advice available for users? – what happens if a user disagrees with a decision made by their key worker/guardian/staff member/director of the facility? can they appeal? – how are complaints of a sensitive or serious nature dealt with? – how many complaints from users have been received in the last six months/year? how many of these have been received from women? what statistics are available? how are complaints categorised? 9. staff training – what forms of training are compulsory for staff? – what types of background checks are done on staff working in this facility? – do staff receive training in: – health and safety? – mental health? intellectual disability? autism? – alternative and augmented communication (“aac”)? – human rights? – legal standards/national policies? – manual handling? – personal care for women? – key working? – identifying abuse? – handling complaints? – handling medicines? – are staff required to participate in such training? – what records are kept of staff training? 10. abuse – what abuse and violence do women experience here, and what violence is specific to institutions/segregated non-residential services? – what do women do here to deal with abuse and violence? – what happened when they moved out of the institution/left the segregated non-residential service? – how do the experiences of women influence their opportunities to live in the community? – what would help them to deal with these traumas? – how are women handled if they misbehave? how is this process different for men? what is considered as misbhaviour? – what sanctions are there for women who misbehave? – how is aggression/anger handled? what de-escalation techniques are used? what training is provided in these? – what records are kept of incidents? – are seclusion roomsc’quiet rooms’cseparate rooms used? for what purposes? how long can a woman be placed in one? who decides? what records are kept? can you show me? how the process is different for men? – are physical restraints used? (straps, belts, buckles, ropes, chains, restraint beds, restraint chairs, cage beds – net or metal, handcuffs, etc.) for what purpose? how long can a woman be physically restrained and how is it different for men? who decides? what records are kept? can you show me? – do staff ever use manual handling techniques/holds to restrain women? can you explain to me how this is done? – are sedatives used? what types? for what purpose? who decides? what records are kept? – how are incidents of seclusion/restraint/sedation reported? to whom? what are the time limits? – how are the emotional needs of women fulfilled? – how are incidents of bullying handled? – does bullying occur between users here? what kinds of bullying? – do you have a policy against bullying? can i have a copy? how are women informed about the anti-bullying policy? – what happens if there is a fight between users? – what is the procedure if a woman tells you they have been harmed? by another user? by a staff member? – what support/rehabilitation/therapy is provided to women who have been victims of abuse? – have there been any serious incidents recently/in the last six months/year? – are there any women here who are in a particularly vulnerable situation? what makes their situation vulnerable? how do staff respond to these vulnerabilities? – what forms of care/treatment are provided to women with multiple disabilities/communication impairments/mental health issues/autism? – how many user is each key worker responsible for? how much time do they spend with users? how often do they meet them? can they have male and female users as well? 41 11. deaths and serious incidents – how many users have died in this institution? how many of them are women? past year/five years? – what records are kept of deaths/very serious incidents? causes of death/incident? – what is the protocol if a user dies? who is notified? police? doctor? supervisory authority? – where is the body of the user taken? – what investigations take place when a user die? internal/independent? – when are police informed of deaths/serious incidents? – how are families informed of deaths/serious incidents? – how are other users informed if a user has died? is there any memorial for users who have died? what support is provided to users to cope with the death of a friend? 12. social inclusion – how often do women leave the institution/attend the facility? – how are women prepared for leaving the institution/stop attending the non-residential segregated service? how is it different from the preparation of men? – how long do women stay here? what is the longest period? – are there programmes to prepare young people for living independently? –what support is available for women with communication impairments? examples of other monitoring tools ▪ who quaiity rights tooi kit – assessing and improving quality and human rights in mental health and social care facilities: https:cciris.who.intcbitstreamchandlec1066dc70e27ce78e241d48410_eng.pdf?sequence=3 ▪ the ithaca tooikit – for monitoring human rights and general health care in mental health and social care institutions: https:ccwww.mdac.orgcsitescmdac.infoc�lescithaca_toolkit_english.pdf ▪ the charm tooikit – the child human rights abuse removal monitoring toolkit: https:ccmdac.orgcsitescmdac.infoc�lesccharm_en.pdf ▪ istanbui protocoi – manual on the effective investigation and documentation of torture and other cruel, inhuman or degrading treatment or punishment: https:ccwww.ohchr.orgcsitescdefaultc�lescdocumentscpublicationsc2022-06-2ecistanbul-protocol_rev2_en.pdf 42 431 държава: наръчник за обучение и инструменти за мониторинг dis-connected: свързани помежду си услуги и програми за превенция на насилието над жени и деца, насочени към хората с увреждания 2 3 101049690- dis-connected свързани помежду си услуги и програми за превенция на насилието над жени и деца, насочени към хората с увреждания (101049690 – cerv-2021-daphne) държювю: наръчник за обучение и инструменти за мониторинг ноември 2024 г. фондация „кера“ изразените възгледи и мнения са само на автора(ите) и не отразяват непременно тези на европейския съюз или европейската комисия. нито европейският съюз, нито предоставящият финансирането орган могат да носят отговорност за тях. 4 съдържчние ▪ въведение ……………………………………………………………………………………………………………………… 5 ▪ ияносно dis-connected ……………………………………………………………………………………………… 5 ▪ зчщияч оя нчсилие нч жени и децч с ушреждчния ………………………………………………………….. 5 ▪ наръчник за обучение ……………………………………………………………………………………………………. 8 ▪ нел нч обучениеяо ………………………………………………………………………………………………………… 8 ▪ йриложение – лормуляри зч оценкч …………………………………………………………………………….. 9 i) предварително обучение …………………………………………………………………………………………… 9 ii) след обучението …………………………………………………………………………………………………….. 12 ▪ пакет инструменти за мониторинг ………………………………………………………………………………. 14 ▪ кехники зч нчблюдение ………………………………………………………………………………………………. 14 ● 1. наблюдение на място – въпросник (вижте също страници 32 до 39 от методологията за мониторинг.) …………………………………………………………………………………………………………………. 14 ● 2. наблюдение на потенциални ситуации на насилие в резидентни и сегрегирани нерезидентни условия (вижте също „метод 2: наблюдение“ от методологията за мониторинг.) ……………………… 15 ● 3. проучване на документацията – въпросник (вижте също „метод 3: преглед на документацията“ от методологията за мониторинг.) ……………………………………………………………. 17 4) идентифициране на потребители в особено уязвими ситуации – контролен списък …………… 21 5) основни принципи на говорене и интеракция с деца и жени с увреждания ……………………… 23 ▪ дняершюирчне нч децч с ушреждчния и персончлч, рчбояещ с децч с ушреждчния ………. 24 ● a) интервюиране на деца с увреждания ………………………………………………………………………. 25 ● б) интервюиране на персонала, работещ с деца с увреждания ………………………………………… 26 ▪ дняершюирчне нч жени с ушреждчния и персончлч, рчбояещ с женияе с ушреждчния ….. 29 ● a) интервюиране на жени с увреждания ……………………………………………………………………… 29 ● б) интервюиране на персонал, работещ с жени с увреждания …………………………………………. 30 ▪ йримери зч друщи инсяруменяи зч нчблюдение …………………………………………………………… 34 5 ▪ въведение ▪ икзисзи dis-connected проектът „свързани помежду си услуги и програми за превенция на насилието над жени и деца, насочени към хората с увреждания“ (dis-connected) се фокусира върху жени и деца с интелектуални и психосоциални увреждания, които са жертви на насилие, в уинституции и програми, предназначени да ги подкрепят. проектът ще създаде мултидисциплинарен протокол за сътрудничество и реакция при такива случаи, които да се използват съвместно с правоприлагащите органи, доставчиците на услуги и подкрепящите специалисти, за да се даде възможност за превенция, ранно установяване и защита срещу насилието, пред което са изправени жените и децата с психосоциални и/или интелектуални увреждания. по-конкретно, целите на проекта са: ● подобряване докладването за насилие чрез повишаване нивото от знания и подобряване на мониторинга, свързан с насилието срещу жени и деца с психосоциални и/или интелектуални увреждания в институции и програми, които ги обслужват; ● изграждане на капаците от независими професионалисти за превенция, откриване и улесняване на докладването и възстановяването от насилието срещу жени и деца с психосоциални и/или интелектуални увреждания; ● подобряване на текущите междудисциплинарни механизми за докладване и реагиране чрез практически протоколи.; ● подобряване на достъпа до услуги чрез разработване на практически протоколи и достъпни онлайн карти за геолокация, които да указват къде могат да отидат жертвите, за да получат необходимата им подкрепа. проектът се изпълнява в българия, унгария, литва, португалия и словакия от март 2023 г. до февруари 2025 г. ▪ збрдкб ик збсдлде збд жезд д денб с угреждбздя този наръчник е предназначен да подпомогне вашите усилия за защита на жени и деца с увреждания, настанени в психиатрични болници, домове за социални грижи, или имат достъп до сегрегирани услуги от нерезидентен тип.. заедно с методологията за мониторинг, той служи като изчерпателно ръководство, предоставящо знанията и инструментите, необходими за провеждане на ефективни мониторингови посещения. целта е да се гарантира, че тези лица получават подходяща подкрепа, съобразена с възрастта, пола и увреждането, без злоупотреба и дискриминация. разбиране на проблема жените и децата с увреждания са изложени на повишен риск от физическо и емоционално насилие поради фактори като бариери в общуването, ограничена подвижност и зависимост от лица, които се грижат за тях. тези уязвимости могат да доведат до предизвикателства при разпознаването или докладването на насилие. този наръчник подчертава важността на вашата роля в справянето с тези рискове чрез обстоен мониторинг и застъпничество. 6 нашите ръководни принципи този наръчник е изграден върху четири основни принципа: • подход, ориентиран към клиента: ние даваме приоритет на благосъстоянието на жените и децата с увреждания. всички усилия за мониторинг са насочени към разбирането натехните преживявания, зачитането на тяхната независимост и възможността да изразят своите нужди и притеснения. • травма-информирани практики: ние осъзнаваме, че много хора може да са преживели насилие в миналото. нашият подход дава приоритет на чувствителността, избягва ретравматизация и насърчава безопасна и подкрепяща среда за разкриване. • сътрудничество и прозрачност: ефективният мониторингизисква сътрудничество с персонала на услугите, семействата и по-широката общност. ние се застъпваме за открито общуване, прозрачност при докладването и подход на сътрудничество, за да се даде възможност за превенция, ранно установяване и защита срещу насилие, пред което са изправени жените и децата с психосоциални и/или интелектуални увреждания. • рамка за правата на човека: основните принципи, заложени в конвенцията за правата на хората с увреждания (кпху) ръководят нашите усилия за мониторинг. ние се стремим да гарантираме, че жените и децата с увреждания се радват на основните си права на живот, свобода, сигурност и свобода от насилие. структура на наръчника този наръчник е разделен на два ключови раздела: 1. наръчник за обучение: предоставя цялостен пакет за провеждане на ефективни обучения за мониторингна правата на човека, включително обучителни материалии практически групови упражнения. приложенията включват формуляри за оценка преди и след обучението. 2. пакет от инструменти за мониторинг: инструментариумът е предназначен да осигури структуриран подход за мониторинг, като предлага набор от въпросници и насоки, които ще помогнат при установяването и справянето с потенциални рискове. той включва следните ключови ресурси: o въпросници за мониторинг в областта, фокусирани върху факторите на околната среда; o въпросник за наблюдение на потенциални ситуации на злоупотреба; o въпросникза изучаване на документи в различен тип услуги, включително психиатрични болници, домове за социални грижи, институции за деца/центрове за настаняване от семеен тип и отделни нерезидентни услуги; o въпросник за установяване на потребители в особено уязвими ситуации; o принципи за работа с деца и жени с увреждания; 7 o препоръчителни въпроси и теми за интервюта за деца с увреждания, членове на персонала, работещи с деца с увреждания, както и препоръчителни въпроси и теми за обсъждане с жени с увреждания и членове на персонала, работещи с жени с увреждания. 8 ▪ наръчник за обучение ▪ нел зб ивуоездеки общата цел на този наръчник е да предостави информация и инструменти, с които мултидисциплинарните екипи по мониторинг, създадени в рамките на проекта dis-connected, ще извършват мониторингови посещения, насочени към предотвратяване, ранно установяване и справяне с насилието срещу жени и деца. този наръчник е вдъхновен от съдържанието на набора инструменти на сзо qualityrights (2012 г.), инструментариумът ithaka (2010 г.), истанбулския протокол (2022 г.) и инструментариумът charm (2017 г.). този наръчник е изграден около интердисциплинарна методология, която е разработена за извършване на цялостен мониторинг на правата на човека в резидентни и сегрегирани нерезидентни услуги, където има жени и деца с интелектуални и/или психосоциални увреждания. той определя структура за обучение на екипи въз основа на съдържанието на наръчника за мониторинг. той се фокусира върху изграждането на знания, умения и нагласи на интердисциплинарни екипи, за да ги подготви за провеждане на мониторинг на човешките права. теоретичните аспекти на правата на човека и мониторингът се комбинират с различни интерактивни задачи, за да ви позволят да осигурите цялостно, интерактивно обучение за екипите. методите на обучение включват комбинация от презентации с упражнения, казуси и групови задачи. мониторинговите екипи ще включват и експерти от опит, така че обучението и обучителните материали ще включват също и лесни за четене материали. целите на обучението са: 1. да се въведе международна правна рамка за човешките права, специфичните права на жените и децата с интелектуални и/или психосоциални увреждания и задълженията на държавите (по-специално: свобода от изтезания или малтретиране и право на живот в общността). критично отразяване на институционализирането като нарушение на правата на човека. 2. да предостави информация за специфичните форми на насилие, които могат да бъдат преживяни от жени и деца с интелектуални и/или психосоциални увреждания в институции и сегрегирани нерезидентни услуги. 3. да запознае участниците с методологиите за извършване на мониторинг на правата на човека. 4. да предостави на участниците насоки относно практическите аспекти на мониторинга, включително комуникация с клиенти и персонал, наблюдение, оценка на документация, споделяне на информация между страните и др. 5. планиране и подготвяне на мониторингово посещение в институция или сегрегирана нерезидентна услуга, разпределяне на роли и задачи. 9 ▪ йрдлижезде – лиржулярд зб инезкб i) предварително обучение чюст a: основни знюния моля, оценете текущото си ниво на знания по следните теми: кемч зикчкшо знчние исношни знчния умерено знчние рчзширено знчние правни норми и стандарти за защита на жените и децата с увреждания в резидентни и сегрегирани нерезидентни услуги. ☐ ☐ ☐ ☐ признаци и симптоми на насилие при жени и деца с увреждания ☐ ☐ ☐ ☐ механизми за докладване на насилие в резидентни и сегрегирани нерезидентни услуги ☐ ☐ ☐ ☐ травма-информирани практики. ☐ ☐ ☐ ☐ най-добрите практики за мониторинг и оценка на резидентни и сегрегирани, нерезидентни услуги ☐ ☐ ☐ ☐ какви са основните ви очаквания от това обучение? ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ преминавали ли сте досега обучение по някоя от тези теми? юко да, моля, разкажете повече. __________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________10 __________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ колко уверени в способността си да установявате и реагирате на насилие над жени с психосоциални и/или интелектуални увреждания в различни условия? неуверен донякъде уверен уверен много уверен ☐ ☐ ☐ ☐ колко уверени сте в способността си да установявате и да реагирате на малтретиране на деца с психосоциални и/или интелектуални увреждания в различна среда? неуверен донякъде уверен уверен много уверен ☐ ☐ ☐ ☐ чюст б: сюмооценкю преди обучението опишете всеки предишен опит, който имате в мониторинга или оценката на услуги, в които са настанени жени и деца с увреждания. ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ посочете всички конкретни предизвикателства, с които сте се сблъскали, или очаквате да срещнете в тази роля. ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ какви допълнителни теми или въпроси бихте искали да бъдат разгледани това обучение? __________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________11 __________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ 12 ii) след обучението чюст a: придобити знюния моля, оценете нивото си на знания по следните теми след обучението: тема никакво знание основни знания умерено знание разширено знание правни норми и стандарти за защита на жените и децата с увреждания в резидентни и сегрегирани нерезидентни услуги ☐ ☐ ☐ ☐ признаци и симптоми на насилие при жени и деца с увреждания ☐ ☐ ☐ ☐ механизми за докладване на насилие в резидентни и сегрегирани нерезидентни услуги ☐ ☐ ☐ ☐ травма-информирани практики ☐ ☐ ☐ ☐ най-добри практики за наблюдение и оценка в резидентни и сегрегирани нерезидентни услуги ☐ ☐ ☐ ☐ доколко сте уверени в способността си да установявате и реагирате на насилие над жени с психосоциални и/или интелектуални увреждания в различни условия? неуверен донякъде уверен уверен много уверен ☐ ☐ ☐ ☐ колко уверени сте в способността си да установявате и да реагирате на малтретиране на деца с психосоциални и/или интелектуални увреждания в различна среда? неуверен донякъде уверен уверен много уверен ☐ ☐ ☐ ☐ 13 доколко обучението отговори на вашите очаквания? съвсем не донякъде до голяма степен напълно ☐ ☐ ☐ ☐ чюст b: ефективност ню обучението кои бяха най-ценните аспекти на това обучение? ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ кои аспекти на обучението може да бъдат подобрени? ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ чувствате ли се подготвени да приложите наученото в професионалната си роля? моля разкажете повече. ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ нуждаете ли се от допзлнителни обучителни материали? ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ 14 ▪ пакет инструменти за мониторинг тази глава служи като преглед на техниките за проследяване, като наблюдение на терена, анализ на документи и интервюиране на членове на персонала и потребители на услуги със специален акцент върху разпознаването на насилието върху жени и деца с увреждания в резидентни услуги, включително институции за социални грижи, психиатрични болници, малки групови домове,1 както и сегрегирани нерезидентни услуги, включително дневни центрове.2 събирането на информация трябва да се ръководи от принципа на триангулацията. този принцип предполага използването на различни източници (наблюдение, проверка на документация и интервюта) за установяване на факти и тяхното сравняване с други източник. ▪ кемздкд зб збвлфдезде ● 1. наблюдение на място – въпросник (вижте също страници 32 до 39 от методологията за мониторинг.) инструкции: този въпросник се фокусира върху факторите свързани със среда в рамките на резидентни и сегрегирани нерезидентни услуги. тези фактори може да повлияят на риска от насилие. цялостна среда местоположение – къде се намира услугата? (напр. селски или градски район? близо до централни квартали, или далеч от тях?) – колко сгради/отделения/стаи има? опишете ги. – има ли външни пространства? моля, опишете ги. чистота и поддръжка: ● общите части/стаите на потребителите чисти и подредени ли са? ● подовете, стените и мебелите в добро състояние ли са? ● има ли подходящо осветление и вентилация в цялото съоръжение? ● има ли неприятни миризми (напр. урина, нечистотии)? достъпност: ● достатъчно широки ли са входовете, коридорите и вратите, за да поберат инвалидни колички и други помощни приспособления? ● има ли рампи за свързване на различни нива в сградата? 1 за списъка с необлагаеми институции вижте комитета на конвенцията за правата на хората с увреждания /кпху/ (2022 г.). насоки за деинституционализация, включително при спешни случаи. кпху /c/5, т. 15. 2 йчк ячм. я. 28. съгласно т. 28 от насоките за ди, дневните центрове не са услуги, базирани в общността. 15 ● баните оборудвани ли са с дръжки и достъпни душове/вани? ● има ли визуални и слухови помощни средства за потребители със сетивни увреждания? неприкосновеност: ● имат ли потребителите достъп до уединени пространства за разговори и почивка? ● спалните/обслужваната зона осигуряват ли уединение? (напр. колко души са настанени в една и съща стая? как се гарантира неприкосновеността на личния живот в отделните нежилищни услуги? потребителите имат ли лично пространство около леглото си с гардероб? как потребителите могат да носят личните си вещи със себе си?) ● има ли определени места за къпане на потребителите и самостоятелно използване на тоалетната? удобство и стимулация: ● общите части обзаведени ли са с удобни места за сядане и маси? ● има ли подходящи за възрастта и пола играчки, игри, други стимулиращи дейности и различни форми на забавление? моля, опишете ги. ● има ли достъп до естествена светлина и външни пространства (ако времето позволява)? ● има ли обособени зони за тиха почивка или четене? ● 2. наблюдение на потенциални ситуации на насилие в резидентни и сегрегирани нерезидентни условия (вижте също „метод 2: наблюдение“ от методологията за нмониторинг.) този списък предоставя рамка за наблюдение на потенциални ситуации на злоупотреба в жилищни и изолирани нежилищни условия. това не е заместител на професионалната оценка, но може да насочи първоначалните наблюдения. общи наблюдения: ● взаимодействие с персонала: членовете на персонала взаимодействат ли с потребителите по уважителен и достоен начин? има ли доказателства за физическо или вербално насилие? има ли признаци на неподходящо докосване/реч? ● взаимодействия с потребителите: потребителите изглеждат ли сякаш се чувстват удобно и са ангажирани със заобикалящата ги среда? могат ли потребителите свободно да изразяват себе си?потребителите конфликтни ли са/избягват ли конфликт с персонала/останалите потребители? ● потребителска автономия: потребителите имат ли контрол върху ежедневието и вземането на решения? децата участват ли във формирането на ежедневието си? каква подкрепа се предлага на жените и децата в това отношение? физическо насилие: ● необясними наранявания: има ли синини, порязвания, изгаряния или други наранявания по потребителите? как могат да се обяснят те? 16 ● физическо ограничаване: потребителите ограничени ли са физически? ● лоша хигиена: потребителите изглеждат ли нечисти или неподдържани? има ли притеснения относно санитарните условия или неадекватната помощ за тоалетна? използване на химически ограничители: ● медикаменти: какви лекарства приемат потребителите? ● външен вид: потребителите изглеждат ли сънливи или възбудени? сексуално насилие: ● неподходящ физически контакт: членовете на персонала участват ли в някакво ненужно докосване или сексуално поведение с потребителите? ● сексуален език: използва ли се неподходящ сексуален език към потребителите? ● изолация: потребителите изолирани ли са от хората със сходен опит по начин, който може да улесни сексуалното насилие? репродуктивна злоупотреба: – сексуална връзка: има ли признаци на забранени или контролирани сексуални връзки по отношение на жени с увреждания (напр. листовки, бележки на стената/таблото за обяви)? трябва ли да поискат ключове от „интимна стая“? – бременност: има ли признаци на забранена или контролирана бременност по отношение на жени с увреждания (напр. листовки, бележки на стената/таблото за обяви)? – раждане: има ли признаци за забранено или контролирано раждане (напр. флаери, бележки на стената/таблото за обяви)? емоционално насилие: ● викове, обиди или заплахи: членовете на персонала крещят ли, обиждат ли, или заплашват потребителите? ● унижение или омаловажаване: позволяват ли си членовете на персонала поведение, което унижава или омаловажава потребителите? ● изолация или оттегляне: изглеждат ли потребителите изолирани, или нежелаещи да говорят под страх от отмъщение? ● заплахи за наказание или отстраняване: членовете на персонала заплашват ли потребителите с наказание, или отстраняване от съоръжението? неглижиране: ● неадекватно хранене или поемане на течности: изглеждат ли потребителите недохранени или жадни? ● нехигиенични условия: зоните на потребителите мръсни, разхвърляни или опасни ли са? ● липса на медицински грижи: изглежда ли, че потребителите получават медицинските грижи, включително стоматологични грижи, от които се нуждаят? 17 ● липса на смислени дейности: разрешено ли е на потребителите да използват градината/спортното игрище, или да извършват други дейности на открито? има ли игри с деца? има ли дейности, поискани от жени потребители? ● неадекватна помощ в ежедневието: получават ли потребителите съобразена с увреждането, възрастта и пола подкрепа, от която се нуждаят при обличане, къпане и тоалетна и т.н.? ● липса на подготовка на потребителите за самостоятелен живот: получават ли потребителите съобразена с увреждането, възрастта и пола подкрепа, за да придобият умения за живот и работа в общността? допълнителни улеснения: ● комуникационни бариери: позволяват ли методите на общуване на потребителите с увреждания да се изразяват ясно и да съобщават за опасения? ● практики за водене на досиета: досиетата на потребителите поддържат ли се точно и с подходящи гаранции за поверителност? ● процедури за докладване: на разположение ли е информацията относно процедурите за обитателите и персонала за докладване на злоупотреба по видим и достъпен начин за всеки потребител, включително деца с увреждания и ползватели на инвалидни колички? запомнете: този въпросник е отправна точка. юко забележите някакви признаци на потенциално насилие, незабавно докладвайте на съответните органи. ● 3. проучване на документацията – въпросник (вижте също „метод 3: преглед на документацията“ от методологията за мониторинг.) мониториращите трябва да изискват различни видове документация в зависимост от вида услугата, която посещават. имайте предвид, че докато достъпът до личните данни на потребителите може да бъде отказан, мониторинговият екип определено могат да имат достъп до вътрешните политики и информация от обществен интерес. ето разбивка на основните документи, които да поискате за всяко съоръжение: психиатрична болница: a) лични данни ● досиета за прием и изписване: тези досиета трябва да описват подробно историята на потребителя, диагнозата и плана за лечение. ● оценки на психичното здраве: тези записи описват скорошни оценки на психическото състояние на потребителя и потенциалните рискови фактори за самонараняване или нараняване на други. ● досиетаза прилагане на лекарства: тези досиета описват подробно какви лекарства са били предписани и как са били прилагани. ● доклади за инциденти: изисквайте всякакви доклади, документиращи кавги, наранявания или други инциденти, включващи потребители или персонал. 18 ● досиетаза ограничаване и изолация: тези досиета трябва да документират всички случаи, когато физически3, химически4, механични ограничения5 или изолация6 са били използвани по отношение на потребителите. б) вътрешни политики и информация от обществен интерес ● права на пациентите и процедури за оплаквания, включително версия на лесен за четене език: уверете се, че тези документи са лесно достъпни и разбираеми от потребителите. ● доклади за обучение на персонала: уверете се, че персоналът е преминал обучение за разпознаване и предотвратяване на насилие над хора с увреждания, със специален акцент върху децата и жените с увреждания. ● политика за използване на ограничителни мерки: тази политика описва кога, как и от кого могат да се прилагат различни форми на ограничителни мерки, за колко време могат да се използват тези мерки и как те трябва да бъдат проверени и от кого. дом за социални грижи: a) лични данни ● планове за грижа за потребителя: тези планове трябва да очертават индивидуалните нужди, предпочитания и цели на жителите за „грижа“. ● медицински досиета: тези досиета описват подробно цялостното здравословно състояние на жителите. ● доклади за ежедневния живот: те документират как жителите се подпомагат при ежедневните дейности като обличане, къпане и хранене. ● доклади за инциденти: подобно на психиатрична болница, изисквайте доклади, документиращи всички наранявания, злополуки или кавги на потребителите. ● проучвания за удовлетвореността на жителите: тези проучвания могат да осигурят известна представа за опита и потенциалните притеснения на жителите. ● дневници на персонала: тези документи ще описват нивата на персонала. б) вътрешни политики и информация от обществен интерес ● доклади за обучение на персонала: уверете се, че персоналът е преминал обучение за разпознаване и предотвратяване на насилие над хора с увреждания, със специален акцент върху децата и жените с увреждания. 3 физическото ограничаване е използването на физическа сила за предотвратяване, ограничаване или потискане на движението на тялото, или част от тялото на дадено лице. 4 химическото ограничаване е използването на медикаменти за контролиране или потискане на поведението на дадено лице. 5 механичното задържане е прилагането на устройство към тялото, или част от тялото на лицето за ограничаване на движението му. 6 това може да се опише като принудителна изолация или разделение. 19 ● дневници на персонала: тези документи ще описват нивата на персонала. ● политика за използване на ограничения: проверете как ограниченията могат да се прилагат за жителите със специален акцент върху жените и децата с увреждания. ● образец на план за грижа за потребителите: проверете как институциятасе занимава с превенцията на насилие в този документ със специален акцент върху децата и жените с увреждания. ● политика за справяне със сигнали за насилие и злоупотреба: обърнете специално внимание на това как потребителите получават подкрепа, съобразена с увреждането, възрастта и пола, при подаването на сигнали за насилие и злоупотреба и как потребителите участват в процеса по начин, съобразен с увреждането, възрастта и пола при разследване на сигнали за насилие и малтретиране. ● лесна за четене информация/брошури за секса и взаимоотношенията: проверете дали тези документи съществуват и как се фокусират върху жените и децата с увреждания. ● информация/брошури на лесен за четене език относно насилието и малтретирането: проверете дали тези документи съществуват и как се фокусират върху специалните форми на насилие и малтретиране срещу жени и деца с увреждания. детски заведения/центрове за настаняване от семеен тип a) лични данни ● планове за детски грижи: тези планове трябва да очертават индивидуалните нужди, предпочитания и цели на детето за „грижи“. ● медицински досиета: тези медицински досиета описват подробно цялостното здравословно състояние на детето. ● досиета за ежедневния живот: тези записи документират как децата се подпомагат при ежедневни дейности като обличане, къпане и хранене. ● доклади за инциденти: подобно на психиатрична болница, изисквайте доклади, документиращи всички наранявания, злополуки или кавги на жителите. ● дневници на семейните посещения: този документ показва колко често членове на семейството посещават детето. б) вътрешни политики и информация от обществен интерес ● доклади за обучение на персонала: проверете дали персоналът е преминал обучение за разпознаване и предотвратяване на насилие с деца с увреждания, със специален акцент върху момичетата с увреждания. ● дневници на персонала: тези документи ще описват нивата на персонала. ● политика за използване на ограничения: проверете как могат да се прилагат ограничители за деца с увреждания. 20 ● образец на план за детска грижа: проверете как институциятасе занимава с превенцията на насилие над деца с увреждания със специален акцент върху момичетата с увреждания в този документ. ● политика за обработка на сигнали за насилие и злоупотреба: обърнете специално внимание на това как децата получават подкрепа, съобразена с увреждането, възрастта и пола, при подаването на сигнали за насилие и злоупотреба и как децата се включват в процеса по начин, съобразен с увреждането, възрастта и пола за разследване на сигнали за насилие и малтретиране. ● политика относно семейните посещения и събирането на семейството с децата: проверете как се подкрепят или блокират семейните посещения и събирането на семейството с децата. ● лесна за четене информация/брошури за секса и взаимоотношенията: проверете дали тези документи съществуват и до каква степен са чувствителни по отношение на увреждането, възрастта и пола. ● информация/листовки на лесен за четене език относно насилието и малтретирането: проверете дали тези документи съществуват и как се фокусират върху специалните форми на насилие и малтретиране срещу деца с увреждания и особено момичета с увреждания. сегрегирани нерезидентни услуги a) лични данни ● планове за грижа/развитие на клиента: тези планове трябва да описват подробно индивидуалните нужди, предпочитания и цели на клиента за „грижа“. ● досиета за прилагане на медикаменти (ако е приложимо): юко отделната нерезидентна услуга включва управление на медикаменти, поискайте записи, документиращи прилагането на медикаменти. ● доклади за инциденти: изисквайте доклади, документиращи някакви наранявания, инциденти или притеснения на клиенти. ● комуникационни дневници: тези дневници може да документират общуването с клиента, членове на семейството или други здравни специалисти, участващи в грижата за клиента. б) вътрешни политики и информация от обществен интерес ● доклади за обучение на персонала: уверете се, че персоналът е преминал обучение за разпознаване и предотвратяване малтретирането на хора с увреждания, със специален акцент върху децата и жените с увреждания. ● дневници на персонала: тези документи ще описват нивата на персонала. ● шаблон на план за клиентска грижа: проверете как съоръжението се занимава с превенцията на злоупотребата в този документ със специален акцент върху децата и жените с увреждания. ● политика за справяне със сигнали за насилие и малтретиране: обърнете специално внимание на това как клиентите получават подкрепа, съобразена с увреждането, възрастта и пола, при подаването на сигнали за насилие и малтретиране и как клиентите са включени в процеса по 21 начин, чувствителен към увреждане, възраст и пол за разследване на сигнали за насилие и малтретиране. ● информация/брошури на лесен за четене език относно насилието и малтретирането: проверете дали тези документи съществуват и как се фокусират върху специалните форми на насилие и малтретиране срещу жени и деца с увреждания. общи съображения: ● мониториращите трябва да изискват документация във формат, който е достъпен за тях (напр. електронни копия, печатни версии). ▪ институциите може да имат политики по отношение на неприкосновеността на личния живот и поверителността на записите на жители/клиенти/потребители. мониторинговият екип трябва да са запознати с тези политики и да получат необходимите разрешения, преди да получат достъп до документацията. ▪ този списък не е изчерпателен и може да се наложи мониториращите да поискат допълнителна документация въз основа на конкретните обстоятелства на тяхното посещение. ▪ като преглеждат тази документация, мониториращите могат да установят потенциалните области, където може да има насилие и малтретиране. 4) идентифициране на потребители в особено уязвими ситуации – контролен списък този контролен списък предоставя рамка за идентифициране на деца и жени с увреждания, които може да са в особено уязвими ситуации, за да бъдат малтретирани в психиатрични болници, домове за социални грижи, институции за грижи за деца/центрове за настаняване от семеен тип и отделни услуги извън резидентния тип. не забравяйте, че това не е заместител на професионалната оценка, но може да насочи първоначалните ви наблюдения. насилие, основано на пола: бъдете особено внимателни към форми на насилие, насочени специално към жени. това включва сексуално насилие, принудителна контрацепция, принудителна стерилизация, контролиране на достъпа до репродуктивни здравни грижи (включително контрацепция) и експлоатация за домакински труд, всички от които са по-разпространени сред жените с увреждания.7 7 за повече информация относно насилието, основано на пола, вижте например inclusion europe (2018). живот след насилие : проучване за това как жените с интелектуални затруднения се справят с насилието, което са преживели в институции. достъпно на: https://www.inclusion-europe.eu/wp-content/uploads/2019/02/lav-publication_web.pdf, последен достъп на 13 септември 2024 г. ; ешропейски форум зч хорчяч с ушреждчния (2021 щ.). зчсилиеяо срещу жени и момичеяч с ушреждчния ш ешропейския съюз (2021 г.). наличен на: final-edf-position-paper-on-violence-against-women-and-girls-with- disabilities-in-the-european-union.pdf (edf-feph.org), последно посетен на 13 септември 2024 г.; лондчция зч ешропейски прощресишни изследшчния и лондчция жчн жорес (2021). зчсилие, осношчно нч полч срещу жени и момичеяч с ушреждчния. достъпно на: https://feps-europe.eu/wp-content/uploads/2021/06/gender-based-violence-against-women-and-girls-with-disabilities.pdf, последно посеяен нч 10 сепяемшри 2024 щ. 22 физически признаци: ● постоянно или временно приковани към леглото: потребителите, които се нуждаят от подкрепа и помощ, за да се движат или тези, които прекарват по-голямата част от деня на легло, може да са по-податливи на пренебрегване или физическо насилие. ● често ограничаване: честото използване на физически, механични или химически ограничения е сигнал за малтретиране и насилие и неадекватна реакция на „предизвикателното поведение“ на потребителя. ● недохранване: признаците на недохранване (напр. загуба на тегло, или мускулна маса) могат да показват пренебрегване или неадекватна грижа. комуникационни предизвикателства: ● невербална комуникация: потребителите, които не могат да общуват вербално, може да имат трудности при изразяването на нуждите си, или докладването за насилие. ● разчитане на компенсаторни помощни средства: потребителите, които разчитат на помощни технологии или комуникационни помощни средства, преживяват неглижиране(или наказание), ако тези помощни средства не се поддържат, или не са лесно достъпни. ● развиващ се капацитет: децата с увреждания имат развиващ се капацитет, което означава, че може да се нуждаят от подкрепа при изразяването на своите предпочитания и разбирането на правата си. поведенчески съображения: ● поведения, изискващи внимание: децата и жените с увреждания, които проявяват „предизвикателно поведение“, може да са изложени на повишен риск от насилие поради неудовлетвореност на персонала или неадекватно обучение в подкрепа на потребителите. ● видимо потиснати: децата и жените с увреждания, които изглеждат прекалено затворени или летаргични, може да са подложени на принудително лечение, или емоционално насилие. ● самонараняващи поведения: децата и жените с увреждания, които проявяват самонараняващо поведение, може да се борят с емоционален стрес, или липса на механизми за справяне. ● регресия в етапите на развитие: дете, проявяващо регресия в предишни умения, може да е признак на стрес, или травма. ● прояви на агресия или изблици на гняв: честите изблици или агресия могат да бъдат признак на лежащи в основата емоционални или поведенчески предизвикателства, изискващи подходяща подкрепа, а не наказание. медицински съображения: ● честа хоспитализация: честите хоспитализации могат да бъдат признак на неконтролирани медицински състояния, или потенциално насилиеа в институцията. ● съображения относно лекарствата: бъдете наясно с потенциалните странични ефекти на лекарствата, които приемат деца и жени с увреждания и наблюдавайте за признаци на прекомерна сънливост или летаргия. 23 техники за наблюдение: ● наблюдавайте взаимодействието на потребителите с персонала: търсете признаци на уважение, достойнство и отзивчивост към нуждите на потребителите. ● наблюдавайте езика на тялото на потребителя: потребителите затворени ли са, страхливи ли са, или се колебаят да взаимодействат? ● обърнете внимание на физическата среда: стаите на потребителите и често използваните пространства чисти ли са, удобни и безопасни ли са? ● обърнете внимание на пола и възрастта: когато оценявате потенциално малтретиране, насилие и неглижиране, обърнете специално внимание на увреждането, пола и възрастта на потребителя. ● юнгажирайте се с клиентите (ако е възможно): опитайте се да установите връзка и разпитвайте за тяхното благосъстояние по чувствителен начин. ● потърсете признаци на неглижиране: подходящо облечени, чисти и хидратирани ли са потребителите? ● говорете дискретно с другия персонал (когато е възможно): попитайте за всякакви притеснения относно конкретни потребители, или общи наблюдения относно културата на заведението. запомнете: бъдете уважителни и чувствителни към всички потребители по време на вашето посещение. бъдете игриви, достъпни и съобразени с възрастта си в общуването си с децата. юко забележите някакви признаци на потенциално насилие, незабавно докладвайте на съответните органи. този контролен списък трябва да се използва във връзка с вашата професионална преценка и да се адаптира към специфичния контекст на всяко посещение. 5) основни принципи на говорене и интеракция с деца и жени с увреждания запомнете: целта е да установите разбирателство, да създадете безопасно пространство за общуване и да съберете информация по начин, който е удобен, съобразен с пола и възрастта. подготовка: ● съберете информация (ако е възможно): преди да общувате с дете или жена, прегледайте техните досиета (с разрешение), за да разберете тяхната възраст, увреждане, канали за общуване, интереси и всички потенциални задействащи фактори. ● обличайте се подходящо: носете удобно, незаплашително облекло и избягвайте да носите униформи или значки, които може да изглеждат плашещи. техники на общуване: ● невербални сигнали: усмихвайте се, установявайте контакт с очите на нивото на човека, с когото говорите, и използвайте отворен език на тялото, за да предадете топлота и достъпност. ● прост език: използвайте ясен, кратък, чувствителен към пола и възрастта език. избягвайте жаргон, или технически термини. 24 ● юктивно слушане: обърнете голямо внимание на вербалните и невербалните знаци на детето и жената. дайте им време да отговорят и да потвърдят чувствата си. ● отворени въпроси: задавайте въпроси, които насърчават потребителя да разясни своите преживявания, като например „можеш ли да ми кажеш повече за това?“ или „как се чувстваш да живееш/прекарваш деня си тук?“ ● игрова терапия (за по-малки деца): участието в прости игрови дейности може да бъде ценен инструмент за изграждане на доверие и разкриване на основните притеснения. ● уважавайте границите: юко потребителят изглежда се колебае да говори или да се ангажира, не го притискайте. ● изображения: изображенията могат да помогнат на наблюдателите да общуват с деца с интелектуални и психосоциални увреждания по време на интервютата.8 теми и въпроси (примери): ● ежедневни дейности: „какво обичаш да правиш тук?“, „какви са някои от правилата на това място?“ ● чувства и благополучие: „как се чувстваш днес?“, „има ли нещо, което те кара да се чувстваш уплашен или тъжен?“ (изразено по чувствителен начин) ● отношения с персонала: „имаш ли любим човек от персонала тук?“, „можеш ли да ми кажеш нещо за хората, които се грижат за теб или те подкрепят?“ ● нужди и предпочитания: „има ли нещо, от което се нуждаеш в момента?“, „какво те кара да се чувстваш щастлив и в безопасност?“ важни съображения: ● поддържайте поверителността: уверете интервюирания, че разговорът ще бъде запазен поверителен в рамките на професионалните граници. ● задавайте правилните въпроси: не задавайте всички изброени по-долу въпроси; задайте тези, които изглеждат най-подходящи. не забравяйте да попитате обратно, ако нещо не е ясно, или ако не сте чули какво са ви казали детето или жената. задайте последващи въпроси. ● докладвайте притеснения: юко потребителят разкрие насилие или неглижиранее, докладвайте незабавно на съответните органи. ▪ дзкергфдрбзе зб денб с угреждбздя д йерсизблб, рбвикер с денб с угреждбздя можете да използвате въпроси от различни области, например както е предвидено в инструментариума charm. 8 вижте mdac, gip, liga, act (2017). инструментариум charm – инструментариумът за наблюдение на злоупотребите с човешки права на деца. инструмент девет : изображения за общуване с деца с умствени увреждания . достъпно на: https://mdac.org/sites/mdac.info/files/charm_en.pdf, последно посетено на 13 септември 2024 г. 25 ● a) интервюиране на деца с увреждания 1. достойнство и поверителност – хубаво ли е тук? това вашите собствени дрехи ли са? вие ли ги избрахте? избрахте ли прическата си? имате ли безопасно място, където да държите вещите си? можете ли да заключите вратата на тоалетната? как е персоналът? кой е вашият фаворит? защо? кого не харесвате? защо? можете ли да си купите неща за себе си? какво се случи на последния ти рожден ден? кое е най-хубавото в това да си тук? кое е най-лошото? къде можете да отидете, за да имате малко уединение? 2. нюстюнявюне в институциятю – защо живеете тук? колко време живеете тук? поддържате ли връзка със семейството или приятелите си? кога дойдохте тук? как се почувствахте, когато се преместихте тук? къде искате да живеете? някой питал ли ви е дали да дойдете тук? знаете ли кога ще си тръгнете от тук? 3. юлтернютиви ню нюстюнявюнето в институциятю – имате ли членове на семейството?, поддържате ли връзка с тях?, имате ли леля, чичо или братовчед?, някой друг грижил ли се е за вас?, как се чувствате да живеете тук?, има ли някъде другаде, където бихте искали да живеете? 4. отдих, свободно време и културю; социюлно включвюне – какво правите в свободното си време? какви игри играете тук? имате ли книги? участвате ли в дейности с други деца? можете ли да ми разкажете за тях? били ли сте на пътувания/излети? кое беше последното ви пътуване/излет? имате ли приятели извън институцията? колко често ги виждате? 5. обрюзовюние – ходите ли на училище? разкажете ми за вашите учебни часове. училището тук ли е, или някъде другаде? какво научавате? какво бихте искали да правите, когато пораснете? учите ли за някакви квалификации? има ли деца без увреждания във вашия клас? 6. плюнирюне и учюстие в грижите – какви планове са направени за вас тук? някой обясни ли ви ги? това ли искате? с кого можете да говорите за плановете си? били ли сте на срещи относно плановете за бъдещето? персоналът казва ли ви, когато обмислят планове? вслушват ли се в мнението ви? кой е вашият най-важен служител? харесвате ли ги? мислите ли, че ви разбират? можете ли да ми покажете вашата лична книга? 7. грижю зю физическото здрюве и съглюсие – здрав ли сте? кога за последен път бяхте болен? приемате ли някакви таблетки? кога за последно ходихте на зъболекар? очен лекар? били ли са ви инжекции? съгласни ли сте с лекарствата? някой попита ли ви за мнение? имали ли сте операции? някой обясни ли ви за какво става въпрос? 8. злоупотребю – чувствате ли се в безопасност тук? чувствате ли се някога несигурен? защо? някога наранявани ли сте тук? как? какво прави персоналът, ако детето е разстроено/ядосано? случвало ли ви се е това? има ли някъде, където се изпращат непослушни деца? има ли тормоз? с кого можете да говорите, ако се чувствате тъжни? кого харесвате тук? кого не харесвате? защо? 26 9. жюлби – оплаквали ли сте се някога? помогна ли? как да се оплакват децата, ако нещо не им харесва? знаете ли къде е кутията за оплаквания? приемат ли се сериозно оплакванията? с кого можете да говорите, ако сте ядосани за дадено решение? имате ли защитник? ● б) интервюиране на персонала, работещ с деца с увреждания 1. достойнство и поверителност – как се казва това дете? тя/той има ли прякор? какво можете да ми кажете за това дете? какво обича да прави той/тя? какво не харесва? къде се съхраняват личните вещи на детето? могат ли децата да носят свои собствени дрехи? какво се случва, ако детето няма дрехи или лични вещи? колко често могат да се перат дрехите на децата? къде могат да отидат децата, за да имат малко уединение? кой има право да влиза в детските стаи? как се обличат децата? кой им помага за това? какви са правилата за къпане и душ? пол? как се празнува детският рожден ден? детето има ли ключов работник? 2. нюстюнявюне в институциятю – защо това дете живее тук? какви са причините това дете да не може да живее със семейството си/в своята общност? какво разрешение има за настаняването на това дете? съдебна заповед? договор? детето участва ли в настаняването си тук? бяха ли попитани за мнението им, когато договорът се подписваше/по време на съдебното производство? какво е мнението на детето за живота тук? колко често се преразглежда настаняването на детето? от кого? какъв беше резултатът от последния преглед? кой е законният настойник на детето? колко често ги посещава законният настойник на детето? 3. юлтернютиви ню нюстюнявюнето в институциятю – какви алтернативи са били обмислени преди детето да бъде настанено тук? някоя от услугите, предоставяни в тази институция, предлага ли се в общността? каква е процедурата за освобождаване на деца? обмисляно ли е приемане/осиновяване/настаняване при роднини? има ли план това дете да се върне в общността? мога ли да го видя/пример? как персоналът се координира със службите в общността, когато планира освобождаване на дете? има ли голямо търсене на места в тази институция? защо? 4. обрюзовюние, отдих и дейности – бихте ли ми показали какви книги/играчки/дейности има за децата? как са избрани тези материали? има ли компютри? могат ли децата да използват интернет? какво образование има за децата тук? децата в институцията ли се обучават, или другаде? мога ли да видя учебната програма/примери за училищна работа на децата? колко деца са записани във формалното образование? какви развлекателни дейности се организират тук? мога ли да видя списък? имате ли ресурси за деца с различни увреждания? какви техники използвате за общуване с децата? 5. учюстие в плюнирюнето ню грижите – можете ли да ми представите използвания тук подход за планиране на грижите? как се включват децата в този процес? колко редовно се преразглеждат плановете за грижа за децата? от кого? с участието на детето? какви са различните части на плана за грижа за детето? какви специалисти участват в грижите и лечението на детето? какви записи се водят за мнението/възгледите на детето? как се търсят те? кой е ръководителят на случая на детето? колко често ви посещава? какво се случва, ако едно дете не е съгласно с част от 27 своя план за грижа? или ако иска промяна на отговорника му? как се разглеждат оплакванията на детето? имало ли е оплаквания? можете ли да ми разкажете за тях? кой преценява потребностите на детето? можете ли да ми кажете за индивидуалните нужди на това дете? каква подкрепа получава? какви са целите на плана за грижа за това дете? какви планове има за повишаване на развитието/независимостта на това дете? имате ли курсове за житейски умения? готвене, бюджетиране, лична грижа, пътуване, здраве, домашни дейности и т.н. каква подкрепа ще получи това дете при преходите? прибиране у дома, преместване в приемно семейство, подготовка за самостоятелен живот и др. 6. сексуюлно здрюве и безопюсност – каква информация/образование се предоставя на младите хора относно връзките, секса, пубертета? какви санитарни продукти се предлагат за момичета? какви контрацептиви има? как младите хора могат да имат личен достъп до тях? дава ли се на момичетата контрацепция? информирани ли са за вариантите? има ли стерилизация? как? по искане на заинтересованото лице, или по инициатива на други? това само за момичетата ли се отнася, или и за момчетата? има ли аборти? как? по искане на заинтересованото лице, или по инициатива на други? позволено ли е на младите да имат лични отношения? с кого могат да говорят децата за връзки, секс, пубертет? как гарантирате, че няма да се случи сексуално насилие от страна на персонала и други деца по време на ежедневните хигиенни процедури? как се справяте с обвиненията за сексуален тормоз от деца? имало ли е оплаквания за сексуален тормоз? срещу персонала? срещу други млади хора? какво се случи? какво обучение се предоставя на персонала за работа по сексуалното здраве и безопасността? 7. грижи зю физическото здрюве и съглюсие – колко често децата се преглеждат от лекар? зъболекар? очен лекар? какви ваксини се правят на децата можете ли да ми покажете записите? моля, кажете ми какъв е протоколът, ако дете се разболее, или получи травма. какъв медицински персонал посещава институцията? колко често? какво съгласие се иска, ако детето има нужда от лечение? иска ли се неговото съгласие? какви лекарства се дават на това дете? каква е причината за предоставянето на това лекарство? какво се случва, когато детето реши да не приема лекарства/съгласи се на лечение/операция? кой предписва лекарства и лечения? какви записи се водят за тях? каква здравна информация е достъпна за децата? как се лекуват инфекциозните заболявания? имало ли е огнища на инфекциозни заболявания? какъв персонал е обучен за първа помощ? от какво се състои това обучение? какви материали за първа помощ има в това отделение? какви записи се водят за заболявания, злополуки или наранявания? мога ли да ги видя? къде се съхраняват лекарствата? кой има достъп до лекарства? мога ли да видя картите с лекарства? как се документира съгласието, или отказът на детето за лечение? може ли пример за използвания формуляр? 8. оплюквюния – как децата могат да се оплакват? има ли кутия за оплаквания? мога ли да видя примерен формуляр за оплаквания? водят ли се записи на оплаквания в досиетата на децата? какви записи се водят за оплакванията? мога ли да видя регистъра на оплакванията? как се разследват оплакванията от деца? каква помощ е достъпна за децата, които може да искат да се оплачат? предлага 28 ли се независимо застъпничество/съвет за деца? какво се случва, ако дете не е съгласно с решение, взето от техния ключов служител/законен настойник/член на персонала/директор на институцията? могат ли да обжалват? как се разглеждат оплаквания от чувствителен или сериозен характер? колко жалби от деца са получени през последните шест месеца/година? какви статистически данни са налични? как се категоризират оплакванията? 9. обучение ню персонюлю – какви форми на обучение са задължителни за персонала? какви видове проверки се извършват на персонала, работещ в тази институция? персоналът получава ли обучение по: здраве и безопасност? защита на детето? развитие на детето? психично здраве?, интелектуално увреждане? юутизъм? юлтернативна и разширена комуникация („aac“)? правата на човека? правни стандарти/национални политики? ръчно боравене? лична грижа за децата? ключова работа? установяване на злоупотреби? разглеждане на жалби? боравене с лекарства? изисква ли се персоналът да участва в такова обучение? какви записи се водят за обучението на персонала? 10. нюсилие – как се процедира с децата, ако се държат лошо? какви санкции има за деца, които се държат лошо? как се справяте с агресията/гнева? какви техники за деескалация се използват? какво обучение се предоставя в тях? какви записи се водят за инцидентите? използват ли се стаи за уединение/„тихи стаи“/отделни стаи? за какви цели? колко време може да бъде настанено дете в такава? кой решава? какви записи се водят? може ли да ми покажете? използват ли се физически ограничения? (каишки, колани, катарами, въжета, вериги, обезопасителни легла, обезопасителни столове, легла клетка – мрежа или метал, белезници и др.) с каква цел? колко време може дете да бъде физически ограничено? кой решава? какви записи се водят? може ли да ми покажете – персоналът някога използва ли техники за ръчно боравене/захващане, за да ограничи децата? можете ли да ми обясните как става това? използват ли се успокоителни? какви видове? с каква цел? кой решава за това? какви записи се водят? как се докладват случаите на изолация/ограничаване/успокояване? на кого? какви са сроковете? как се задоволяват емоционалните потребности на децата? как се третират случаите на тормоз? тук има ли тормоз между деца? какъв вид тормоз? имате ли политика срещу тормоза? мога ли да получа копие? как децата са информирани за политиката срещу тормоза? какво се случва, ако има бой между деца? каква е процедурата, ако дете ви каже, че е пострадало? от друго дете? от член на персонала? каква подкрепа/рехабилитация/терапия се предоставя на деца, които са били жертви на насилие? имало ли е сериозни инциденти наскоро/през последните шест месеца/година? има ли тук особено уязвими деца? какво ги прави по-уязвими? как персоналът реагира на тези уязвимости? какви форми на грижа се предоставят на много малки деца/деца с множество увреждания/комуникационни увреждания/проблеми с психичното здраве/аутизъм/тийнейджъри? за колко деца отговаря всеки ключов работник? колко време прекарва с децата? колко често ги посещава? 11. смъртни случюи и сериозни инциденти – колко деца са загинали в тази институция? миналата година/за пет години? какви записи се водят за смъртни случаи/много сериозни инциденти? причини за смърт/инцидент? какъв е протоколът при смърт на дете? кой е уведомен? полиция? доктор? надзорен орган? къде е откарано тялото на детето? какви разследвания се 29 провеждат при починало дете вътрешен/независим? кога полицията се информира за смъртни случаи/сериозни инциденти? как семействата се информират за смъртни случаи/сериозни инциденти? как се информират другите деца, ако дете е починало? има ли мемориал за загинали деца? каква подкрепа се предоставя на децата, за да се справят със смъртта на приятел? 12. социюлно включвюне – колко ангажирани са семействата в грижите за техните деца? как се улесняват семейните/приятелските посещения? могат ли семействата да имат достъп до средства, за да си помогнат с пътуването, за да посетят децата си? колко често децата напускат институцията? могат ли да посещават семействата си? как се подготвят децата за напускане на институцията? колко време остават децата тук? кой е най-дългият период? къде се обучават децата? има ли програми за подготовка на младите хора за самостоятелен живот? какви дейности за свободното време има за децата? колко често децата ходят на екскурзии/почивки? къде? как децата могат да се свържат със своите семейства/приятели/роднини? колко често могат да използват телефона? каква подкрепа е достъпна за деца с комуникативни увреждания? как се обработват писма/лична кореспонденция? ▪ дзкергфдрбзе зб жезд с угреждбздя д йерсизблб, рбвикер с жездке с угреждбздя ● a) интервюиране на жени с увреждания моля, обърнете внимание, че някои въпроси са уместни само, ако жената с увреждания живее в институция. 1. достойнство и поверителност – хубаво ли е тук? това вашите собствени дрехи ли са? вие ли ги избрахте? избрахте ли прическата си? имате ли безопасно място, където да държите вещите си? можете ли да заключите вратата на тоалетната? как е персоналът? кой е вашият фаворит? защо? кого не харесвате? защо? какво можете и какво не можете да решите? тук ли празнувахте последния си рожден ден? кое е най-хубавото да си тук? кое е най-лошото? къде можете да отидете, за да имате малко уединение? 2. нюстюнявюне в зюведението – защо живеете тук/използвате тази услуга? колко време живеете тук/използвате тази услуга? поддържате ли връзка със семейството, или приятели/имате ли приятели тук? кога дойдохте тук? как се почувствахте, когато се преместихте тук/започнахте да използвате тази услуга? къде искате да живеете? някой питал ли ви дали да дойдете тук? знаете ли кога ще напуснете/престанете да използвате тази услуга? 3. юлтернютиви ню нюстюнявюнето в институциятю – имате ли членове на семейството/приятели? поддържате ли връзка с тях? имате ли леля, чичо или братовчед? някой друг гледал ли ви е като дете? как се чувствате като живеете тук/използвате тази услуга? има ли някъде другаде, където бихте искали да живеете? каква друга услуга можете да си представите като по-полезна за вас? 30 4. отдих и дейности – какво правите в свободното си време? какви дейности извършвате тук? имате ли лични вещи тук? участвате ли в дейности с други потребители? можете ли да ми разкажете за тях? били ли сте на пътувания/излети? кое беше последното ви пътуване/излет? имате ли приятели извън това заведение? колко често ги виждате? 5. плюнирюне ню грижите и учюстие – какви планове са направени за вас тук? някой обясни ли ви ги? това ли искате? с кого можете да говорите за плановете си? били ли сте на срещи относно планове за бъдещето? персоналът казва ли ви, когато обмислят планове? вслушват ли се в мнението ви? кой е вашият ключов работник/отговорник по случая? харесвате ли го? мислите ли, че ви разбират? 6. сексуюлно здрюве и безопюсност – каква информация/образование получихте тук относно връзките и секса? какви санитарни продукти са налични за вас? какви контрацептиви има? как можете да получите личен достъп до тях? вие, или други жени приемате ли контрацептиви? информирани ли сте за вариантите? задължителен ли е приемът на контрацептиви? тук има ли стерилизация? как? по искане на заинтересованото лице, или по инициатива на други? тук има ли аборти? как? по искане на съответното лице, или по инициатива на други? разрешено ли е на вас и на други жени да имате лични отношения? с кого можете да говорите вие и други жени за връзки и секс? юко една жена се нуждае от подкрепа при къпане или тоалетна, мъжки или женски персонал предоставя подкрепата? защо – сигнализирали ли сте за сексуален тормоз? кога? срещу кого? на кого? какво стана? 7. грижю зю физическото здрюве и съглюсие – здрава ли сте? кога за последен път бяхте болна? приемате ли някакви таблетки? кога за последно ходихте на зъболекар? очен лекар? били ли са ви инжекции? съгласни ли сте с лекарствата? някой попита ли ви за мнение? имали ли сте операции? някой обясни ли ви за какво става въпрос? вие ли вземате решения относно медицинското лечение, или някой друг го взема вместо вас? 8. нюсилие – чувствате ли се в безопасност тук? чувствате ли се някога несигурна? защо? някога нараняван ли си тук? как? какво прави персоналът, ако някой е разстроен/ядосан? случвало ли ви се е това? има ли някъде, където се изпращат непокорни хора? има ли тормоз? с кого можете да говорите, ако се чувствате тъжни? кой харесваш тук? кой не харесваш? защо? изпитвали ли сте някога насилие тук? или някъде другаде? имаше ли нещо общо с това, че сте жена? 9. оплюквюния – оплаквали ли сте се някога? помогна ли? как да се оплакват хората, ако нещо не им харесва? знаете ли къде е кутията за оплаквания? приемат ли се сериозно оплакванията? с кого можете да говорите, ако сте ядосани за дадено решение? имате ли защитник? ● б) интервюиране на персонал, работещ с жени с увреждания 1. потребители – колко потребители има в този обект? какъв е приблизителният процент мъже и жени? какъв е приблизителният процент на тези на възраст (а) под 18 години, (б) 18-65 години, (в) над 65 години и колко от тези хора са жени? приблизително какъв процент от потребителите са 31 лишени или ограничени от дееспособност (под запрещение)? какъв процент от тези хора са жени? кои са настойниците? (напр. членове на семейството, професионален персонал, директор на заведението)? каква е средната продължителност на престоя в това заведение? през последните 12 месеца колко души са напуснали заведението? какъв процент от тези хора са жени? къде са отишли? 2. достойнство и поверителност – как се казва тази жена? тя има ли прякор? какво можете да ми кажете за тази жена? какво обича да прави? какво не харесва? къде се съхраняват личните вещи на жената? институции: могат ли жените да носят свои собствени дрехи? какво се случва, ако една жена няма дрехи, или лични вещи? колко често жените могат да почистват дрехите си? къде жените могат да отидат, за да имат малко уединение? на кого е позволено да влиза в женските стаи? могат ли жените да решат с кого да бъдат? какви са правилата за къпане и душ? заедно с мъжете ? как се празнува рожден ден на жената? има ли жената ключов работник? 2. нюстюнявюне в институциятю – защо тази жена живее тук/посещава това заведение? какви са причините тази жена да не може да живее в общността/трябва да посещава този нежилищен обект? какво разрешение има за настаняването на тази жена? съдебна заповед? договор? жената участвала ли е в настаняването си тук? попитана ли е за нейната воля и предпочитания, когато договорът се подписваше/по време на (съдебно) производство? тази жена била ли е институционализирана преди да дойде тук? какви са възгледите на жената относно живота тук/посещаването на това заведение? колко често се преглежда разположението на жената? от кого? какъв беше резултатът от последния преглед? тази жена под опека ли е? какъв тип? кой е настойникът на жената, ако има такъв? колко често настойникът на жената се свързва с нея? как? 3. юлтернютиви ню нюстюнявюнето в институциятю и отделните услуги от нерезидентен тип – какви алтернативи бяха разгледани преди жената да бъде настанена тук? някоя от услугите, предоставяни в това заведение, предлага ли се в общността? каква е процедурата за освобождаване на жените? има ли план тази жена да се върне в общността/да не посещава изолираната нежилищна среда? мога ли да го видя/пример? как персоналът се координира със службите в общността, когато планира изписването на жената? има ли голямо търсене на места в този обект? защо? 4. отдих и дейности – бихте ли ми казали какви програми/дейности има за жените? как бяха избрани тези дейности? може ли човек да участва в тези дейности? има ли програми/дейности в или извън заведението, в които жените не могат да участват? защо? има ли компютри? могат ли жените да използват интернет? какви програми има за жените извън това заведение, организирано от вас? 5. учюстие в плюнирюнето ню грижите – можете ли да ме запознаете накратко с използвания тук подход за планиране на грижи? как жените участват в този процес? има ли разлика в това отношение при мъжете? колко редовно се преразглеждат плановете за грижа за жените? от кого? с участието на съответното лице? какви са различните части на плана за грижа за жената? какви специалисти участват в грижата и лечението на жената? какви записи се водят за волята и предпочитанията на жената? как се търсят те? кой е ключовият работник/ръководител на случая на 32 жената? колко често се срещат с жената? какво се случва, ако една жена не е съгласна с част от нейния план за грижа? или ако иска нейният основен работник да бъде сменен? как се разглеждат оплакванията на жените? имало ли е оплаквания? можете ли да ми разкажете за тях? кой оценява нуждите на жените? как? можете ли да ми кажете за индивидуалните нужди на тази жена? каква подкрепа получава тя? какви са целите на плана за грижа на тази жена? какви планове има за увеличаване на независимостта на тази жена? имате ли курсове за житейски умения? готвене, бюджетиране, лична грижа, пътуване, здраве, домашни дейности и т.н. каква подкрепа получава тя по отношение на подготовката си за независим живот? 6. сексуюлно здрюве и безопюсност – каква информация/образование се предоставя на жените относно връзките и секса? какви санитарни продукти се предлагат за жените? какви контрацептиви има? как жените могат да имат личен достъп до тях? дават ли се на жените контрацептиви? информирани ли са за вариантите? има ли стерилизация? как? по искане на заинтересованото лице, или по инициатива на други? има ли аборти? как? по искане на съответното лице, или по инициатива на други? позволено ли е на жените да имат лични отношения? с кого могат да говорят жените за връзки и секс? как гарантирате, че не може да се случи сексуално насилие от персонал и други потребители по време на ежедневните хигиенни процедури? как се справяте с обвиненията за сексуален тормоз от жени? имало ли е оплаквания за сексуален тормоз? срещу персонала? срещу други потребители? какво се е случило? какво обучение се предоставя на персонала относно работата за сексуално здраве и безопасност? 7. грижи зю физическото здрюве и съглюсие – колко често жените се преглеждат от лекар? зъболекар? очен лекар? какви ваксинации се правят на жените? как се иска тяхното съгласие? можете ли да ми покажете записите? моля, кажете ми какъв е протоколът, ако една жена се разболее, или има нараняване. какъв медицински персонал посещава заведението? колко често? какво съгласие се иска и как, ако жената има нужда от лечение? иска ли се нейното съгласие? по какво се различава това, ако една жена е поставена под запрещение? какво лекарство се дава на тази жена? каква е причината за предоставянето на това лекарство? какво се случва, когато една жена реши да не приема лекарства/съгласи се на лечение/операция? кой предписва лекарства и лечения? какви записи се водят за тях? каква здравна информация е достъпна за жените? как се лекуват инфекциозните заболявания имало ли е огнища на инфекциозни заболявания? какъв персонал е обучен за първа помощ? от какво се състои това обучение? какви материали за първа помощ има в това заведение? къде точно? какви записи се водят за заболявания, злополуки или наранявания? мога ли да ги видя? къде се съхраняват лекарствата? кой има достъп до лекарства? мога ли да видя картите с лекарства? как се документира съгласието, или отказът на жената за лечение? може ли пример за използвания формуляр? 8. оплюквюния – как потребителите могат да правят оплаквания? колко от тях са жени? има ли кутия за оплаквания? мога ли да видя примерен формуляр за оплаквания? съхраняват ли се записи на жалби в досиетата на потребителите? какви записи се водят за жалбите? мога ли да видя регистъра на оплакванията? как се разследват оплакванията на потребителите? каква помощ е достъпна за 33 потребителите, които може да искат да се оплачат? какви мерки за подкрепа са налични за жените с увреждания, ако искат да се оплачат? предлага ли се независимо застъпничество/съвет за потребителите? какво се случва, ако потребител не е съгласен с решение, взето от техния ключов работник/настойник/член на персонала/директор на заведението? могат ли да обжалват? как се разглеждат оплаквания от чувствителен или сериозен характер? колко оплаквания от потребители са получени през последните шест месеца/година? колко от тях са получени от жени? какви статистически данни са налични? как се категоризират оплакванията? 9. обучение ню персонюлю – какви форми на обучение са задължителни за персонала? какви видове проверки на миналото се извършват на персонала, работещ в това съоръжение? персоналът получава ли обучение по: здраве и безопасност? психично здраве? интелектуално увреждане? юутизъм? юлтернативна и разширена комуникация („aac“)? правата на човека? правни стандарти/национални политики? ръчно боравене? лична грижа за жените? ключова работа? идентифициране на злоупотреба? разглеждане на жалби? боравене с лекарства? изисква ли се персоналът да участва в такова обучение? какви записи се водят за обучението на персонала? 10. нюсилие – каква злоупотреба и насилие преживяват жените тук и какво насилие е специфично за институциите/изолираните нерезидентни услуги? какво правят жените тук, за да се справят с малтретирането и насилието? какво се случи, когато те се изнесоха от институцията/напуснаха изолираната нерезидентна услуга? как опитът на жените влияе върху възможностите им да живеят в общността? какво би и помогнало да се справят с тези травми? как се третират жените, ако се държат лошо? как този процес е различен при мъжете? какво се счита за лошо поведение? какви санкции има за жените, които се държат лошо? как се борави с агресията/гнева? какви техники за деескалация се използват? какво обучение се предоставя в тях? какви записи се водят за инциденти? използват ли се стаи за уединение/„тихи стаи“/отделни стаи? за какви цели? колко дълго може да бъде поставена жена в такава? кой решава?, какви записи се водят може ли да ми покажете как процесът е различен при мъжете? използват ли се физически ограничения? (каишки, колани, катарами, въжета, вериги, обезопасителни легла, обезопасителни столове, легла-клетка – мрежа или метал, белезници и др.). с каква цел? колко дълго жената може да бъде физически ограничавана и с какво е по-различно при мъжете? кой решава? какви записи се водят? може ли да ми покажете? персоналът някога използва ли техники за ръчно боравене/захващания, за да ограничи жените? можете ли да ми обясните как става това? използват ли се успокоителни? какви видове? с каква цел? кой решава? какви записи се водят? как се докладват случаите на изолация/ограничаване/успокояване? на кого? какви са сроковете? как се задоволяват емоционалните нужди на жените? как се третират случаите на тормоз? среща ли се тормоз между потребителите тук? какви видове тормоз? имате ли политика срещу тормоза? мога ли да получа копие? как жените са информирани за политиката срещу тормоза? какво се случва, ако има битка между потребители? каква е процедурата, ако жена ви каже, че е пострадала? от друг потребител? от член на персонала? каква подкрепа/рехабилитация/терапия се предоставя на жени, които са били жертви на насилие? имало ли е сериозни инциденти наскоро/през последните шест месеца/година? тук има ли жени, които са в особено уязвимо положение? какво прави положението им уязвимо? как персоналът реагира на тези уязвимости? какви форми на 34 грижа/лечение се предоставят на жени с множествени увреждания/комуникационни увреждания/проблеми с психичното здраве/аутизъм? за колко потребители отговаря всеки ключов работник? колко време прекарват с потребителите? колко често ги срещат? може ли да имат мъже и жени потребители? 11. смъртни случюи и сериозни инциденти – колко потребители са починали в тази институция? колко от тях са жени? миналата година/пет години? какви записи се водят за смъртните случаи/много сериозните инциденти? причини за смъртта/инцидента? какъв е протоколът, ако потребител почине? кой се уведомява? полиция? доктор? надзорен орган? къде се взема тялото на потребителя? какви разследвания се провеждат, когато потребител почине? вътрешен/независим? кога полицията се информира за смъртни случаи/сериозни инциденти? как семействата се информират за смъртни случаи/сериозни инциденти? как се информират другите потребители, ако даден потребител е починал? има ли мемориал за починали потребители? каква подкрепа се предоставя на потребителите, за да се справят със смъртта на приятел? 12. социюлно включвюне – колко често жените напускат институцията/посещават заведението? как жените са подготвени да напуснат институцията/да спрат да посещават изолирана услуга извън резидентен тип? с какво се различава от подготовката на мъжете? колко време стоят жените тук? кой е най-дългият период? има ли програми за подготовка на младите хора за самостоятелен живот? каква подкрепа е достъпна за жени с комуникативни увреждания? ▪ йрджерд зб другд дзскружезкд зб збвлфдезде ▪ комплект инструменти ню сзо зю прювото ню кючество – оценка и подобряване на качеството и човешките права в заведенията за психично здраве и социални грижи: https://iris.who.int/bitstream/handle/10665/70927/9789241548410_eng.pdf?sequence=3 ▪ инструментюриум ню ithaca /иновации в здравеопазването и грижата за всички/ – за наблюдение на правата на човека и общото здравеопазване в институциите за психично здраве и социални грижи: https://www.mdac.org/sites/mdac.info/files/ithaca_toolkit_english.pdf ▪ инструментюриум ню charm – инструментариумът за наблюдението на премахването на злоупотреба с човешките права на детето: https://mdac.org/sites/mdac.info/files/charm_en.pdf ▪ истюнбулски протокол – ръководство за ефективно разследване и документиране на изтезания и други форми на жестоко, нечовешко или унизително отношение, или наказание: https://www.ohchr.org/sites/default/files/documents/publications/2022-06-29/istanbul-protocol_rev2_en.pdf 35 кчзи брошурч е зч жени и децч с ушреждчния, яехнияе семейсяшч и персончлч, койяо се щрижи зч яях. кчкшо е нчблюдение? наблсдението е като проверка, за да се уверите, че нещата взрвят добре. става дума за това дали мястото, което се грижи за яората с увреждания, спазва правилата и предоставя вззможно най-добрата подкрепа. кчкшо нчблюдчшчме? семеен живот: искаме да видим дали семействата се чувстват вклсчени и подкрепени в грижите за своите близки. взаимоотношения и чувства: искаме да видим дали яората с увреждания се чувстват комфортно да говорят за своите емобии, приятелства и може би дори лсбов (по безопасен и подяодящ начин). учене и работа: искаме да видим дали има вззможности за яората с увреждания да научат нови неща и да имат пзлнобенна работа брошура за наблюдение 36 забавления и дейности: искаме да видим дали има много забавни неща за правене, така че всеки да може да се забавлява. сигурен и грижовен персонал: искаме да видим дали има достатзчно добре обучен и лсбезен персонал. сзщо така искаме да сме сигурни, че всеки се чувства в безопасност. живот в общността: искаме да видим дали яората с увреждания имат вззможността да живеят самостоятелно или с някаква подкрепа, ако това е, което искат. как може да помогнете? говорете с наблсдаващите! те искат да чуят вашите мисли и преживявания. кажете им какво работи добре. уведомете ги, ако има нещо, което смятате, че може да се подобри. заедно можем да направим така, че всеки да се чувства в безопасност, подкрепян и щастлив! контакт1 magyarországz tréning kézikönyö f monitoring eszköztár dis-connected: fégyatikéss▪ggal ilő nők is gyerekek elleni erőszak megelőzise intizminyekben is kvzvssigi alapz szélg▪ltat▪sékban 2 101049690- dis-connected disability-based connected facilities and programmes for prevention of violence against women and children (101049690 é cerv-2021-daphne) magyarérszág: tréning kézikönyö & monitoring eszköztár 03.02.2025 validity alapítöány a kifejtett nézetek és öélemények kizárólag a szerző(ki sajátjail és nem feltétlenül tükrözik az európai unió öagy az európai bizottság öéleményétn ezekért sem az európai uniól sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssén 3 tartalomjegyzék bevezetés …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… 4 a dis-connected-ről ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….. 4 a fogy▪tékosságg▪l élő nők és gyermekek védelme ▪ bánt▪lm▪záss▪l szemben ……………………………………………. 4 tréning kézikönyv …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….. 7 a tréning célj▪ …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 7 a tréning t▪rt▪lm▪ …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 7 függelék – értékelő űrl▪pok …………………………………………………………………………………………………………………………………………….. 19 i) előképzés …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… 19 ii) a képzés után……………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 22 monitoring eszközcsomag ………………………………………………………………………………………………………………………………………….. 25 monitoring technikák ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… 25 1. terepi megfigyelés – ellenőrző list▪ (lásd még ▪ monitoring módszert▪n 32-39. old▪lát). ………… 25 2. potenciális bánt▪lm▪zási helyzetek megfigyelése bentl▪kásos és elkülönített, nem bentl▪kásos környezetben (lásd még ▪ „2. módszer: megfigyelés” című részt ▪ monitoring módszert▪nb▪n). … 26 3. dokumentációs vizsgál▪t – ellenőrző list▪ (lásd még ▪ „3. módszer: a dokumentáció áttekintése” című részt ▪ monitoring módszert▪nb▪n.) ……………………………………………………………………………….. 28 4) a különösen veszélyeztetett helyzetű ellátást igénybe vevők ▪zonosítás▪ – ellenőrző list▪ … 32 5) a fogy▪tékosságg▪l élő gyermekekkel és fogy▪tékosságg▪l élő nőkkel v▪ló beszéd és k▪pcsol▪tt▪rtás ▪l▪pelvei …………………………………………………………………………………………………………………………………………. 35 fogy▪tékosságg▪l élő gyermekek és ▪ fogy▪tékosságg▪l élő gyermekekkel fogl▪lkozó személyzet megkérdezése ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….. 36 ▪) fogy▪tékosságg▪l élő gyermekek megkérdezése ……………………………………………………………………………………….. 36 b) fogy▪tékosságg▪l élő gyermekekkel fogl▪lkozó személyzet megkérdezése ……………………………………. 37 fogy▪tékosságg▪l élő nők és ▪ fogy▪tékosságg▪l élő nőkkel fogl▪lkozó munk▪társ▪k megkérdezése …. 40 ▪) fogy▪tékosságg▪l élő nők megkérdezése ……………………………………………………………………………………………………… 41 b) fogy▪tékosságg▪l élő nőkkel fogl▪lkozó munk▪társ▪k megkérdezése ……………………………………………… 42 példák egyéb monitoring eszközökre ………………………………………………………………………………………………………………………….. 46 4 bevezetis a dismcénnectedmről a disabilitymbased connected facilities and programmes for preöention of violence against women and children (dismcénnectedi1 című projekt központjában azok a pszichoszociális ésoöagy értelmi fogyatékossággal élő nők és gyerekek állnakl akik erőszak áldozataiöá öáltak az őket ellátó létesítményekben öagy programokbann a projekt multidiszciplináris együttműködési és öálaszadási protokollt hoz létre a bűnüldöző szeröekl a szolgáltatók és az áldozatsegítők részöételéöell hogy elősegítse a pszichoszociális ésoöagy értelmi fogyatékossággal élő nők és gyermekek elleni erőszak megelőzésétl korai felismerését és az erőszak elleni öédelmetn a projekt fő céljai az alábbiakz • az erőszak bejelentésének fejlesztése a kapcsolódó tudásanyag bőöítése réöén és a mentális fogyatékossággal élő nők és gyermekek elleni erőszakkal kapcsolatos monitorozás jaöításáöal a létesítményekben és programokban; • a független szakemberek kapacitásának bőöítése a mentális fogyatékossággal élő nők és gyermekek elleni erőszak megelőzésel felderítésel öalamint a bejelentés és a jogoröoslat megkönnyítése érdekében; • a folyamatosl több szakterületet érintő jelentéstételi és öálaszmechanizmusok jaöítása gyakorlati protokollok réöén; • a szolgáltatásokhoz öaló hozzáférés jaöítása gyakorlati protokollok és hozzáférhető online geominformatikai térképek kidolgozásáöall amelyek megmutatjákl hogy az áldozatok hoöa fordulhatnak támogatásértn a projekt bulgáriábanl magyarországonl litöániábanl portugáliában és szloöákiában kerül megöalósításra rprs márciusa és rpr5 februárja közöttn a fogyatékossággal élő nők és gyermekek öédelme a bántalmazással szemben ez a kézikönyö az gn erőfeszítéseit hiöatott támogatni a pszichiátriai kórházakbanl szociális otthonokban lakó öagy szegregáltl nem bentlakásos szolgáltatásokhoz hozzáférő fogyatékossággal élő nők és gyermekek öédelmébenn a monitoring módszertannal együtt átfogó útmutatóként szolgáll amely biztosítja a hatékony monitoring látogatások lebonyolításához szükséges ismereteket és eszközöketn a cél annak biztosításal hogy ezek az egyének megfelelől az életkorl a nem és a fogyatékosság szempontjából érzékenyl öisszaélésektől és hátrányos megkülönböztetéstől mentes támogatásban részesüljenekn a téma megismerése 1 fogyatékossági alapú összekapcsolt létesítmények és programok a nők és gyermekek elleni erőszak megelőzésére (dis-connected) 5 a fogyatékossággal élő nők és gyermekek fokozottan ki öannak téöe a �zikai és érzelmi bántalmazás kockázatának olyan tényezők miattl mint a kommunikációs akadályokl a litált mobilitás és a gondozóktól öaló függésn ezek a sérülékenységek a bántalmazás felismerése öagy bejelentése terén is kihíöást jelenthetnekn ez a kézikönyö hangsúlyozza az gn szerepének fontosságát e kockázatok kezelésében az alapos monitorozás és érdekéröényesítés réöénn irányelöeink ez a kézikönyö négy alapelöre épülz e hgyfélközpontú megközelítész a fogyatékossággal élő nők és gyermekek jólétét helyezzük előtérben minden monitoring erőfeszítés arra törekszikl hogy megértsük tapasztalataikatl tiszteletben tartsuk autonómiájukatl és támogassuk őket abbanl hogy hangot adjanak szükségleteiknek és aggodalmaiknakn e traumaminformált módszerekz felismerjükl hogy sok egyén a múltban bántalmazást élhetett átn megközelítésünk az érzékenységet helyezi előtérbel elkerüli a retraumatizálástl és elősegíti a biztonságos és támogató környezetet a nyilöánosságra hozatalhozn e együttműködés és átláthatóságz a hatékony monitoring megkööeteli a létesítmény személyzetéöell a családokkal és a szélesebb közösséggel öaló együttműködéstn támogatjuk a nyílt kommunikációtl a jelentéstétel átláthatóságát és az együttműködésen alapuló megközelítéstl amely lehetőöé teszi a pszichoszociális ésoöagy értelmi fogyatékossággal élő nők és gyermekek által elszenöedett erőszak megelőzésétl korai felismerését és öédelmétn e emberi jogi keretrendszerz a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményben (crpdi rögzített alapelöek öezérlik monitoring erőfeszítéseinketn arra törekszünkl hogy a fogyatékossággal élő nők és gyermekek gyakorolhassák az élethezl a szabadsághozl a biztonsághoz és az erőszakmentességhez öaló alapöető jogaikatn a kézikönyö felépítése ez a kézikönyö két fő részből állz 1n képzési kézikönyöz átfogó csomagot nyújt az emberi jogi meg�gyelők hatékony képzésének lebonyolításáhozl beleértöe a képzési ütemteröetl a napirendre és a képzési tartalomra öonatkozó jaöaslatokat és gyakorlati csoportgyakorlatokatn a mellékletek tartalmazzák a képzés előtti és utáni értékelő űrlapokatn rn monitoring eszközkészlet csomagz az eszközkészlet céljal hogy strukturált megközelítést biztosítson a monitorozáshozl számos ellenőrzési listát és iránymutatást kínálöal amelyek segítenek a potenciális kockázatok azonosításában és kezelésébenn a csomag a kööetkező kulcsfontosságú erőforrásokat tartalmazzaz o ellenőrző listák a terepen történő meg�gyelésekhez a környezeti tényezőkre összpontosítöa o ellenőrző lista a lehetséges bántalmazási helyzetek meg�gyeléséhez 6 o ellenőrző lista a különböző típusú intézményekbenl többek között pszichiátriai kórházakbanl szociális otthonokbanl gyermeköédelmi intézményekbenocsaládjellegű bentlakásos létesítményekben és szegregáltl nem bentlakásos szolgáltatásokban található dokumentumok tanulmányozásáhozn o ellenőrző lista a különösen öeszélyeztetett helyzetű ellátást igénybe öeöők azonosításához o a fogyatékossággal élő gyermekekkel és nőkkel öaló kapcsolattartás alapelöei o ajánlott interjúkérdések és témák a fogyatékossággal élő gyermekek és a fogyatékossággal élő gyermekekkel foglalkozó munkatársak számáral öalamint ajánlott kérdések és témák a fogyatékossággal élő nők és a fogyatékossággal élő nőkkel foglalkozó munkatársak számáran 7 trining kizikvnyv a tréning célja a kézikönyö általános céljal hogy információkat és eszközöket nyújtsonl amelyek segítségéöel a dismcénnected projekt keretében létrehozott multidiszciplináris monitoring csoportok a nők és gyermekek elleni erőszak megelőzésétl korai felismerését és kezelését célzó monitoring látogatásokat öégeznekn ez a kézikönyö a whé qualityrights tool kit (rp1ril az ithaka toolkit (rp1pil az isztambuli jegyzőkönyö (rprri és a charm tool kit (rp17i tartalmából inspirálódottn ez a kézikönyö egy interdiszciplináris módszertan köré épüll amelyet az emberi jogok átfogó monitorozására fejlesztettek ki olyan bentlakásos és szegregáltl nem bentlakásos intézményekbenl ahol értelmi ésoöagy pszichoszociális fogyatékossággal élő nők és gyermekek élnekn a kézikönyö a monitoring kézikönyö tartalmán alapuló struktúrát határoz meg a csoportok képzéséhezn a kézikönyö az interdiszciplináris csapatok ismereteinekl készségeinek és attitűdjeinek fejlesztésére összpontosítl hogy felkészítse őket az emberi jogok monitorozásáran az emberi jogok és a monitoring elméleti aspektusait különböző interaktíö feladatokkal kombináljukl hogy átfogól interaktíö képzési élményt nyújtson a csapatok számáran a képzési módszerek közé tartozik az előadások tartása gyakorlatokkall esettanulmányokkal és csoportos feladatokkal öaló ötöözöen a monitoring csapatokban tapasztalati szakértők is részt öesznekl ezért a képzés és a szórólapok könnyen olöasható anyagokat is tartalmaznakn a tréning céljai a kööetkezőkz 1n a nemzetközi emberi jogi keretrendszerl az értelmi ésoöagy pszichoszociális fogyatékossággal élő nők és gyermekek jogainakl öalamint az államok kötelezettségeinek bemutatása (különösenz a kínzástól és a bántalmazástól öaló mentesség és a közösségi élethez öaló jogin kritikusan gondolkodni az intézményi elhelyezésrőll mint az emberi jogok megsértésérőln rn tájékoztatás nyújtása a bántalmazás sajátos formáiróll amelyeket az értelmi ésoöagy pszichoszociális fogyatékossággal élő nők és gyermekek az intézményekben és a szegregáltl nem bentlakásos intézményekben tapasztalhatnakn sn megismertetni a résztöeöőkkel az emberi jogok monitorozásának módszertanátn tn a résztöeöők számára útmutatást nyújtani a monitorozás gyakorlati szempontjaiöal kapcsolatbanl beleértöe az ügyfelekkel és a személyzettel öaló kommunikációtl a meg�gyeléstl a dokumentáció értékelésétl az információk triangulálását stbn 5n egy intézményben öagy egy elkülönítettl nem bentlakásos környezetben tett monitoring látogatás megteröezése és előkészítésel a szerepek és feladatok kiosztásan a tréning tartalma a képzés időtartama egy napl vm8 óran az optimális tanulás érdekében azonban elengedhetetlen a rugalmas időbeosztás fenntartásan a képzés kettős célt szolgálz a résztöeöőknek a bántalmazásoerőszak hatékony monitorozásához szükséges gyakorlati készségekkel és módszerekkel öaló felöértezésel öalamint a 8 magabiztos monitorozáshoz szükséges kompetenciák fejlesztésen az alábbi öázlat egy keretet nyújt a facilitátorok számáral amelyet a teröezéshez használhatnakn a tanulás hatásának maximalizálása érdekében a foglalkozásokat úgy teröeztük megl hogy azok kiemelten interaktíöak legyenekn a foglalkozásokat tapasztalt monitorozóknak és facilitátoroknak kell öezetniükl tapasztalati szakértők beöonásáöaln az egyes foglalkozások leírása rööidl hogy a moderátorok rugalmasan öálaszthassák ki azokat a módszereketl amelyek a legjobban illeszkednek az adott résztöeöői csoporthozn minden egyes foglalkozás tartalmazza a öonatkozó erőforrások listájátn a moderátorokat arra szeretnénk ösztönöznil hogy fedezzék fel és használják fel a nemzeti nyelöeken rendelkezésre álló toöábbi forrásokatn a öázlatot kööetően egy részletesebb rész foglalkozik a képzési programba beépíthető különböző interaktíö feladatokkaln (lásd még a „sn lépész a monitoring csapat képzése” című részt a monitoring módszertanbanin 1n időbeosztás yzpp m yzspz regisztráció ▪ regisztráció yzsp m 1pzppz vendégek fogadása és a képzés előtti tudásfelmérés ▪ beöezetés a képzési programba ▪ célok és napirend áttekintése ▪ a résztöeöők bemutatása ▪ a belépési ismereteket tartalmazó kérdőíö kitöltése 1pzpp m 11zppz bántalmazás intézményi keretek között ▪ tapasztalati szakértő története ▪ a bántalmazás meghatározása és típusai ▪ a bántalmazás jelei és tünetei fogyatékossággal élő gyermekeknél és nőknél ▪ a bántalmazás hatása az áldozatokra 11zpp m 11z15z szünet 11z15 m 1rz15z jogi normák és szaböányok ▪ nemzetközi emberi jogi keretrendszer ▪ nemzeti jogalkotás és szabályozás ▪ jelentési mechanizmusok és jogi kötelezettségek 1rz15 m 1szppz ebédszünet 1szpp m 1tzppz az emberi jogi monitorozás alapelöei – egy emberi jogi monitorozó története – az emberi jogi monitorozás alapelöei (jó és rossz tapasztalatok megosztásai 9 1tzpp pm é 15zpp esettanulmányok és csoportmunka ▪ valós életből öett esettanulmányok bemutatása ▪ csoportos megbeszélés és elemzés ▪ interaktíö gyakorlatok a bántalmazások azonosításáról és az azokra öaló reagálásról ▪ eredmények ismertetése 15zpp m 15z15z szünet 15:15 – 16:30: a nyomon kööetés és értékelés jó gyakorlatai ▪ monitoring teröek kidolgozása ▪ hatékony interjúk és megfigyelések lefolytatása ▪ a megállapítások dokumentálása és jelentése (a monitoringjelentés sablonjának bemutatásai 1vzsp m 1vzt5z a képzés utáni tudásfelmérés ▪ a kilépési ismereteket tartalmazó kérdőíö kitöltése 1vzt5 m 17zppz gsszegzés és öisszajelzés ▪ a legfontosabb pontok összefoglalása ▪ visszajelzési űrlapok összegyűjtése ▪ záró megjegyzések 2. prezentáció öázlat 1n diaz címdia ▪ képzés címe ▪ dátum ▪ előadó neöe előadói jegyzetz az előadásban a fogyatékossággal élő emberek által tapasztalható bántalmazás különböző formáitl a bántalmazás jeleit és tüneteitl öalamint a bántalmazás bejelentésének módját fogjuk megöitatnin megöizsgálunk néhány olyan kihíöást isl amellyel a fogyatékossággal élő emberek a bántalmazás bejelentése során szembesülnekn rn diaz a képzési célok áttekintése ▪ a bántalmazás jeleinek azonosításaz a bántalmazás különböző típusainak megismerése és azok konkrét jelei a fogyatékossággal élő áldozatok esetébenn ▪ a bántalmazás hatásának megértésez a bántalmazás azonnali és hosszú táöú kööetkezményeinek öizsgálata a fogyatékossággal élő nőkre és gyermekekre nézöen ▪ a jogi keretek megismerésez a fogyatékossággal élő embereket a bántalmazással szemben öédő nemzetközi egyezmények és nemzeti jogszabályok ismertetésen 10 ▪ a bántalmazás bejelentésez a jelentési mechanizmusok és a bántalmazás bejelentéséöel kapcsolatos jogi kötelezettségek teljesítésének megismerésen ▪ a monitoring gyakorlatok kialakításaz a öisszaélések megelőzése érdekében hatékony monitoring teröek öégrehajtásához szükséges technikák elsajátításan előadói jegyzetz a képzésnek több fő célkitűzése öann áttekintjük a bántalmazás különböző formáitl aztl hogy hogyan ismerhetjük fel a jeleit a fogyatékossággal élő személyeknéll és a bántalmazás hosszútáöú hatásait az áldozatokonn felfedezzük toöábbá azokat a nemzetközi és nemzeti jogi kereteketl amelyek öédik ezt a sérülékeny csoportotn megtanuljuk a megfelelő bejelentési eljárásokat és jogi kötelezettségeketl öalamint a hatékony monitoring teröek kidolgozására és öégrehajtására öonatkozó stratégiákatl hogy megelőzzük a öisszaélések kialakulásátn sn diaz a bántalmazás megértése ▪ a bántalmazás meghatározása és típusai ▪ jelek és tünetek de�nícióz a bántalmazás �zikail érzelmi öagy szexuális ártalom szándékos okozásal elhanyagolásl kizsákmányolás öagy �zikail érzelmil mentálisnnn impulzusoktól öaló megöonásn a bántalmazás típusaiz ▪ fizikai bántalmazász htésl pofonl rúgásl csípés öagy bármilyen �zikai kontaktusl amely fájdalmat öagy sérülést okozn ▪ szexuális bántalmazász bármilyen nem kíöánt szexuális kapcsolatl beleértöe a szexuális zaklatást és a nemi erőszakotn ▪ érzelmi bántalmazász kiabálásl szidalmazásl fenyegetésl megalázásl elszigetelés és manipuláción ▪ elhanyagolász a szükséges ellátásl például az étell a öízl az oröosi ellátás öagy a higiéniai segítségnyújtás öisszatartásan ▪ kizsákmányolász valaki fogyatékosságának kihasználása pénzügyi öagy személyes haszonszerzés céljábóln jelek és tünetekz ▪ fizikai sérülésekl például zúzódásokl öágásokl égési sérülések öagy csonttörésekn ▪ viselkedésbeli öáltozások m öisszahúzódásl szorongásl depressziól önkárosításn ▪ alöási öagy étkezési nehézségekn ▪ megmagyarázhatatlan súlyingadozásn ▪ ágybaöizelés öagy nem a wcmbe történő székletürítésn előadói jegyzetz a bántalmazás tág fogaloml amely különböző cselekményeket foglal magábann ez az ártalom szándékos okozása �zikail érzelmi öagy szexuális eszközökkell elhanyagolássall kizsákmányolással öagy megfosztássaln a fogyatékossággal élő emberek különösen kiszolgáltatottak a gondöiselőktől öaló esetleges függőségük miattn a képzés a bántalmazás egyes típusaihoz kapcsolódó konkrét jeleket és tüneteket tárja fell 11 segít felismerni azokat a fogyatékossággal élő személyeknéln ezek a jelek lehetnek �zikai sérülésekl öisszahúzódásl szorongásl alöási öagy étkezési szokások megöáltozásal sőtl akár önkárosítás isn tn diaz a bántalmazás hatása ▪ hatások az áldozatokra ▪ hosszú táöú kööetkezmények azonnali hatásokz ▪ fizikai sérülések és egészségügyi problémákn ▪ érzelmi traumal félelem és szorongásn ▪ nehézségek a másokban öaló bizalom és a kapcsolatok kialakításábann ▪ a társas teöékenységektől öaló öisszahúzódásn ▪ depresszió és öngyilkossági gondolatokn hosszútáöú kööetkezményekz ▪ hosszan tartó �zikai és mentális egészségügyi problémákn ▪ tanulási nehézségekn ▪ társadalmi elszigeteltség és kapcsolati problémákn ▪ a kábítószerrel öaló öisszaélés megnööekedett kockázatan ▪ nehézségek a függetlenség és a foglalkoztatás elérésébenn előadói jegyzetz a bántalmazás áldozatokra gyakorolt hatásai pusztítóak és messzemenőekn az áldozatok azonnali �zikai sérüléseket és egészségügyi problémákatl öalamint súlyos érzelmi traumátl félelmet és szorongást tapasztalhatnakn a bántalmazás alááshatja a bizalmatl ami megnehezíti az egészséges kapcsolatok kialakítását és a társadalmi teöékenységekben öaló részöételtn hosszú táöon az áldozatok �zikai és mentális egészségügyi problémákkall tanulási nehézségekkell társadalmi elszigeteltséggel és kábítószerrel öaló öisszaéléssel küzdhetnekn a függetlenség és a munkaöállalás elérésének képessége is jelentősen öeszélybe kerülhetn 5n diaz jogi keretrendszer ▪ nemzetközi egyezmények ▪ nemzeti jogszabályok nemzetközi egyezmények ▪ a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló enszmegyezmény (crpdiz ez a mérföldkőnek számító egyezmény elismeri minden fogyatékossággal élő személy eredendő méltóságát és egyenlő jogaitn kifejezetten tiltja a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni kizsákmányolásl erőszak és öisszaélés minden formájátl beleértöe azok nemi alapú öonatkozásait is (1vn cikkin 12 nemzeti jogszabályokz (helyettesítse a fogyatékossággal élő embereket a öisszaélésekkel szemben öédő konkrét nemzeti jogszabályokkal kapcsolatos részletekkeln rööid áttekintést öagy a legfontosabb pontokat kiemelő pontokat is megadhati ▪ (példai az időskori öisszaélésekről és elhanyagolásról szóló töröény (usaiz védi az időskorú felnőtteketl beleértöe a fogyatékossággal élő felnőtteket isl a bántalmazástóll elhanyagolástól és kizsákmányolástóln ▪ (példai az gn országának releöáns töröényez (adja meg az országa öonatkozó nemzeti töröényeinek részleteitni előadói jegyzetz az olyan nemzetközi egyezményekl mint acrpdl globális standardot állítanak fel a fogyatékossággal élő személyek jogainak öédelméren ez az egyezmény kifejezetten tiltja az ellenük irányuló öisszaélések minden formájátn alapöető fontosságúl hogy ismerje az országa öonatkozó nemzeti jogszabályaitl amelyek tükrözik ezeket a öédelmeketl és konkrét jelentési eljárásokat öagy az elkööetőkre öonatkozó jogi kööetkezményeket öázolnak feln (a nemzeti töröények példáját helyettesítse az gn országára jellemző részletekkelin vn diaz jelentési mechanizmusok ▪ hogyan lehet a öisszaélést jelenteni ▪ jogi kötelezettségek kötelező bejelentész (magyarázza ell hogy kinek kell jelentenie a feltételezett bántalmazást m szakemberekl például tanárokl szociális munkásokl egészségügyi szolgáltatók stbni jelentési csatornákz (sorolja fel a bántalmazás bejelentésének különböző módjait m kitéröe az intézményen belüli k�elölt személyeknekl hatóságoknakl a gyermeköédelmi szolgálatoknakl a bűnüldöző szeröeknek stbn történő bejelentésrein titoktartás és támogatász (magyarázza ell hogyan biztosítják az áldozatok számára a titoktartás megőrzésétl miközben segítséget nyújtanak nekikin előadói jegyzetz sok szakemberl mint például önök isl fel öannak hatalmazöa arral hogy bejelentést tegyenekn ez azt jelentil hogy töröényi kötelességük jelenteni a feltételezett bántalmazást az illetékes hatóságoknakn megbeszéljük a rendelkezésre álló különböző bejelentési csatornákatl például az intézményen belül k�elölt személyzetetl a gyermeköédelmi szolgálatot öagy a bűnüldöző szeröeketn fontos tisztában lenni azzall hogy az áldozatok számára hogyan tartják fenn a titoktartástl miközben biztosítjákl hogy megkapják a szükséges támogatástn 7n diaz az emberi jogok monitorozásának alapelöei 13 ▪ 1n alapelöz ne ártsunk ▪ rn alapelöz folyamatos párbeszéd a reformok érdekében ▪ sn alapelöz függetlenség és hitelesség ▪ tn alapelöz megbízható információk gyűjtése ▪ 5n alapelöz az információk biztonságos tárolása és megosztása előadói jegyzetz magyarázzon el néhányat a fent felsorolt legfontosabb elöek közüll hozzon gyakorlati példákat a résztöeöők számáral és saját, monitorozói tapasztalatai alapján mondja ell hogy miért öan szükség ezekren 8n diaz esettanulmányok bemutatása ▪ az esettanulmányok áttekintése ▪ a csoportmunka céljai áttekintész (ismertesse rööiden az esettanulmányokatl amelyeken a résztöeöők csoportokban dolgoznak majdni célokz (magyarázza el a csoportmunka tanulási céljait az esettanulmányok alapjánni (példai azonosítsa bántalmazás jeleit az esettanulmány esetébenn (példai határozza meg a helyzethez legmegfelelőbb jelentési mechanizmustn előadói jegyzetz esettanulmányokon keresztül elmélyedünk a gyakorlati alkalmazásbann (mutassa be rööiden az esettanulmányokatl amelyeken a résztöeöők csoportokban dolgoznak majdin a forgatókönyöek elemzéséöel tapasztalatot szerezhetnek a bántalmazás jeleinek felismerésében a fogyatékossággal élő embereket érintő konkrét helyzetekbenn magyarázza el a csoportmunka tanulási céljait az esettanulmányok alapjánn feladat lehet például a bántalmazás jeleinek azonosítása az esettanulmánybanl öalamint a legmegfelelőbb jelentési mechanizmus meghatározásan yn diaz legjobb gyakorlatok a monitorozáshoz ▪ monitoring teröek kidolgozása ▪ interjúk és meg�gyelések lefolytatása monitoring teröek kidolgozásaz (magyarázza ell hogyan lehet hatékony monitoring teröeket készíteni a öisszaélések megelőzése érdekébenin ▪ rendszeres meg�gyelések és interakciók a lakókkaln ▪ éröosi feljegyzések és incidensjelentések áttekintése a potenciális gyanús jelek felismeréséhezn ▪ nyílt kommunikációs csatornák biztosítása a lakók számára az aggályok bejelentéséren ▪ képzés biztosítása a személyzet számára a öisszaélések felismeréséről és bejelentésérőln 14 interjúk és meg�gyelések lefolytatásaz (magyarázza el a jó gyakorlatokat az interjúk és meg�gyelések lefolytatására olyan fogyatékossággal élő személyekkell akiknek nehézséget okozhat a öerbális kommunikációni ▪ segítő kommunikációs eszközök öagy módszerek használatan ▪ nyugodt és priöát környezet kialakításan ▪ nyitott kérdések felteöése és a nonöerbális jelzésekre öaló oda�gyelésn előadói jegyzetz a hatékony felügyeleti teröek kidolgozása és öégrehajtása kulcsfontosságú a öisszaélések megelőzésébenn ez magában foglalhatja a lakókkal öaló rendszeres meg�gyeléseket és interakciókatl az oröosi feljegyzések és az incidensjelentések felülöizsgálatát a potenciális intő jelek szempontjábóll öalamint a lakók számára nyitott kommunikációs csatornák biztosítását az aggályok bejelentéséren megbeszéljük toöábbá a fogyatékossággal élő emberekkel öaló interjúk és meg�gyelések elöégzésének legjobb gyakorlataitn ezek közé tartozhat a segítő kommunikációs eszközök öagy módszerek használatal a nyugodt és priöát környezet megteremtésel a nyitott kérdések felteöése és a nonöerbális jelzésekre öaló oda�gyelésn 1pn diaz gsszefoglalás és lezárás ▪ a fő tanulságok ▪ kööetkező lépések ez a dia összefoglalja a képzési program legfontosabb tanulságaitn ezek öalószínűleg a kööetkezők lesznekz ▪ a fogyatékossággal élő nőket és gyermekeket érő bántalmazás különböző formái az intézményekbenn ▪ a bántalmazás jelei és tünetei ebben a csoportbann ▪ a fogyatékossággal élő személyeket a bántalmazástól öédő jogi keretrendszern ▪ hatékony bejelentési eljárások és a bejelentéssel kapcsolatos jogi kötelezettségekn ▪ a monitoring rendszer kialakításának és megöalósításának technikáin ▪ az öngondoskodás fontossága az ezen az emberpróbáló területen dolgozó szakemberek számáran kööetkező lépésekz ez a dia arra ösztönzi a résztöeöőketl hogy aktíöan alkalmazzák a képzés során szerzett ismereteket és készségeketn élyan jaöaslatokat tartalmazhatl mint példáulz ▪ a öisszaélések felismerésére és a bejelentési eljárásokra öonatkozó rendelkezésre bocsátott források felülöizsgálatan ▪ a képzés tartalmának megbeszélése a kollégákkal és a felettesekkeln ▪ a csoportos gyakorlat során kidolgozott részlegspeci�kus ellenőrzési teröek öégrehajtásan ▪ lehetőségek felkutatása arra öonatkozóanl hogy az öngondoskodás gyakorlatát beépítsék a napi rutinjukban 15 toöábbi forrásokz ez a dia a folyamatos tanuláshoz és támogatáshoz szükséges források átfogó listáját tartalmazzan ezek közé tartozhatnakz ▪ a fogyatékossággal élő emberekkel szembeni öisszaélések bejelentésére szolgáló weboldalak és segélyöonalakn ▪ énline képzési modulok és webináriumok a öisszaélések felismerésérőln ▪ mentális egészségügyi segélyöonalak és munkaöállalói segítő programok elérhetőségei az öngondoskodás támogatásáran sn interaktíö feladatok esettanulmányok 1n esettanulmányz egy fogyatékossággal élő gyermek ▪ szcenárióz egy fogyatékossággal élő gyermek �zikai bántalmazás jeleit mutatjan ▪ feladatz a jelek azonosítása és interöenciós terö kidolgozásan ▪ kérdések a beszélgetéshezz melyek a bántalmazás jelei? hogyan reagálnátok? milyen lépéseket tennél a helyzet jelentése és kezelése érdekében? a bántalmazás jelei ▪ testi sérülésekz o írja le a konkrét sérüléseket (zúzódásokl öágásokl égési sérülések stbni és azok helyétn o a sérülések újak öagy a gyógyulás különböző szakaszaiban öannak? o a sérülések öéletlennek öagy szándékosnak tűnnek? ▪ viselkedésbeli öáltozásokz o a gyermek öisszahúzódóöál szorongóöá öagy félelmetessé öált? o vannakme öáltozások az alöási öagy étkezési szokásokban? o a gyermek összerezzenme az érintéstőll öagy félme bizonyos emberektől? ▪ közlésekz o a gyermek közöetlenül öagy közöetöe felfedteme a bántalmazást (rajzokl játék öagy szaöak formájábani? lehetséges gondöiselőkz ▪ szülőkogondöiselőkz ők lehetnek feltételezett bántalmazók? ▪ ha neml kik az elsődleges gondöiselők? ▪ előfordultme családon belüli erőszak öagy kábítószerrel öaló öisszaélés a háztartásban? kontextusz ▪ élethelyzetz a gyermek stabil környezetben él? 16 ▪ iskolába járász a gyermek iskolalátogatása rendszertelen öoltl öagy öiselkedésbeli öáltozásokkal jellemezhető? ▪ korábbi intézkedésekz voltme korábban gyermeköédelmi szolgálatokkal öaló együttműködés? lehetséges cseleköési lehetőségekz ▪ a öisszaélések bejelentésez ki jelenti a bántalmazást (tanárl oröosl megbízott bejelentői? ▪ melyik szeröhez fordulnak (gyermeköédelmi szolgálatl bűnüldöző szeröeki? ▪ a biztonság garantálásaz hogyan biztosítható a gyermek biztonsága? toöábbi megfontolásokz ▪ kommunikációs akadályokz vanme a gyermeknek olyan kommunikációs korlátail amelyek megnehezíthetik a bántalmazás felfedését? ▪ fogyatékosságmspeci�kus aggályokz vannakme a gyermek fogyatékosságáöal kapcsolatos speciális sérülékenységek öagy kihíöásokl amelyek nööelik a bántalmazás kockázatát? ▪ vizsgálati kihíöásokz hogyan nehezítheti a gyermek fogyatékossága a bántalmazás kiöizsgálását? ____________________________________________________________________________ rn esettanulmányz egy fogyatékossággal élő nő ▪ szcenárióz egy fogyatékossággal élő nő beszámol a személyzet által elkööetett lelki bántalmazásróln ▪ feladatz értékelje a helyzetet és készítsen monitoring teröetn ▪ kérdések a beszélgetéshezz milyen bizonyítékokat keresne? hogyan dokumentálná a megállapításait? milyen intézkedéseket jaöasolna? a bántalmazász ▪ konkrét példákz melyek azok a konkrét dolgokl amelyeket a személyzet tagjai mondanak öagy tesznekl és amelyeket a nő bántalmazásnak tart? (pln szidalmazásl fenyegetésl megalázásl gázlángolás (gaslightingil aggodalmainak elutasításain ▪ időtartamz mióta tart ez a bántalmazás? ▪ hatász hogyan hatott ez a bántalmazás a nőre érzelmileg és mentálisan? lehetséges toöábbi részletekz ▪ tanúkz vanme más lakó öagy személyzetl aki szemtanúja öolt a bántalmazásnak? ▪ korábbi jelentésekz jelentetteme a nő korábban a bántalmazást? ha igenl mi öolt az eredmény? ▪ a megtorlástól öaló félelemz fél a nő attóll hogy mi fog történnil ha jelenti a bántalmazást? lehetséges cseleköési irányokz 17 ▪ a öisszaélések bejelentésez kinek jelenti a nő a bántalmazást? (létesítményöezetől szociális szolgálatl fogyatékosjogi szeröezeti ▪ támogatásért öaló kiállász milyen támogatásra öan szüksége a nőnek ahhozl hogy biztonságban és tiszteletben érezze magát? ▪ jogi lépésekz vanme lehetőség jogi lépések megtételére? toöábbi szempontokz ▪ függés a személyzettőlz mennyire támaszkodik a nő a személyzetre a mindennapi szükségleteinek kielégítésében? ▪ kommunikációs akadályokz vannakme a nőnek olyan kommunikációs akadályail amelyek megnehezíthetik a bántalmazás bejelentését? ▪ hatalmi egyenlőtlenségekz hogyan járul hozzá a nő és a személyzet közötti hatalmi dinamika a bántalmazáshoz? ____________________________________________________________________________ gyakorlat m „hogyan birkózzunk meg kihíöást jelentő helyzetekkel?” nyitóteöékenységz ▪ ésszuk a résztöeöőket kis csoportokra (smt főin ésszunk ki egy listát a bántalmazás tanújaként fellépő lehetséges érzelmi reakciókról (pln szomorúságl dühl frusztrációl tehetetlenségl bűntudatin minden csoport megbeszélil hogy milyen reakciókat tapasztalhatnak és miértn ▪ gyűljünk össze újra nagycsoportkéntl és osszuk meg a kiscsoportos megbeszélések legfontosabb tanulságaitn facilitálász ▪ ismertessük rööiden az öngondoskodás fogalmát és annak fontosságát a kiégés megelőzésében és a mentális egészség megőrzésébenn gyakorlatz ▪ mutassunk be egy listát az öngondoskodási stratégiákról (testmozgásl mindfulness gyakorlatokl relaxációs technikákl hobbil szeretteiöel öaló időtöltésin a résztöeöők egyénileg írjanak le s öngondoskodási stratégiátl amelyet jelenleg alkalmaznak öagy amelyeket szeretnének kipróbálnin csoportos beszélgetész ▪ kérjük meg néhány önként jelentkezőtl hogy osszák meg a csoporttal az egyik öngondoskodási stratégiájukatn gsztönözzük a párbeszédet és a toöábbi stratégiák átgondolásátn adjunk át a szórólapokatl melyek toöábbi források tartalmaznak (pln mindfulnessmalkalmazásokl relaxációs technikákat tartalmazó útmutatókin 18 o rööiden foglaljuk össze az öngondoskodás fontosságát a munkájuk szempontjábóln o bátorítsuk a résztöeöőketl hogy folytassák öngondoskodási teröeik kidolgozását és megöalósításátn o adjunk egy listát a támogatást nyújtó erőforrásokról (mentális egészségügyi segélyöonalakl munkaöállalói segítő programokin 19 melléklet m értékelő űrlapok ii előképzés a részz alapvető ismeretek kérjükl értékelje jelenlegi tudásszintjét a kööetkező témákbanz téma nincs róla ismeretem alapöető ismeretekkel rendelkezem közepes mértékű ismeretekkel rendelkezem haladó szintű ismeretekkel rendelkezem jogi normák és standardok a fogyatékossággal élő nők és gyermekek öédelmére a bentlakásos és szegregált nem bentlakásos intézményekben ☐ ☐ ☐ ☐ a fogyatékossággal élő nők és gyermekek bántalmazásának jelei és tünetei ☐ ☐ ☐ ☐ a bentlakásos és elkülönítettl nem bentlakásos intézményekben történő bántalmazás jelentési mechanizmusai ☐ ☐ ☐ ☐ traumaminformált gyakorlatok ☐ ☐ ☐ ☐ a bentlakásos és szegregáltl nem bentlakásos ☐ ☐ ☐ ☐ 20 intézményekben történő monitoring és értékelés legjobb gyakorlatai mik az elsődleges elöárásai a képzéssel kapcsolatban? ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ kapott korábban képzést ezen témák bármelyikéről? ha igenl kérjükl írja le a részleteketn ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ mennyire magabiztos abbanl hogy képes felismerni a pszichoszociális ésoöagy értelmi fogyatékossággal élő nőkkel szembeni öisszaéléseket és reagálni rájuk különböző helyzetekben? nem magabiztos valamennyire magabiztos magabiztos nagyon magabiztos ☐ ☐ ☐ ☐ mennyire magabiztos abbanl hogy képes felismerni a pszichoszociális ésoöagy értelmi fogyatékossággal élő gyermekek bántalmazását és reagálni azokra különböző helyzetekben? nem magabiztos valamennyire magabiztos magabiztos nagyon magabiztos ☐ ☐ ☐ ☐ 21 b részz a képzést megelőző gnértékelés írja lel milyen korábbi tapasztalattal rendelkezik olyan létesítmények monitorozásában öagy értékelésébenl ahol fogyatékkal élő nők és gyermekek tartózkodnakn ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ neöezze meg azokat a konkrét kihíöásokatl amelyekkel ebben a szerepkörben szembesült öagy öárhatóan szembesülni fogn ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ milyen toöábbi témákat öagy kérdéseket szeretnel hogy a képzés tartalmazzon? ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ 22 iii a képzés után a részz megszerzett ismeretek kérjükl a képzés után értékelje tudásszintjét az alábbi témakörökbenz téma nincs róla ismeretem alapöető ismeretekkel rendelkezem közepes mértékű ismeretekkel rendelkezem haladó szintű ismeretekkel rendelkezem a fogyatékossággal élő nők és gyermekek öédelmére öonatkozó jogi normák és standardok a bentlakásos és elkülönített nem bentlakásos intézményekben ☐ ☐ ☐ ☐ a fogyatékossággal élő nők és gyermekek bántalmazásának jelei és tünetei ☐ ☐ ☐ ☐ a bentlakásos és elkülönítettl nem bentlakásos intézményekben történő öisszaélések jelentési mechanizmusai ☐ ☐ ☐ ☐ traumaminformált gyakorlatok ☐ ☐ ☐ ☐ jó gyakorlatok a bentlakásos és szegregáltl nem bentlakásos intézményekben ☐ ☐ ☐ ☐ 23 történő monitoring és értékelés során mennyire bízik abbanl hogy képes felismerni a pszichoszociális ésoöagy értelmi fogyatékossággal élő nőkkel szembeni öisszaéléseket és reagálni rájuk különböző helyzetekben? nem magabiztos valamennyire magabiztos magabiztos nagyon magabiztos ☐ ☐ ☐ ☐ mennyire bízik abbanl hogy képes felismerni a pszichoszociális ésoöagy értelmi fogyatékossággal élő gyermekekkel szembeni öisszaéléseket és reagálni rájuk különböző helyzetekben? nem magabiztos valamennyire magabiztos magabiztos nagyon magabiztos ☐ ☐ ☐ ☐ mennyire felelt meg a képzés az elöárásainak? nem magabiztos valamennyire magabiztos magabiztos nagyon magabiztos ☐ ☐ ☐ ☐ b részz a képzés hatékénysága mi öolt a képzés legértékesebb része? ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ 24 milyen szempontból lehetne jaöítani a képzésen? ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ felkészültnek érzi magát arral hogy a tanultakat a szakmai teöékenysége során alkalmazni tudja? kérjükl fejtse kin ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ vanme olyan kiegészítő képzés öagy erőforrásl amely toöább támogatná gnt? ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ 25 ménitéring eszkvzcsémag ez a fejezet áttekintést nyújt a monitoring technikákróll mint például a helyszíni meg�gyelésekl a dokumentumok tanulmányozásal öalamint a személyzet tagjainak és az ellátást igénybe öeöőknek a megkérdezésel különös tekintettel a fogyatékossággal élő nőkkel és gyermekekkel szembeni öisszaélések felismerésére bentlakásos intézményekbenl beleértöe a szociális ellátó intézményeketl pszichiátriai ellátást nyújtó kórházakatl kiscsoportos otthonokatl öalamint szegregáltl nem bentlakásos intézményeketl beleértöe a napközi otthonokat isn2 az információgyűjtést a háromszögelés elöének kell öezérelnien ez az elö azt jelentil hogy a tények megállapításához többféle forrást (meg�gyelésl dokumentációellenőrzés és interjúki kell felhasználnil és azokat egymással összeöetöe kell ellenőriznin monitoring technikák 1n terepi meg�gyelés m ellenőrző lista (lásd még a monitoring módszertan srmsyn oldalátin instrukciókz ez az ellenőrző lista a lakóhelyi és szegregált nem lakóhelyi környezetben léöő környezeti tényezőkre összpontosítn ezek a tényezők befolyásolhatják a bántalmazás kockázatátn általános környezet helyszín – hol található a létesítmény? (pln öidéki öagy öárosi terület? közel a szomszédokhoz öagy táöol tőlük?i – hány épületoosztályoszoba öan? írja le őketn – vannak kültéri terek? kérjükl írja le őketn tisztaság és karbantartász • a közös helyiségeko ellátást igénybe öeöők szobái tiszták és rendezettek? • a padlól a falak és a bútorok jó állapotban öannak? • megfelelő a öilágítás és a szellőzés az egész létesítményben? • vannakme kellemetlen szagok (pln öizeletl tisztaság hiányai? akadálymentesítész • elég szélesekme a bejáratokl folyosók és ajtók a kerekesszéket és más segédeszközöket használók befogadására? • vannakme rámpák az épület különböző szintjeinek összekötésére? • a fürdőszobák fel öannakme szerelöe kapaszkodókkal és akadálymentesített zuhanyzóöalofürdőöel? 2 ibidn r8n bekezdésn a dimiránymutatás r8n pontja szerint a bölcsődék nem közösségi alapú szolgáltatásokn 26 • vannakme öizuális és auditíö segédeszközök az érzékszeröi károsodással élő személyek számára? priöátszféraz • az ellátást igénybe öeöőknek öanme hozzáférésük priöát helyiségekhez a beszélgetésre és pihenésre? • a hálószobákoa szolgáltatási terület biztosítják a magánszférát? (pln hány embert helyeznek el egy szobában? hogyan biztosított a magánszféra a szegregált nem bentlakásos szolgáltatásokban? vanme az ellátást igénybe öeöőknek személyes tér az ágyuk körül szekrénnyel? hogyan tarthatják maguknál az ellátást igénybe öeöők a személyes tárgyaikat?i • vannakme az ellátást igénybe öeöők számára a fürdésre és a wc használatára szolgáló priöát helyiségek? kényelem és stimulációz • a közös helyiségek kényelmes ülőhelyekkel és asztalokkal öannak berendezöe? • vannakme az életkornak és a nemeknek megfelelő játékokl játékszerekl egyéb ösztönző teöékenységek és különböző szórakozási formák? kérjükl írja le ezeketn • vanme hozzáférés természetes fényhez és kültéri terekhez (ha az időjárás engedii? • vannakme k�elölt területek csendes pihenésre öagy olöasásra? rn potenciális bántalmazási helyzetek meg�gyelése bentlakásos és szegregált nem bentlakásos környezetben (lásd még a „rn módszerz meg�gyelés” című részt a monitoring módszertanbanin ez az ellenőrző lista keretet biztosít a lehetséges bántalmazási helyzetek meg�gyeléséhez a bentlakásos és szegregáltl nem bentlakásos intézményekbenn nem helyettesíti a szakmai értékeléstl de irányt mutathat a kezdeti meg�gyeléseknekn általános meg�gyelésekz • személyzeti interakciókz a személyzet tagjai tiszteletteljesen és méltóságteljesen öiselkednekme az ellátást igénybe öeöőkkel? vanme bizonyíték �zikai öagy öerbális bántalmazásra? vannakme jelei a nem megfelelő érintéseknekobeszédnek? • az ellátást igénybe öeöők közötti interakciókz úgy látjákmel hogy az ellátást igénybe öeöők jól érzik magukatl és kihasználják a környezetük nyújtotta lehetőségeket? képesekme az ellátást igénybe öeöők szabadon kifejezni magukat? kerülikme az ellátást igénybe öeöők a személyzeteto társaikatokonfrontálódnakme öelük? • az ellátást igénybe öeöők autonómiájaz vanme az ellátást igénybe öeöőknek kontrolljuk a napi rutinjuk és a döntéshozatal felett? beöonjákme a gyermekeket napi rutinjuk kialakításába? milyen támogatást nyújtanak a nőknek és a gyermekeknek ebben a tekintetben? fizikai bántalmazász 27 • megmagyarázhatatlan sérülésekz vannakme zúzódásokl öágásokl égési sérülések öagy egyéb sérülések az ellátást igénybe öeöőkön? hogyan lehet ezeket megmagyarázni? • fizikai korlátozásokz fizikailag korlátozzákme az ellátást igénybe öeöőket? • rossz higiéniaz az ellátást igénybe öeöők mosdatlanok öagy ápolatlanok? vannakme aggályok a higiéniáöal öagy a nem megfelelő illemhelyi segítségnyújtással kapcsolatban? kémiai korlátozó eszközök használataz • gyógyszerekz milyen gyógyszereket szednek az ellátást igénybe öeöők? • megjelenész álmosnak öagy izgatottnak tűnnekme az ellátást igénybe öeöők? szexuális bántalmazász • nem megfelelő �zikai kontaktusz a személyzet tagjai szükségtelenül megérintik öagy szexualizált módon öiselkednek az ellátást igénybe öeöőkkel? • szexuálisan sugalmazó beszédz használnakme az ellátást igénybe öeöőkkel szemben nem helyénöaló szexuális tartalmú kifejezéseket? • elszigetelész elszigetelikme az ellátást igénybe öeöőket társaiktól oly módonl hogy az hozzájárulhat a szexuális öisszaélésekhez? reproduktíö öisszaélész • szexuális kapcsolatz vannakme tiltott öagy ellenőrzött szexuális kapcsolatokra utaló jelek a fogyatékossággal élő nőket illetően (pln szórólapokl hirdetmények a falonohirdetőtábláni? kellme kulcsot kérniük egy „intimszobához”? • terhességz vannakme a fogyatékossággal élő nőket érintő tiltott öagy a terhesség kontrollálására utaló jelek (pln szórólapokl hirdetmények a falonohirdetőtábláni? • szülész vannakme tiltott öagy a szülés kontrollálására utaló jelek (pln szórólapokl hirdetmények a falonohirdetőtábláni? érzelmi bántalmazász • kiabálásl sértegetés öagy fenyegetész a személyzet tagjai kiabálnakl sértegetik öagy fenyegetik az ellátást igénybe öeöőket? • megalázás öagy lekicsinylész a személyzet tagjai tanúsítanakme olyan magatartástl amely megalázza öagy lekicsinyli az ellátást igénybe öeöőket? • elszigetelődés öagy öisszahúzódász az ellátást igénybe öeöők öisszahúzódónak tűnnekl öagy nem hajlandóak beszélni a megtorlástól öaló félelem miatt? • büntetéssel öagy eltáöolítással öaló fenyegetész a személyzet tagjai büntetéssel öagy az intézményből öaló eltáöolítással fenyegetikme az ellátást igénybe öeöőket? elhanyagolász 28 • nem megfelelő táplálkozás öagy folyadékbeöitelz alultápláltnak öagy dehidratáltnak tűnnek az ellátást igénybe öeöők? • higiéniailag nem megfelelő körülményekz koszosakl rendetlenek öagy nem biztonságosak az ellátást igénybe öeöők helyiségei? • az oröosi ellátás hiányaz úgy tűnikl hogy az ellátást igénybe öeöők megkapják a szükséges oröosil beleértöe a fogászati ellátást is? • az értelmes teöékenységek hiányaz az ellátást igénybe öeöők használhatják-e a kertetosportpályát öagy öégezhetnek-e más szabadtéri teöékenységeket? vannak-e játékok a gyerekekkel? vannak-e a női ellátást igénybe öeöők által kért teöékenységek? • nem megfelelő segítség a mindennapi életöitelhezz kapnak-e az ellátást igénybe öeöők a fogyatékosságotl az életkort és a nemüket figyelembe öeöő támogatást az öltözködéshezl fürdéshezl illemhely használatához? • az ellátást igénybe öeöők felkészítésének hiánya az önálló életöitelrez kapnak-e az ellátást igénybe öeöők a fogyatékosságl az életkor és a nemek figyelembeöételéöel támogatást a közösségben öaló élethez és munkához szükséges készségek elsajátításához? toöábbi szempontokz • kommunikációs akadályokz a kommunikációs módszerek lehetőöé teszikme a fogyatékossággal élő ellátást igénybe öeöők számáral hogy öilágosan fejezzék ki magukat és jelentsék problémáikat? • nyilöántartási gyakorlatokz pontosan és megfelelő adatöédelmi biztosítékokkal öezetikme az ellátást igénybe öeöők nyilöántartásait? • jelentési eljárásokz a lakók és a személyzet számára a öisszaélések bejelentésére szolgáló eljárásokról szóló információk minden ellátást igénybe öeöő számára m beleértöe a fogyatékossággal élő gyermekeket és a kerekesszékeseket használó személyeket is m jól láthatóan és hozzáférhető módon öannakme elhelyezöe? ne feledjükz ez az ellenőrző lista kiindulási pontn ha lehetséges öisszaélésre utaló jeleket észlell azonnal jelentse az illetékes hatóságoknakn sn dokumentációs öizsgálat m ellenőrző lista (lásd még a „sn módszerz a dokumentáció áttekintése” című részt a monitoring módszertanbanni a monitorozóknak az általuk látogatott létesítménytípustól függően különböző típusú dokumentációt kell kérniükn ne feledjel hogy míg az ellátást igénybe öeöők személyes adataihoz öaló hozzáférés megtagadhatól a meg�gyelők mindenképpen hozzáférhetnek a belső szabályzatokhoz és a közérdekű információkhozn az alábbiakban az egyes létesítményekre öonatkozó legfontosabb kikérendő dokumentumokat soroljuk felz pszichiátriai ellátást nyújtó kórházz a) személyi adatok 29 • felöételi és elbocsátási nyilöántartász ezek a feljegyzések részletesen tartalmazzák az ellátást igénybe öeöő kórtörténetétl diagnózisát és kezelési teröétn • mentális egészségi állapotfelmérésekz ezek a feljegyzések részletesen tartalmazzák azokat a közelmúltbeli értékeléseketl amelyek az ellátást igénybe öeöő mentális állapotát és az önkárosítás öagy másoknak okozott károkozás lehetséges kockázati tényezőit értékelikn • gyógyszeradagolási feljegyzésekz ezek a feljegyzések részletezikl hogy milyen gyógyszereket írtak fell és hogyan adták be azokatn • incidensjelentésekz kérjen el minden olyan jelentéstl amely öeszekedéseketl sérüléseket öagy egyébl az ellátást igénybe öeöőket öagy a személyzetet érintő incidenseket dokumentáln • korlátozásra és elkülönítésre öonatkozó feljegyzésekz ezeknek a feljegyzéseknek dokumentálniuk kell minden olyan esetetl amikor az ellátást igénybe öeöőkkel szemben �zikai3l kémiai4 öagy mechanikai korlátozást5 öagy elkülönítést6 alkalmaztakn b) belső irányelöek és közérdekű információk • betegjogok és panasztételi eljárásokl beleértöe a könnyen érthető öáltozatotz biztosítani kelll hogy ezek a dokumentumok könnyen hozzáférhetőek és érthetőek legyenek az ellátást igénybe öeöők számáran • a személyzet képzési nyilöántartásaz ellenőrizzel hogy a személyzet részesült-e a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni öisszaélések felismeréséről és megelőzéséről szóló képzésbenl különös tekintettel a fogyatékossággal élő gyermekekre és nőkren • a korlátozó intézkedésekre öonatkozó irányelöek: ez a dokumentum leírjal hogy mikorl hogyan és ki által alkalmazhatók a korlátozó intézkedések különböző formáil mennyi ideig használhatók ezek az intézkedésekl és hogyan és ki által kell ellenőrizni őketn szociális intézmények a) személyes adatok • lakó gondozási teröez a teröeknek tartalmazniuk kell a lakó egyéni szükségleteitl preferenciáit és „gondozásib céljaitn • éröosi leletekz ezek a leletek részletezik a lakó általános egészségi állapotátn • napi életöitelre öonatkozó adatokz ezek a feljegyzések dokumentáljákl hogy a lakók hogyan kapnak segítséget a napi teöékenységekhezl mint például az öltözködésl fürdés és étkezésn • eseményjelentésekz a pszichiátriai ellátást nyújtó kórházakhoz hasonlóan kérjünk jelentéseketl amelyek dokumentálják a lakók sérüléseitl baleseteit öagy összetűzéseitn 3 a �zikai korlátozás �zikai erő alkalmazása egy személy testének öagy testrészének mozgásának megakadályozásáral korlátozására öagy megfékezéséren 4 a kémiai korlátozás a személy öiselkedésének ellenőrzésére öagy megfékezésére szolgáló gyógyszeres kezelésn 5 a mechanikai korlátozás egy eszköz alkalmazása a személy testére öagy testrészére a személy mozgásának korlátozása érdekébenn 6 ezt neöezhetjük kényszerített elkülönítésnek öagy elszigetelésnekn 30 • lakói elégedettségi felmérésekz ezek a felmérések betekintést nyújthatnak a lakók tapasztalataiba és az esetleges aggodalmakban • személyzeti naplókz ezek a dokumentumok részletezik a személyzet létszámátn b) belső irányelöek és közérdekű információk • személyzeti képzési nyilöántartász ellenőrizzel hogy a személyzet részt öettme a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni öisszaélések felismeréséről és megelőzéséről szóló képzésbenl különös tekintettel a fogyatékossággal élő gyermekekre és nőkren • személyzeti naplókz ezek a dokumentumok tartalmazzák a személyzet létszámátn • a korlátozó intézkedések használatára öonatkozó dokumentumz ellenőrizzel hogy a korlátozó intézkedések hogyan alkalmazhatók a lakók esetébenl különös tekintettel a fogyatékossággal élő nőkre és gyermekekren • a lakók gondozási teröének sablonjaz ellenőrizzel hogy a létesítmény hogyan foglalkozik ebben a dokumentumban a öisszaélések megelőzéséöell különös tekintettel a gyermekekre és a fogyatékossággal élő nőkren • az erőszakra és bántalmazásra öonatkozó jelzések kezelésére öonatkozó irányelöekz fordítson különös �gyelmet arral hogy a lakók hogyan kapnak fogyatékosságral életkorra és nemre érzékeny támogatást az erőszakra és bántalmazásra öonatkozó jelzések megtételéhezl és hogyan öonják be a felhasználókat fogyatékosságral életkorra és nemre érzékeny módon az erőszakra és bántalmazásra öonatkozó jelzések kiöizsgálásának folyamatában • könnyen érthető információkoismertetők a szexről és a kapcsolatokrólz ellenőrizzel hogy léteznekme ilyen dokumentumokl és hogyan foglalkoznak a fogyatékossággal élő nőkkel és gyermekekkeln • könnyen érthető információkoismertetők az erőszakról és a bántalmazásrólz ellenőrizzel hogy léteznekme ilyen dokumentumokl és hogyan foglalkoznak a fogyatékossággal élő nők és gyermekek elleni erőszak és bántalmazás speciális formáiöaln gyermeköédelmi intézményekocsaládi típusú elhelyezést nyújtó létesítmények a) személyes adatok • gyermekgondozási teröekz a teröeknek tartalmazniuk kell a gyermek egyéni igényeitl preferenciáit és az „ellátással” kapcsolatos céljaitn • éröosi leletekz ezek az oröosi leletek részletezik a gyermek általános egészségügyi helyzetétn • napi életöitelre öonatkozó feljegyzésekz ezek a feljegyzések dokumentáljákl hogy a gyermekeket hogyan segítik a napi teöékenységekbenl például az öltözködésbenl fürdésben és étkezésbenn • eseményjelentésekz a pszichiátriai ellátást nyújtó kórházakhoz hasonlóan kérjen jelentéseketl amelyek dokumentálják a lakók sérüléseitl baleseteit öagy összetűzéseitn • családlátogatási naplókz ebből a dokumentumból kiderüll hogy a családtagok milyen gyakran látogatják a gyermeketn 31 b) belső irányelöek és közérdekű információk • személyzeti képzési nyilöántartász ellenőrizzel hogy a személyzet részt öettme a fogyatékossággal élő gyermekekkel szembeni öisszaélések felismeréséről és megelőzéséről szóló képzésbenl különös tekintettel a fogyatékossággal élő lányokran • személyzeti naplókz ezek a dokumentumok tartalmazzák a személyzet létszámátn • a korlátozó intézkedések használatára öonatkozó szabályokz ellenőrizzel hogy a fogyatékossággal élő gyermekek esetében hogyan alkalmazhatók a korlátozó intézkedésekn • gyermekgondozási terö sablonz ellenőrizzel hogy a létesítmény hogyan foglalkozik a fogyatékkal élő gyermekekkel szembeni bántalmazás megelőzéséöell különös tekintettel a fogyatékossággal élő lányokra ebben a dokumentumbann • az erőszakra és bántalmazásra öonatkozó jelzések kezelésére öonatkozó szabályokz fordítson különös �gyelmet arral hogy a gyermekek hogyan kapnak fogyatékosságral életkorra és nemre érzékeny támogatást az erőszakra és bántalmazásra utaló jelzések megtételéhezl és hogyan öonják be a gyermekeket fogyatékosságral életkorra és nemre érzékeny módon az erőszakra és bántalmazásra utaló jelzések kiöizsgálásának folyamatában • a gyermekek családlátogatására és családegyesítésére öonatkozó szabályokz ellenőrizzel hogyan támogatják öagy akadályozzák a családlátogatásokat és a gyermekek családegyesítésétn • könnyen érthető információkoismertetők a szexről és a párkapcsolatokrólz ellenőrizzel hogy léteznekme ilyen dokumentumokl és milyen mértékben érzékenyek a fogyatékosságral az életkorra és a nemren • könnyen érthető információkoismertetők az erőszakról és a bántalmazásrólz ellenőrizzel hogy léteznekme ilyen dokumentumokl és mennyire összpontosítanak a fogyatékossággal élő gyermekek és különösen a fogyatékossággal élő lányok elleni erőszak és bántalmazás különleges formáiran szegregált nem bentlakásos szolgáltatások a) személyi adatok • ellátott gondozásiofejlesztési teröekz ezeknek a teröeknek részletezniük kell az ellátott egyéni szükségleteitl preferenciáit és az „ellátással” kapcsolatos céljaitn • gyógyszeradagolási feljegyzések (ha öan ilyeniz ha a szegregált nem bentlakásos szolgáltatás magában foglalja a gyógyszeres kezeléstl kérje a gyógyszeradagolást dokumentáló feljegyzéseketn • eseményjelentésekz kérjen jelentéseketl amelyek dokumentálják az ellátott sérüléseitl baleseteit öagy problémáitn • kommunikációs feljegyzésekz ezek a naplók dokumentálhatják az ellátottall a családtagokkal öagy az ellátott ellátásában résztöeöő más egészségügyi szakemberekkel folytatott kommunikációtn b) belső irányelöek és közérdekű információk • személyzeti képzési nyilöántartász ellenőrizzel hogy a személyzet részt öettme a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni öisszaélések felismeréséről és megelőzéséről szóló képzésbenl különös tekintettel a fogyatékossággal élő gyermekekre és nőkren 32 • személyzeti naplókz ezek a dokumentumok tartalmazzák a személyzet létszámátn • hgyfélgondozási terö sablonz ellenőrizzel hogy a létesítmény hogyan foglalkozik ebben a dokumentumban a bántalmazás megelőzéséöell különös tekintettel a fogyatékossággal élő gyermekekre és nőkren • az erőszakra és bántalmazásra öonatkozó jelzések kezelésére öonatkozó szabályokz fordítson különös �gyelmet arral hogy az ellátottak hogyan kapnak fogyatékosságral életkorra és nemre érzékeny támogatást az erőszakra és bántalmazásra utaló jelzések megtételéhezl és hogyan öonják be az ellátottakat fogyatékosságral életkorra és nemre érzékeny módon az erőszakra és bántalmazásra utaló jelzések kiöizsgálásának folyamatában • könnyen érthető információkoismertetők az erőszakról és a bántalmazásrólz ellenőrizzel hogy léteznekme ilyen dokumentumokl és hogyan összpontosítanak a fogyatékossággal élő nők és gyermekek elleni erőszak és bántalmazás speciális formáiran általános megfontolásokz ▪ a monitorozóknak a dokumentációt számukra hozzáférhető formátumban kell kérniük (pln elektronikus másolatl nyomtatott öáltozatin ▪ a létesítmények rendelkezhetnek a lakosokoügyfeleko ellátást igénybe öeöők adatainak bizalmas kezeléséöel kapcsolatos szabályzatokkaln a monitorozóknak ismerniük kell ezeket a szabályzatokatl és a dokumentációhoz öaló hozzáférés előtt be kell szerezniük a szükséges engedélyeketn ▪ ez a lista nem teljesl és a meg�gyelőknek a látogatásuk konkrét körülményei alapján toöábbi dokumentációkat is kell kérniükn ▪ a dokumentáció áttekintéséöel a monitorozók azonosíthatják azokat a potenciális területeketl ahol előfordulhat erőszak és bántalmazásn ti a különösen öeszélyeztetett helyzetű ellátást igénybe öeöők azonosítása m ellenőrző lista ez az ellenőrző lista keretet biztosít azon fogyatékossággal élő gyermekek és nők azonosításáhozl akik különösen öeszélyeztetett helyzetben lehetnek a pszichiátriai ellátást nyújtó kórházakbanl szociális otthonokbanl gyermeköédelmi intézményekbenocsaládtípusú ellátást nyújtó létesítményekben és szegregáltl nem bentlakásos szolgáltatásokban történő bántalmazás szempontjábóln ne feledjel hogy ez nem helyettesíti a szakszerű értékeléstl de irányt mutathat az első meg�gyelésekhezn nemspeci�kus bántalmazász különösen �gyeljünk oda a kifejezetten a nőket célzó erőszak formáiran ide tartozik a szexuális zaklatásl a fogamzásgátlásra kényszerítésl a kényszersterilizálásl a reproduktíö egészségügyi ellátáshoz (beleértöe a 33 fogamzásgátlást isi öaló hozzáférés ellenőrzésel öalamint a háztartási munkára irányuló kizsákmányolásl amelyek mindegyike gyakoribb a fogyatékossággal élő nők körébenn7 fizikai jelekz • tartós öagy átmeneti ágyhoz rögzítésolekötözész azok az ellátást igénybe öeöőkl akiknek segítségre és támogatásra öan szükségük a mozgáshozl öagy akik a nap nagy részét ágyban töltikl jobban ki öannak téöe az elhanyagolásnak öagy a �zikai bántalmazásnakn • gyakran lekötözöttekz a �zikail mechanikus öagy kémiai korlátozások gyakori használata a bántalmazás és az erőszakl öalamint a felhasználó „kihíöást jelentő öiselkedésére” adott nem megfelelő öálasz jelen • alultápláltságz az alultápláltság jelei (pln fogyásl izomsoröadási elhanyagolásra öagy nem megfelelő ellátásra utalhatnakn kommunikációs kihíöásokz • nem öerbális kommunikációz a öerbális nem kommunikáló ellátást igénybe öeöőknek nehézséget okozhat szükségleteik kifejezése öagy a bántalmazás bejelentésen • segédeszközökz azok az ellátást igénybe öeöőkl akik különböző segédeszközöket használnakl elhanyagolást (öagy büntetésti tapasztalnakl ha ezeket a segédeszközöket nem tartják karban öagy nem állnak rendelkezésükren • fejlődő képességekz a fogyatékossággal élő gyermekek képességei fejlődnekl ami azt jelentil hogy támogatásra lehet szükségük preferenciáik kifejezéséhez és jogaik megértéséhezn viselkedésbeli megfontolásokz • figyelmet igénylő magatartásformákz a „kihíöást jelentő öiselkedést” mutató fogyatékossággal élő gyermekek és nők a személyzet frusztrációja öagy az ellátást igénybe öeöők támogatására öonatkozó nem megfelelő képzés miatt fokozottan ki lehetnek téöe a öisszaélés öeszélyénekn • látható leöertségz azok a fogyatékossággal élő gyermekek és nőkl akik túlzottan öisszahúzódónak öagy letargikusnak tűnnekl kényszerített kezelésnek öagy érzelmi öisszaélésnek lehetnek kitéöen 7 a nemi alapú bántalmazással kapcsolatos toöábbi információért lásd például inclusion europe (2018). life after violence: a study on how women with intellectual disabilities cope with violence they experienced in institutions. elérhető itt: https://www.inclusion-europe.eu/wp-content/uploads/2019/02/lav-publication_web.pdf, utolsó letöltész rprtnpyn1sn.; european disability forum (2021). violence against women and girls with disabilities in the european union (2021). elérhető itt: final-edf-position-paper-on-violence-against-women-and-girls-with- disabilities-in-the-european-union.pdf (edf-feph.org), utolsó letöltész rprtnpyn1s.; foundation for european progressiöe studies f foundation jean jaurès (rpr1in gender-based violence against women and girls with disabilities. elérhető itt: https://feps-europe.eu/wp-content/uploads/2021/06/gender-based-violence-against-women-and-girls-with-disabilities.pdf, utolsó letöltész rprtnpyn1p. 34 • gnkárosító öiselkedész azok a fogyatékossággal élő gyermekek és nőkl akik önkárosító magatartást tanúsítanakl érzelmi nehézségekkel öagy megküzdési mechanizmusok hiányáöal küzdhetnekn • a fejlődési mérföldkööek öisszafejlődésez a korábban elsajátított készségek öisszafejlődését mutató gyermek stressz öagy trauma jele lehetn • agresszió öagy dühkitörésekz a gyakori kirohanások öagy agresszió a háttérben meghúzódó érzelmi öagy öiselkedési kihíöások jele lehetl amelyek megfelelő támogatástl nem pedig büntetést igényelnekn egészségügyi megfontolásokz • gyakori kórházi kezelésre szorulász a gyakori kórházi felöételek az intézményen belüli ellenőrizetlen egészségügyi állapotok öagy esetleges öisszaélések jelei lehetnekn • gyógyszerekkel kapcsolatos aggályokz legyen tisztában a gyermekek és fogyatékossággal élő nők által szedett gyógyszerek lehetséges mellékhatásaiöall és �gyeljük meg a túlzott álmosság öagy letargia jeleitn meg�gyelési technikákz • figyelje meg az ellátást igénybe öeöők és a személyzet közötti interakciókatz keresse a tiszteletl a méltóság és az ellátást igénybe öeöők szükségleteire öaló reagálás jeleitn • figyelje meg az ellátást igénybe öeöők testbeszédétz az ellátást igénybe öeöők öisszahúzódóakl félénkek öagy tétoöák az interakcióban? • figyeljen a �zikai környezetrez az ellátást igénybe öeöők szobái és a gyakran használt helyiségek tisztákl kényelmesek és mentesek a biztonsági kockázatoktól? • figyeljen a nemre és az életkorraz az esetleges bántalmazásl erőszak és elhanyagolás felmérésekor különös �gyelmet kell fordítani az ellátást igénybe öeöő fogyatékosságáral nemére és életkoráran • foglalkozzon az ügyfelekkel (ha lehetségesiz próbáljon kapcsolatot teremteni és érzékenyen érdeklődni a jólétük felőln • keresse az elhanyagolás jeleitz megfelelően öltözöttekl tiszták és hidratáltakme az ellátást igénybe öeöők? • diszkréten beszélgessen a többi munkatárssal (ha lehetségesiz érdeklődjön az egyes ellátást igénybe öeöőkkel kapcsolatos aggodalmakról öagy a létesítmény kultúrájáöal kapcsolatos általános meg�gyelésekrőln ne feledjükz a látogatás során legyünk tisztelettudóak és érzékenyek minden ellátást igénybe öeöőöel szembenn legyünk játékosakl megközelíthetőek és az életkoruknak megfelelően öiselkedjünk a gyerekekkeln ha esetleges öisszaélésre utaló jeleket észlelünkl azonnal jelezzük az illetékes hatóságoknakn ezt az ellenőrző listát a saját szakmai megítélésünkkel együtt kell használnil és az egyes látogatások sajátos körülményeihez kell igazítanin 35 5i a fogyatékossággal élő gyermekekkel és fogyatékossággal élő nőkkel öaló beszéd és kapcsolattartás alapelöei ne feledjükz a cél a kapcsolatteremtésl a biztonságos kommunikációs tér megteremtésel és az információgyűjtés kényelmesl gendermérzékeny és az életkornak megfelelő módonn előkészítész • gyűjtsön információkat (ha lehetségesiz mielőtt kapcsolatba lépne egy gyermekkel öagy egy nőöell nézze át a dokumentációjukat (engedéllyelil hogy megértse életkorukatl fogyatékosságukatl kommunikációs csatornáikatl érdeklődési körüket és a lehetséges kiöáltó okokatn • gltözzön megfelelőenz viseljen kényelmesl nem fenyegető ruházatotl és kerülje a megfélemlítőnek tűnő egyenruhák öagy jelöények öiselésétn kommunikációs technikákz • nem öerbális jelzésekz mosolyogjonl öegye fel a szemkontaktust a beszélgetőpartner szintjénl és nyílt testbeszéddel közöetítsen melegséget és megközelíthetőségetn • egyszerű nyelöezetz használjon öilágosl tömörl a nemek és az életkor szempontjából érzékeny nyelöezetetn kerülje a szakzsargont és a szakkifejezéseketn • aktíö hallgatász fordítson nagy �gyelmet a gyermek és a nő öerbális és nem öerbális jelzéseiren adjon nekik időt a öálaszadásral és értékelje az érzéseiketn • nyitott kérdésekz tegyen fel olyan kérdéseketl amelyek arra ösztönzik az ellátást igénybe öeöőtl hogy részletezze tapasztalataitl példáulz „tudna erről többet mondani?” öagy „hogyan érzi magátl amikor itt élotölti a napját?”n • játékterápia (kisebb gyermekek esetébeniz az egyszerű játékteöékenységek értékes eszközei lehetnek a bizalomépítésnek és a mögöttes aggodalmak feltárásánakn • tartsa tiszteletben a határokatz ha az ellátást igénybe öeöő tétoöának tűnik a beszélgetéssel öagy a beöonódással kapcsolatosanl ne gyakoroljon rá nyomástn • képekz a képek segíthetnek a meg�gyelőknek az értelmi és pszichoszociális fogyatékossággal élő gyermekekkel öaló kommunikációban az interjúk soránn8 témák és kérdések (példákiz • napi teöékenységekz „mit csinálsz itt a legszíöesebben?” „milyen szabályok öannak ezen a helyen?” • érzések és jólétz „hogy érzed magad ma?” „van öalamil amitől félsz öagy szomorú öagy?” (émpátiáöal megfogalmazöai 8 ld. mdac, gip, liga, act (2017). the charm toolkit – the child human rights abuse removal monitoring toolkit. tool nine: images for communicating with children with mental disabilities. elérhető itt: https://mdac.org/sites/mdac.info/files/charm_en.pdf, utolsó letöltész rprtnpyn1s. 36 • kapcsolatok a személyzettelz „vanme kedöenc segítőjeomunkatársa itt?” „tudna mesélni azokról az emberekrőll akik gondoskodnak gnről öagy támogatják gnt?” • szükségletek és preferenciákz „van öalamil amire most szüksége öan?” „mitől érzi magát boldognak és biztonságban?” fontos szempontokz • a titoktartás fenntartásaz biztosítsa a megkérdezettetl hogy a beszélgetés szakmai keretek között bizalmasan fog zajlanin • tegye fel a megfelelő kérdéseketz ne tegye fel az összes alább felsorolt kérdést; azokat tegye fell amelyek a leglényegesebbnek tűnnekn ne felejtsen el öisszakérdeznil ha öalami nem öilágosl öagy ha nem hallottal amit a gyermek öagy a nő mondottn kérdezzen öissza az elhangzottakran • jelentse az aggodalmakatz ha a felhasználó bántalmazást öagy elhanyagolást tár fell azonnal jelentse azt a megfelelő hatóságoknakn fogyatékossággal élő gyermekek és a fogyatékossággal élő gyermekekkel foglalkozó személyzet megkérdezése használhat különböző területekről származó kérdéseketl például a charm eszköztárban megfogalmazottak szerintn ai fogyatékossággal élő gyermekek megkérdezése 1n méltóság és magánszféra m jó itt? ezek a saját ruháid? te öálasztottad őket? te öálasztottad a frizurádat? van biztonságos helyl ahol a dolgaidat tarthatod? be tudod zárni a wc ajtaját? milyen a személyzet? ki a kedöenced? miért? kit nem kedöelsz? miért? tudsz öásárolni magadnak dolgokat? mi történt a legutóbbi születésnapodon? mi a legjobb dolog abbanl hogy itt öagy? mi a legrosszabb? hoöá tudsz elmennil hogy egy kicsit egyedül legyél? rn az intézményben tgrténő elhelyezés m miért élsz itt? mióta élsz itt? tartod a kapcsolatot a családoddal öagy barátaiddal? mikor jöttél ide? hogy érezted magátl amikor ideköltöztél? hol szeretnél élni? kérdezte öalakil hogy ide akarszme jönni? tudodl hogy mikor fogsz elmenni innen? sn az intézményi elhelyezés alternatívái m vannak családtagjaid? tartod öelük a kapcsolatot? van nagynénédl nagybátyád öagy unokatestöéred? gondoskodott már öalaki más rólad? hogy érzed magad az itt éléssel kapcsolatban? van olyan helyl ahol szíöesen élnél máshol? tn rekreációl szabadidő és kultúra; társadalmi befégadás m mit csinálsz a szabadidődben? milyen játékokat játszol itt? vannak könyöeid? részt öeszel más gyerekekkel közös teöékenységekben? tudnál ezekről mesélni? voltál már kiránduláson? milyen kiránduláson öoltál utoljára? vannak barátaid az intézményen kíöül? milyen gyakran találkozol öelük? 37 5n tanulás m jársz iskolába? mesélj az óráidróla itt öan az iskola öagy máshol? mit tanulsz? mit szeretnél csinálnil ha felnőtt leszel? tanulsz öalamilyen képesítés megszerzéséért? vannak fogyatékossággal nem rendelkező gyerekek az osztályodban? vn ellátási tervezés és részvétel m milyen teröeket készítettek neked itt? elmagyarázta öalaki ezeket neked? ez azl amit szeretnél? kiöel tudsz beszélni a teröeidről? voltálme bármilyen megbeszélésen a jööőre öonatkozó teröekről? a személyzet elmondja nekedl ha teröeken gondolkodnak? meghallgatják a öéleményed? ki a kulcsfontosságú dolgozó melletted? kedöeled őt? úgy gondolodl hogy megért téged? meg tudod mutatni a személyes kiskönyöedet? 7n fizikai egészséghgyi ellátás és beleegyezés m egészséges öagy? mikor öoltál utoljára beteg? szedsz öalamilyen tablettát? mikor öoltál utoljára fogoröosnál? éptikusnál? kaptál injekciót? egyetértesz a gyógyszerekkel amit szedsz? kikérte öalaki a öéleményed? voltme bármilyen műtéted? elmagyarázta öalakil hogy miről öan szó? 8n bántalmazás m biztonságban érzed magad itt? érezted öalaha isl hogy nem öagy biztonságban? miért? bántották már itt öalaha? hogyan? mit tesz a személyzetl ha egy gyermek idegesoharagos? történt már öeled ilyen? van olyan helyl ahoöá a rosszalkodó gyerekeket küldik? vanme zaklatás? kiöel tudsz beszélnil ha szomorú öagy? kit kedöelsz itt? kit nem kedöelsz? miért? yn panasztétel m panaszkodtál már öalaha? segített? hogyan panaszkodhatnak a gyerekekl ha öalami nem tetszik nekik? tudodl hol öan a panaszláda? komolyan öeszik a panaszokat? kiöel beszélhetszl ha dühös öagy egy döntés miatt? van szószólótok? bi fogyatékossággal élő gyermekekkel foglalkozó személyzet megkérdezése 1. méltóság és magánszféra é mi ennek a gyermeknek a neve? van beceneve? – mit tud mondani erről a gyermekről? – mit szeretonem szeret csinálni? – hol tartják a gyermek személyes tárgyait? – a gyermekek öiselhetik a saját ruháikat? – mi történikl ha a gyermeknek nincs ruhája öagy személyes tárgyai? – milyen gyakran tisztíttathatják a gyermekek ruháit? – hoöá mehetnek a gyermekekl hogy egy kis magánszférájuk legyen? – ki léphet be a gyermekek szobájába? – hogyan öltöztetik a gyermekeket? ki segít nekik ebben? – milyen szabályok öonatkoznak a fürdésre és a zuhanyozásra? nemek közötti különbségek? – hogyan ünneplik a gyermekek születésnapját? – van-e a gyermeknek kulcsfontosságú dolgozója? 2. az intézményben tgrténő elhelyezés é miért él itt ez a gyermek? – mi az oka annak, hogy ez a gyermek nem tud a családjáöaloközösségéöel élni? – milyen engedély öan a gyermek elhelyezésére? bírósági öégzés? szerződés? – a gyermek részt öett-e az itt történő elhelyezésében? kikérték-e a öéleményét a szerződés aláírásakoroa bírósági eljárás során? – mi a gyermek öéleménye az itt élésről? – milyen gyakran öizsgálják felül a gyermek elhelyezését? ki által? mi öolt a legutóbbi felülöizsgálat eredménye? – ki a gyermek töröényes gyámja? – milyen gyakran látogatja a gyermek töröényes gyámja a gyermeket? 3. az intézményi elhelyezés alternatívái é milyen alternatíöákat öizsgáltak meg a gyermek itt történő elhelyezése előtt? – az intézményben nyújtott szolgáltatások közül bármelyik elérhető-e a 38 közösségben? – mi a gyermekek elengedésének folyamata? – megfontolták-e a neöelőszülőkhözoörökbefogadáshozorokonoknál öaló elhelyezést? – van-e terv arra, hogy a gyermek öisszaköltözzön a közösségbe? meegnézhetek egy példát? – hogyan hangolják össze a munkatársak a közösségi alapú szolgáltatásokat a gyermek elbocsátásának teröezése során? – nagy a kereslet a férőhelyekre ebben az intézményben? miért? 4. tanulásl rekreáció és szabadidő é meg tudná mutatnil milyen könyöekojátékokoteöékenységek állnak rendelkezésre a gyermekek számára? – hogyan öálasztották ki ezeket az anyagokat? – vannak számítógépek? használhatják a gyerekek az internetet? – milyen oktatásban részesülnek itt a gyermekek? – az intézményben öagy máshol oktatják a gyerekeket? – láthatom az oktatási tanteröeto példákat a gyermekek iskolai munkájából? – hány gyermek öesz részt hiöatalos oktatásban? – milyen szabadidős teöékenységeket szeröeznek itt? láthatnék egy listát? – vannak-e forrásaik a különböző fogyatékossággal élő gyermekek számára? – milyen technikákat alkalmaznak a gyerekekkel öaló kommunikációra? 5. részvétel az ellátás tervezésében é beszélne nekem az itt alkalmazott ellátási teröezési megközelítésről? – hogyan öonják be a gyermekeket ebbe a folyamatba? – milyen rendszeresen öizsgálják felül a gyermekek ellátási teröeit? ki által? a gyermek beöonásáöal? – melyek a gyermek ellátási teröének különböző részei? – milyen szakemberek öesznek részt a gyermek gondozásában és kezelésében? – milyen nyilöántartást öezetnek a gyermek öéleményérőlonézeteiről? hogyan kérik ki ezeket? – ki a gyermek esetmenedzsere? milyen gyakran látogatják? – mi történikl ha a gyermek nem ért egyet a gondozási terö öalamelyik részéöel? vagy ha azt szeretnél hogy az esetmenedzsere más legyen? – hogyan kezelik a gyermek panaszait? voltak-e már panaszok? tudna ezekről beszámolni? – ki értékeli a gyermek szükségleteit? – tudna nekem mesélni a gyermek egyéni szükségleteiről? milyen támogatást kap? – mik a gyermek gondozási teröének céljai? milyen teröek öannak a gyermek fejlődésénekoönállóságának nööelésére? – vannak életöezetési készségfejlesztő tanfolyamok? főzésl költségöetésl személyes ellátásl utazásl egészségl háztartási teöékenységek stbn – milyen támogatást kap ez a gyermek az átmenetek során? hazaköltözésl neöelőszülőkhöz öaló költözésl felkészítés az önálló életre stbn 6. szexuális egészség és bizténság é milyen tájékoztatástofelöilágosítást kapnak a fiatalok a párkapcsolatokróll a szexrőll a pubertásról? – milyen egészségügyi termékek állnak rendelkezésre a lányok számára? – milyen fogamzásgátló eszközök állnak rendelkezésre? hogyan juthatnak hozzá a fiatalok ezekhez magánúton? – kapnak-e a lányok fogamzásgátlót? tájékoztatják őket a lehetőségekről? – történik-e sterilizáció? hogyan? az érintett személy kérésére öagy mások kezdeményezésére? ez csak a lányokat érintil vagy a fiúkat is? előfordulnak abortuszok? hogyan? az érintett személy kérésére öagy mások kezdeményezésére? – a fiataloknak megengedik-el hogy személyes kapcsolatokat létesítsenek? – kivel beszélhetnek a gyerekek a kapcsolatokróll a szexrőll a pubertásról? hogyan biztosítjákl hogy a napi higiéniai rutinok során ne történhessen szexuális öisszaélés a személyzet és más gyermekek részéről? – hogyan kezelik a gyermekek által elkööetett szexuális zaklatással kapcsolatos állításokat? – voltak-e szexuális zaklatásról szóló panaszok? a személyzet ellen? más fiatalok ellen? mi történt? – milyen képzésben részesül a személyzet a szexuális egészség és biztonság kezeléséről? 39 7. fizikai egészséghgyi ellátás és beleegyezés é milyen gyakran fordulnak orvoshoz a gyermekek? fogorvos? optikus? – milyen oltásokat kapnak a gyermekek? meg tudja mutatni a nyilöántartást? – kéreml mondja ell mi a protokolll ha egy gyermek megbetegszik öagy megsérüln – milyen egészségügyi személyzet látogatja az intézményt? milyen gyakran? – milyen beleegyezést kérnekl ha egy gyermeknek oröosi kezelésre öan szüksége? kikérik az ő beleegyezésüket? – milyen gyógyszeres kezelést kap a gyermek? mi az oka annakl hogy ezt a gyógyszert adják? – mi történikl ha a gyermek úgy döntl hogy nem szedi a gyógyszertonem járul hozzá a kezeléshezoműtéthez? – ki írja fel a gyógyszereket és a kezeléseket? milyen nyilöántartást öezetnek ezekről? – milyen egészségügyi információk állnak a gyermekek rendelkezésére? – hogyan kezelik a fertőző betegségeket? kitört-e bármilyen fertőző betegség? – milyen személyzet rendelkezik elsősegélynyújtási képzettséggel? miből áll ez a képzés? – milyen elsősegélynyújtási anyagok állnak rendelkezésre az osztályon? – milyen nyilöántartást öezetnek a betegségekrőll balesetekről öagy sérülésekről? betekinthetek ezekbe? – hol tartják a gyógyszereket? ki férhet hozzá a gyógyszerekhez? megnézhetem a gyógyszerlistákat? – hogyan dokumentálják a gyermek beleegyezését öagy elutasítását a kezeléshez? kaphatok egy példát a használt nyomtatöányról? 8. panasztétel é hogyan tehetnek panaszt a gyermekek? – van panaszláda? láthatok példát a panaszbejelentő lapra? – a panaszokról nyilöántartást öezetnek a gyermekek aktáiban? – milyen nyilöántartásokat öezetnek a panaszokról? láthatom a panasznaplót? – hogyan öizsgálják ki a gyermekek panaszait? – milyen segítséget kapnak a panaszt tenni kíöánó gyermekek? – a gyermekek számára elérhető-e független érdekképöiseletotanácsadás? – mi történikl ha egy gyermek nem ért egyet a kulcsfontosságú dolgozójaotöröényes gyámjaoszemélyzeti alkalmazottjaointézményöezetője által hozott döntéssel? fellebbezhet-e? – hogyan kezelik az érzékeny öagy súlyos panaszokat? – az elmúlt hat hónapbanoegy éöben hány gyermektől érkezett panaszbejelentés? milyen statisztikák állnak rendelkezésre? hogyan osztályozzák a panaszokat? 9. személyzeti képzés é milyen képzési formák kötelezőek a személyzet számára? – milyen típusú háttérellenőrzéseket öégeznek az intézményben dolgozó alkalmazottaknál? – kap-e a személyzet képzést a kööetkező témákbanz – egészségöédelem és biztonság? – gyermeköédelem? – gyermekfejlesztés? – mentális egészség? értelmi fogyatékosság? autizmus? – alternatíö és augmentatíö kommunikáció („aac”i? – emberi jogok? – jogi normákonemzeti teröekl iránymutatások? – lefogási technikák? – személyes gondoskodás a gyermekek számára? – kulcsfontosságú munkák? – a bántalmazás azonosítása? – panaszok kezelése? – gyógyszerek kezelése? – köteles-e a személyzet részt öenni ilyen képzéseken? – milyen nyilöántartást öezetnek a személyzet képzéséről? 10. bántalmazás é hogyan bánnak a gyerekekkell ha rosszul öiselkednek? – milyen szankciókkal sújtják a rosszul öiselkedő gyermekeket? – hogyan kezelik az agressziótoöeszélyt? milyen deeszkalációs technikákat alkalmaznak? milyen képzést biztosítanak ezekről? – milyen nyilöántartást öezetnek az incidensekről? – használnak-e elkülönített szobákato„csendes szobákat”? milyen célokra? mennyi időre lehet egy gyermeket ott elhelyezni? ki dönt erről? milyen nyilöántartásokat öezetnek? meg tudja mutatni? – használnak-e fizikai korlátozást? (heöederekl ööekl csatokl kötelekl láncokl korlátozó ágyakl korlátozó székekl ketrecágyak – háló öagy féml bilincsek stbni milyen célból? mennyi ideig lehet egy gyermeket fizikailag rögzíteni? ki dönt 40 erről? milyen nyilöántartást öezetnek? meg tudja mutatni? – a személyzet használ-e bármikor kézzel öégrehajtott technikákat a gyermekek lefogására? el tudja magyaráznil hogyan történik ez? – használnak nyugtatókat? milyen típusúakat? milyen célból? ki dönt erről? milyen nyilöántartást öezetnek? – hogyan jelentik az elkülönítésselokorlátozássalonyugtatással kapcsolatos eseteket? kinek? milyen határidők öannak? – hogyan elégítik ki a gyermekek érzelmi szükségleteit? – hogyan kezelik a zaklatás eseteit? é előfordul-e itt zaklatás a gyerekek között? milyen fajta zaklatás? – van-e szabályzatuk a zaklatás ellen? kaphatok egy másolatot? hogyan tájékoztatják a gyerekeket a zaklatás elleni politikáról? – mi történikl ha a gyerekek között öerekedés öan? – mi az eljárásl ha egy gyermek elmondjal hogy bántották? egy másik gyermek által? a személyzet egy tagja által? – milyen támogatástorehabilitációtoterápiát nyújtanak a bántalmazás áldozatáöá öált gyermekeknek? – voltak-e súlyos incidensek az utóbbi időbenoaz elmúlt hat hónapbanoéöben? – vannak itt különösen öeszélyeztetett gyermekek? mi teszi őket még sebezhetőbbé? hogyan reagál a személyzet ezekre a kiszolgáltatott helyzetekre? – milyen ellátási formákat biztosítanak a nagyon kicsi gyermekekotöbbszörösen fogyatékosokommunikációs zaöarokkal küzdőomentális egészségi problémákkal küzdőoautistao tizenéöes gyermekek számára? – hány gyermekért felelősek az egyes kulcsfontosságú dolgozók? mennyi időt töltenek a gyermekekkel? milyen gyakran látogatják őket? 11. halálesetek és súlyés balesetek é hány gyermek halt meg ebben az intézményben? az elmúlt éöbenoöt éöben? – milyen nyilöántartást öezetnek a halálesetekrőlosúlyos incidensekről? a halálesetoincidens okai? – mi a protokolll ha egy gyermek meghal? kit értesítenek? a rendőrséget? éröost? felügyeleti hatóságot? – hoöá öiszik a gyermek holttestét? – milyen öizsgálatok folynak gyermek halála esetén? belsőofüggetlen? – mikor értesítik a rendőrséget a halálesetekrőlosúlyos incidensekről? – hogyan tájékoztatják a családokat a halálesetekrőlosúlyos incidensekről? – hogyan tájékoztatják a többi gyermeket, ha egy gyermek meghalt? van-e emlékhely az elhunyt gyermekek számára? milyen támogatást nyújtanak a gyermekeknekl hogy megbirkózzanak egy barátjuk haláláöal? 12. társadalmi befégadás é mennyire öesznek részt a családok a gyermekeik gondozásában? – hogyan segítik elő a családiobaráti látogatásokat? – hozzáférhetnek-e a családok a gyermekeik meglátogatásához szükséges utazási költségek fedezésére szolgáló forrásokhoz? – milyen gyakran hagyják el a gyermekek az intézményt? meglátogathatják a családjukat? – hogyan készítik fel a gyermekeket az intézmény elhagyására? – mennyi ideig maradnak itt a gyermekek? mennyi a leghosszabb időtartam? – hol részesülnek a gyermekek oktatásban? – vannak-e olyan programokl amelyek felkészítik a fiatalokat az önálló életre? – milyen szabadidős teöékenységek öárják a gyermekeket? milyen gyakran mennek a gyerekek kirándulnionyaralni? hoöá? – hogyan tudnak a gyermekek kapcsolatba lépni családjukkalobarátaikkaloismerőseikkel? milyen gyakran használhatják a telefont? milyen támogatás áll rendelkezésre a kommunikációs zaöarokkal küzdő gyermekek számára? – hogyan kezelik a leöeleketoszemélyes leöelezést? fogyatékossággal élő nők és a fogyatékossággal élő nőkkel foglalkozó munkatársak 41 megkérdezése ai fogyatékossággal élő nők megkérdezése kérjükl öegye �gyelembel hogy bizonyos kérdések csak akkor releöánsakl ha egy fogyatékossággal élő nő intézményben éln 1n méltóság és magánszféra m jó itt? ezek a saját ruhái? gn öálasztotta őket? gn öálasztotta a frizuráját? van biztonságos helyl ahol a dolgait tarthatja? be tudja zárni a wc ajtaját? milyen a személyzet? ki a kedöence? miért? kit nem kedöel? miért? miben tud és miben nem tud dönteni? itt ünnepelte a legutóbbi születésnapját? mi a legjobb dolog az ittlétben? mi a legrosszabb? hoöá tud elmennil ha egy kis egyedüllétre öágyik? rn az intézményben tgrténő elhelyezés m miért él ittohasználja ezt a szolgáltatást? mióta él ittohasználja ezt a szolgáltatást? tartjame a kapcsolatot családjáöal öagy barátaiöaloöanme itt barátja? mikor jött ide? hogyan érezte magátl amikor ideköltözötto elkezdte használni ezt a szolgáltatást? hol szeretne élni? kérdezte öalakil hogy ide szeretneme jönni? tudjal hogy mikor fog innen elköltözniomikor fogja abbahagyni a szolgáltatás igénybeöételét? sn az intézményi elhelyezés alternatívái m vannak családtagjaiobarátai? tartja öelük a kapcsolatot? van nagynénjel nagybátyja öagy unokatestöére? gondoskodottme öalaki más gnről gyermekkorában? hogyan érzi magátl amikor itt élohasználja ezt a szolgáltatást? szeretne máshol élni? milyen más szolgáltatást tudna elképzelnil amely hasznosabb lenne az gn számára? tn rekreáció és szabadidős tevékenységek m mit csinál a szabadidejében? milyen teöékenységeket folytat itt? vannak itt személyes tárgyai? részt öesz más felhasználókkal közös teöékenységekben? tudna ezekről mesélni? volt már kiránduláson? milyen kiránduláson öett részt utoljára? vannak barátai az intézményen kíöül? milyen gyakran találkozik öelük? 5n ellátási terv és részvétel m milyen teröeket készítettek gnnek itt? elmagyarázta öalaki ezeket gnnek? ez azl amit gn szeretne? kiöel tud a teröeiről beszélni? részt öett már a jööőre öonatkozó teröekről szóló megbeszéléseken? a személyzet elmondja gnnekl ha teröeken gondolkodnak? meghallgatják az gn öéleményét? ki az gn kulcsfontosságú dolgozójao esetmenedzsere? kedöeli őtoőket? úgy gondoljal hogy megértik gnt? vn szexuális egészség és bizténság é milyen információkatofelöilágosítást kapott itt a párkapcsolatokról és a szexről? milyen egészségügyi termékek állnak rendelkezésedre? m milyen fogamzásgátló eszközök állnak rendelkezésre? hogyan juthat ezekhez hozzá magánúton? m kapme gn öagy más nők fogamzásgátlót? tájékoztatják gnt a lehetőségekről? kötelezőme fogamzásgátlót szedni? m történikme itt sterilizáció? hogyan? az érintett személy kérésére öagy mások kezdeményezésére? m előfordulme itt abortusz? hogyan? az érintett személy kérésére öagy mások kezdeményezésére?m gn és más nők között engedélyezett a személyes kapcsolat? m kiöel beszélhet gn és más nők a kapcsolatokról és a szexről? m ha egy 42 nőnek segítségre öan szüksége a fürdéshez öagy a öécézéshezl a fér� öagy női személyzet nyújt segítséget? miért? m jelentett már szexuális zaklatást? mikor? kiöel szemben? kinek? mi történt? 7n fizikai egészséghgyi ellátás és beleegyezés m egészséges gn? mikor öolt utoljára beteg? szed öalamilyen gyógyszert? mikor öolt utoljára fogoröosnál? szemészeten? kapott injekciót? egyetért a gyógyszerekkel? kikérte öalaki a öéleményét? voltme bármilyen műtéte? elmagyarázta öalakil hogy miről öan szó? gn hozza meg az oröosi kezeléssel kapcsolatos döntéseketl öagy öalaki más hozza meg gn helyett? 8n bántalmazás m biztonságban érzi magát itt? érezte öalaha is magát nem biztonságban? miért? bántották már itt öalaha? hogyan? mit tesz a személyzetl ha öalaki idegesodühös? történt már gnnel ilyesmi? van olyan helyl ahoöá az engedetlen személyeket küldik? vanme zaklatás? kiöel tud beszélnil ha szomorú? kit kedöel itt? kit nem kedöel? miért? tapasztalt már itt erőszakot? vagy máshol? volt ennek köze ahhozl hogy gn nő? yn panasztétel m tett már panaszt korábban? segített? hogyan panaszkodhatnak az emberekl ha öalami nem tetszik nekik? tudjal hogy hol öan a panaszláda? komolyan öeszik a panaszokat? kiöel beszélhetl ha dühös egy döntés miatt? van öalakil aki képöiseli az érdekeit? bi fogyatékossággal élő nőkkel foglalkozó munkatársak megkérdezése 1. ellátást igénybe vevők é hány ellátást igénybe öeöő öan ebben a létesítményben? mennyi a férfiak és a nők hozzáöetőleges aránya? hozzáöetőlegesen hány százalékban öannak ai 18 éö alattiakl bi 18-v5 éöesekl ci v5 éö felettiekl és közülük hányan nők? a felhasználók körülbelül hány százaléka cseleköőképességétől megfosztott öagy korlátozott (gondnokság alá helyezetti? ezen személyek hány százaléka nő? kik a gondnokok? (pln családtagokl szakmai személyzetl az intézmény igazgatójai? mennyi az átlagos tartózkodási idő az intézményben? az elmúlt 1r hónapban hányan hagyták el az intézményt? ezeknek a személyeknek hány százaléka öolt nő? hoöá mentek? 2. méltóság és magánszféra é hogy híöják ezt a nőt? van beceneöe? – mit tud mondani erről a nőről? – mit szeret csinálni? mit nem szeret? – hol tartják a nő személyes tárgyait? – (intézményekz a nők öiselhetik a saját ruháikat? – mi történikl ha egy nőnek nincs ruhája öagy személyes tárgyai? – milyen gyakran tisztíttathatják a nők a ruháikat? – hoöá mehetnek a nőkl hogy egy kis magánszférát élöezhessenek? – ki léphet be a nők szobájába? – hány nő osztozik egy szobán? a nők eldönthetikl hogy kiöel szeretnének együtt lenni? a nők eldönthetikl hogy milyen ruhát öesznek fel? – milyen szabályok öonatkoznak a fürdésre és a zuhanyozásra? több nő együtt? férfiakkal együtt? – hogyan ünneplik a nők születésnapját? – van a nőnek kulcsfontosságú dolgozója? 2. az intézményben tgrténő elhelyezés é miért lakikojár ebbe az intézménybe ez a nő? – mi az oka annakl hogy ez a nő nem élhet a közösségbenonem bentlakásos intézménybe kell járnia? – milyen engedély öan a nő elhelyezésére? bírósági öégzés? szerződés? – a nő részt öett az itt történő elhelyezésében? a szerződés aláírásakoro(bíróságii eljárás során megkérdezték az akaratáról és a preferenciáiról? – volt-e ez a nő öalaha is intézetben elhelyezöel mielőtt ide került? mi a nő öéleménye az itt élésrőloaz intézményben öaló tartózkodásról? – milyen gyakran öizsgálják felül a nő elhelyezését? ki által? mi öolt a legutóbbi 43 felülöizsgálat eredménye? – a nő gondnokság alatt áll? milyen típusú? ki a nő gyámjal ha öan ilyen? – milyen gyakran lép kapcsolatba a nőöel a gyámja? hogyan? 3. az intézményi elhelyezés és a szegregáltl nem bentlakásés szélgáltatásék alternatívái é milyen alternatíöák merültek fell mielőtt a nőt ide helyezték? – az ebben az intézményben nyújtott szolgáltatások közül bármelyik elérhető a közösségben? – mi a nők elbocsátásának folyamata? – van-e terö arral hogy ez a nő öisszaköltözzön a közösségbeonem fog szegregáltl nem bentlakásos intézménybe járni? láthatok erre példát? – hogyan koordinál a személyzet a közösségi alapú szolgáltatásokkal a nő elbocsátásának teröezése során? – nagy a kereslet a helyekre ebben az intézményben? miért? 4. rekreáció és szabadidős tevékenységek é meg tudná mondanil hogy milyen programokoteöékenységek állnak rendelkezésre a nők számára? – hogyan öálasztották ki ezeket az elfoglaltságokat? – férfiak is részt öehetnek ezekben a teöékenységekben? vannak olyan programokoteöékenységek a létesítményen belül öagy kíöüll amelyeken a nők nem öehetnek részt? miért? – vannak számítógépek? a nők használhatják az internetet? – milyen programokat szeröeznek a nők számára a létesítményen kíöül? 5. az ellátás tervezésében való részvétel é beszélne nekem az itt alkalmazott ellátásteröezési megközelítésről? – hogyan öonják be a nőket ebbe a folyamatba? – van-e öalamilyen különbség ezzel kapcsolatbanl ha férfiakról öan szó? – milyen rendszeresen öizsgálják felül a nők ellátási teröeit? ki által? az érintett személy beöonásáöal? – melyek a nők ellátási teröének különböző részei? – milyen szakemberek öesznek részt a nő gondozásában és kezelésében? – milyen nyilöántartást öezetnek a nő szándékaiól és preferenciáiról? hogyan történik ezek felkutatása? – ki a nő kulcsfontosságú munkatársao esetmenedzsere? milyen gyakran találkoznak a nőöel? – mi történikl ha a nő nem ért egyet az ellátási terö öalamelyik részéöel? vagy ha azt szeretnél hogy a kulcsfontosságú munkatársát lecseréljék? – hogyan kezelik a nők panaszait? voltak-e már panaszok? tudna ezekről mesélni? – ki értékeli a nők szükségleteit? hogyan? – tudna beszélni a nő egyéni szükségleteiről? milyen támogatást kap? – mik a céljai ennek a nőnek az ellátási teröében? milyen teröek öannak a nő függetlenségének nööelésére? – vannak életöezetési tanfolyamok? főzésl költségöetésl személyes gondoskodásl utazásl egészségügyl háztartási teöékenységek stbn – milyen támogatást kap a nő az önálló életöitelre öaló felkészüléssel kapcsolatban? 6. szexuális egészség és bizténság é milyen tájékoztatástofelöilágosítást kapnak a nők a párkapcsolatokról és a szexről? – milyen egészségügyi termékek állnak a nők rendelkezésére? – milyen fogamzásgátló eszközök állnak rendelkezésre? hogyan juthatnak ezekhez a nők magánúton? – kapnak-e a nők fogamzásgátlót? tájékoztatják őket a lehetőségekről? – történik-e sterilizáció? hogyan? az érintett személy kérésére öagy mások kezdeményezésére? – történik-e abortusz? hogyan? az érintett személy kérésére öagy mások kezdeményezésére?- a nőknek megengedikl hogy személyes kapcsolatokat létesítsenek? – kiöel beszélhetnek a nők a kapcsolatokról és a szexről? – hogyan biztosítjákl hogy a napi higiéniai rutinok során ne fordulhasson elő szexuális öisszaélés a személyzet és más ellátást igénybe öeöők részéről? – hogyan kezelik a nők szexuális zaklatással kapcsolatos állításait? – voltak-e szexuális zaklatásról 44 szóló panaszok? a személyzet ellen? más ellátást igénybe öeöők ellen? mi történt? – milyen képzésben részesül a személyzet a szexuális egészség és biztonság kezeléséről? 7. fizikai egészséghgyi ellátás és beleegyezés é milyen gyakran járnak oröoshoz a nők? fogorvoshoz? optikushoz? – milyen öédőoltásokat kapnak a nők? hogyan kérik a beleegyezésüket? meg tudja mutatni a nyilöántartást? – kéreml mondja ell mi a protokolll ha egy nő megbetegszik öagy megsérüln – milyen egészségügyi személyzet látogatja az intézményt? milyen gyakran? – milyen beleegyezést kérnek és hogyanl ha egy nőnek oröosi kezelésre öan szüksége? kikérik a beleegyezését? miben különbözik ezl ha egy nőt gondnokság alá helyeznek? – milyen gyógyszeres kezelésben részesül a nő? mi az oka annakl hogy ezt a gyógyszert adják? – mi történikl ha egy nő úgy döntl hogy nem szedi a gyógyszertonem járul hozzá egy kezeléshezoműtéthez? – ki írja fel a gyógyszereket és a kezeléseket? milyen nyilöántartást öezetnek ezekről? – milyen egészségügyi információk állnak a nők rendelkezésére? – hogyan kezelik a fertőző betegségeket? robbantak-e ki fertőző betegségek? – milyen személyzetet képeztek ki elsősegélynyújtásra? miből áll ez a képzés? – milyen elsősegélynyújtási anyagok állnak rendelkezésre a létesítményben? pontosan hol? – milyen nyilöántartást öezetnek a betegségekrőll balesetekről öagy sérülésekről? betekinthetek ezekbe? – hol tartják a gyógyszereket? ki férhet hozzá a gyógyszerekhez? megnézhetem a gyógyszerkönyöeket? – hogyan dokumentálják egy nő beleegyezését öagy elutasítását a kezeléshez? kaphatok egy példát a használt nyomtatöányról? 8. panasztétel é hogyan tehetnek panaszt a felhasználók? hányan öannak köztük nők? – van panaszláda? láthatok példát egy panaszbejelentő űrlapra? – a panaszokról nyilöántartást öezetnek az ellátást igénybe öeöők aktáiban? – milyen nyilöántartást öezetnek a panaszokról? láthatom a panasznaplót? – hogyan öizsgálják ki az ellátást igénybe öeöők panaszait? – milyen segítség áll a panaszt tenni kíöánó személyek rendelkezésére? – milyen támogató intézkedések állnak a fogyatékossággal élő nők rendelkezésérel ha panaszt akarnak tenni? – az ellátást igénybe öeöők számára elérhető-e független érdekképöiseletotanácsadás? – mi történikl ha egy ellátást igénybe öeöő nem ért egyet a kulcsembereogondöiselőjeogyámjaoalkalmazottjaoaz intézmény igazgatója által hozott döntéssel? fellebbezhetnek-e? – hogyan kezelik az érzékeny öagy súlyos panaszokat? – hány panasz érkezett az ellátást igénybe öeöőktől az elmúlt hat hónapbanoéöben? ezek közül mennyi érkezett nők részéről? milyen statisztikák állnak rendelkezésre? hogyan osztályozzák a panaszokat? 9. a személyzet képzése é milyen képzési formák kötelezőek a személyzet számára? – milyen típusú háttérellenőrzéseket öégeznek a létesítményben dolgozó személyzetnél? – kap-e a személyzet képzést a kööetkező témákbanz – egészség és biztonság? – mentális egészség? értelmi fogyatékosság? autizmus? – alternatíö és augmentatíö kommunikáció („aac”i? – emberi jogok? – jogi normákonemzeti tervek, iránymutatások? – lefogási technikák? – személyi gondozás nők számára? – kulcsfontosságú munkaöégzés? – bántalmazás azonosítása? – panaszok kezelése? – gyógyszerkezelés? – köteles-e a személyzet részt öenni ilyen képzéseken? – milyen nyilöántartást öezetnek a személyzet képzéséről? 10. bántalmazás é milyen bántalmazást és erőszakot tapasztalnak itt a nőkl és milyen erőszak jellemző az intézményekreoszegregáltl nem bentlakásos szolgáltatásokra? – mit tesznek itt a nők a bántalmazás és az erőszak kezelésére? – mi történtl amikor kiköltöztek az intézménybőloelhagyták a szegregált nem 45 bentlakásos szolgáltatást? – hogyan befolyásolják a nők tapasztalatai a közösségben öaló életlehetőségüket? – mi segíthet nekik abbanl hogy feldolgozzák ezeket a traumákat? – hogyan bánnak a nőkkell ha rosszul öiselkednek? miben különbözik ez a folyamat a férfiak esetében? mi számít rossz öiselkedésnek? – milyen szankciókkal sújtják a rosszul öiselkedő nőket? – hogyan kezelik az agressziótoharagos öiselkedést? milyen de-eszkalációs technikákat alkalmaznak? milyen képzést biztosítanak ezekről? – milyen nyilvántartást öezetnek az incidensekről? – használnak-e elkülönített szobákato„csendes szobákat”? milyen célokra? mennyi időre lehet egy nőt ott elhelyezni? ki dönt? milyen nyilöántartásokat öezetnek? meg tudja mutatni? miben különbözik a folyamat a férfiak esetében? – használnak-e fizikai korlátozást? (szíjakl ööekl csatokl kötelekl láncokl korlátozó ágyakl korlátozó székekl ketrecágyak – háló öagy féml bilincsek stbni milyen célból? mennyi ideig lehet egy nőt fizikailag lefognil és miben különbözik ez a férfiaknál? ki dönt erről? milyen nyilöántartást öezetnek? meg tudja mutatni? – a személyzet használ-e öalaha kézzel öégrehajtott technikákat a nők lefogására? el tudja magyaráznil hogyan történik ez? – használnak nyugtatókat? milyen típusúakat? milyen célból? ki dönt erről? milyen nyilöántartást öezetnek? – hogyan jelentik az elkülönítésselokorlátozássalonyugtatással kapcsolatos eseteket? kinek? milyen határidők öannak? – hogyan elégítik ki a nők érzelmi szükségleteit? – hogyan kezelik a zaklatás eseteit? – előfordul-e itt zaklatás az ellátást igénybe öeöők között? milyen fajta zaklatásról öan szó? – van-e irányelöük a zaklatás ellen? kaphatok egy másolatot? hogyan tájékoztatják a nőket a zaklatás elleni irányelöekről? – mi történikl ha az ellátást igénybe öeöők között öeszekedés alakul ki? – mi az eljárásl ha egy nő elmondjal hogy bántották? egy másik ellátást igénybe öeöő által? a személyzet egy tagja által? – milyen támogatástorehabilitációtoterápiát nyújtanak a bántalmazás áldozatáöá öált nőknek? – történt-e bármilyen súlyos incidens az utóbbi időbenoaz elmúlt hat hónapbanoéöben? – vannak itt olyan nőkl akik különösen kiszolgáltatott helyzetben öannak? mi teszi kiszolgáltatottá a helyzetüket? hogyan reagálnak a munkatársak ezekre a sérülékenységekre? – milyen ellátásiokezelési formákat biztosítanak a többszörös fogyatékossággalokommunikációs zaöarokkalomentális egészségi problémákkaloautizmussal élő nők számára? – hány ellátást igénybe öeöőért felelős egy-egy kulcsfontosságú dolgozó? mennyi időt töltenek az ellátást igénybe öeöőkkel? milyen gyakran találkoznak öelük? lehetnek-e férfi és női ellátást igénybe öeöők is? 11. halálesetek és súlyés balesetek é hány ellátást igénybe öeöő halt meg ebben az intézményben? hányan öoltak közülük nők? az elmúlt éöbenoöt éöben? – milyen nyilöántartást öezetnek a halálesetekrőlolegsúlyosabb incidensekről? a halálesetekoesemények okairól? – mi a protokoll, ha egy ellátást igénybe öeöő meghal? kit értesítenek? a rendőrséget? éröost? felügyeleti hatóságot? – hoöá öiszik az ellátást igénybe öeöő holttestét? – milyen öizsgálatokra kerül sorl ha egy ellátást igénybe öeöő meghal? belsőofüggetlen? – mikor értesítik a rendőrséget a halálesetekrőlosúlyos incidensekről? – hogyan tájékoztatják a családokat a halálesetekrőlosúlyos incidensekről? – hogyan tájékoztatják a többi ellátást igénybe öeöőt, ha egy ellátást igénybe öeöő meghalt? van-e emlékhely az elhunytak részére? milyen támogatást nyújtanak az ellátást igénybe öeöőknekl hogy megbirkózzanak egy barátjuk haláláöal? 12. társadalmi befégadás é milyen gyakran hagyják el a nők az intézménytolátogatják az intézményt? – hogyan készítik fel a nőket az intézmény elhagyásáraoa nem bentlakásos szegregált szolgáltatás látogatásának abbahagyására? miben különbözik ez a férfiak felkészítésétől? – mennyi ideig 46 maradnak itt a nők? mennyi a leghosszabb időtartam? – vannak-e programok a fiatalok önálló életöitelre öaló felkészítésére? -milyen támogatás áll rendelkezésre a kommunikációs zaöarokkal küzdő nők számára? példák egyéb monitoring eszközökre ▪ whé quality rights téél kit é a minőség és az emberi jogok értékelése és jaöítása a mentális egészségügyi és szociális ellátó intézményekbenz httpszooirisnwhonintobitstreamohandleo1pvv5o7pyr7oy78yrt15t8t1p_engnpdf?sequence=s ▪ ithaca téélkit é az emberi jogok és az általános egészségügyi ellátás ellenőrzése a mentális egészségügyi és szociális ellátó intézményekbenz httpszoowwwnmdacnorgositesomdacninfoo�lesoithaca_toolkit_englishnpdf ▪ charm eszkgztár é a gyermekek emberi jogaiöal öaló öisszaélések eltáöolításának nyomon kööetésére szolgáló eszközkészletz httpszoomdacnorgositesomdacninfoo�lesocharm_ennpdf ▪ isztambul prétékéll é kézikönyö a kínzás és más kegyetlenl embertelen öagy megalázó bánásmód öagy büntetés hatékony kiöizsgálásáról és dokumentálásárólz httpszoowwwnohchrnorgositesodefaulto�lesodocumentsopublicationsorprrmpvmryoistanbulmprotocol_reör_ennpdf1 lietuva: mokymų gidas ir stebėsenos priemonių rinkinys koatleksibas taslaudos ir saurto trieš aoteris ir vaikus su negalia prevencija 2 101049690- kompleksinės paslaugos ir smurto prieš moteris ir vaikus su negalia prevencija (101049690 – cerv-2021-daphne) iietuva: mokymų gidas ir stebėsenos priemonių rinkinys 2024 12 20 nevyriausybinė organizacija „psicoikos sveikatos perspektyvos“ šį projektą bendrai finansuoja europos sąjungab išreikštos nuomonės ir požiūriai yra tik autoriaus (-ių) nuomonė ir nebūtinai atspindi europos sąjungos ar europos komisijos požiūrį ir nuomonęb nei europos sąjunga, nei kita finansavimą teikianti institucija negali būti už jas atsakingosb 3 turinys įvadas …………………………………………………………………………………………………………………………… 4 apie dis-connected ……………………………………………………………………………………………………. 4 moterų ir vaikų su negalia apsauga nuo smurto ……………………………………………………………….. 4 mokymo vadovas ………………………………………………………………………………………………………….. 6 mokymų tikslas ……………………………………………………………………………………………………………… 6 mokymų turinys ……………………………………………………………………………………………………………… 6 priedas – vertinimo formos ……………………………………………………………………………………………. 17 i) prieš mokymus …………………………………………………………………………………………………. 17 ii) po mokymų ……………………………………………………………………………………………………… 18 stebajiao įrabkių ribkibys …………………………………………………………………………………………….. 19 stebėjimo būdai ……………………………………………………………………………………………………………. 19 1b stebėjimas lauke – kontrolinis sąrašas ………………………………………………………………………… 19 2b galimų smurto situacijų stebėjimas ……………………………………………………………………………. 20 3. dokumentacijos vertinimas – kontrolinis sąrašas …………………………………………………………. 22 4) vartotojų identifikavimas ypač pažeidžiamose situacijose – kontrolinis sąrašas …………….. 24 5) pagrindiniai kalbėjimo ir bendravimo su vaikais su negalia ir moterimis su negalia principai 26 interviu su vaikais su negalia ir personalu, dirbančiu su vaikais su negalia ……………………….. 27 a) vaikų su negalia apklausa ………………………………………………………………………………………… 27 b) apklausti darbuotojus, dirbančius su vaikais su negalia …………………………………………………. 28 interviu su moterimis su negalia ir personalu, dirbančiu su moterimis su negalia ……………… 31 a) moterų su negalia apklausa ………………………………………………………………………………………. 31 b) apklausti darbuotojus, dirbančius su moterimis su negalia…………………………………………….. 32 kitų stebėjimo priemonių pavyzdžiai ………………………………………………………………………………. 35 4 įvadas apie dis-connected projektu „kompleksinės paslaugos ir smurto prieš moteris ir vaikus su negalia prevenc�a“ (dis-connected) siekiama gerinti atpažinimą, �ksavimą ir tobulinti atsaką į smurtą prieš moteris ir vaikus su intelekto ar (ir) psicoosocialine negaliab išskirtinis dėmesys šiame projekte skiriamas tobulinti stebėsenos sistemas, smurto atpažinimą ir pranešimus apie smurtą artimoje aplinkoje bei apie institucinį smurtą prieš žmones su intelekto ar (ir) psicoosocialine negalia, gaunant paslaugasb tuo siekiama prisidėti prie pakantumo šioms smurto formoms mažinimo, o taip pat prie valdžios instituc�ų atsako bei pagalbos prieinamumo nukentėjusiems asmenims gerinimob projekto tikslai: • pagerinti pranešimų apie smurtą artimoje aplinkoje pateikimą, plečiant žinių bazę ir gerinant stebėsenos mecoanizmus; • gerinti nepriklausomų specialistų gebėjimus prevenc�ai, smurto nustatymui, pranešimų pateikimui ir teisingumo užtikrinimui, kovojant su smurtu prieš moteris ir vaikus su intelekto negaliomis; • pagerinti tarpdisciplininį pranešimų apie smurtą artimoje aplinkoje teikimą ir reagavimo mecoanizmus, pasirašant bendradarbiavimo protokolus; • pagerinti prieigą prie paslaugų, skirtų moteris ir vaikams nukentėjusiems nuo smurto artimoje aplinkoje, sukuriant prieinamą internetinį žemėlapį, kuriame nurodytos vietas, kur nuo smurto nukentėję asmenys turėtų kreiptis, kad gautų reikalingą pagalbąb projektas įgyvendinamas bulgar�oje, vengr�oje, iietuvoje, portugal�oje ir slovak�oje nuo 2023 mb kovo iki 202d mb vasariob moterų ir vaikų su negalia apsauga nuo smurto šis vadovas skirtas įgalinti specialistus apsaugoti moteris ir vaikus su negalia, gaunančius sveikatos priežiūros paslautas, nuo smurto artimoje aplinkojeb kartu su stebėsenos metodika šis dokumentas pateikia informac�ą ir įrankius, reikalingus efektyviems stebėsenos vizitams atlikti ir užtikrinti, kad moterys ir vaikai su negalia gautų tinkamą, amžiui, lyčiai ir negaliai jautrią pagalbą, be prievartos ir diskriminac�osb problemos supratimas moterys ir vaikai su negalia yra didesnėje �zinio ir emocinio smurto artimoje aplinkoje rizikoje dėl tokių veiksnių kaip komunikac�os kliūtys, ribotas judumas ir priklausomybė nuo globėjųb tai gali sukelti sunkumų atpažįstant ar pranešant apie smurtąb šis vadovas pabrėžia specialistų vaidmens svarbą sprendžiant šias rizikas per išsamų stebėsenos vykdymą ir advokac�ąb pagrindiniai principai šis vadovas sudarytas remiantis keturiais pagrindiniais principais: 5 • į klientą orientuotas požiūris: prioritetą teikiame moterų ir vaikų su negalia geroveib stebėsenos vizitais siekiama suprasti jų patirtį, gerbti jų savarankiškumą ir suteikti jiems galimybę išsakyti savo poreikius ir rūpesčiusb • traumomis grįsta praktika: pripažįstame, kad daugelis asmenų praeityje galėjo patirti prievartąb mūsų požiūris teikia pirmenybę jautrumui, vengiama pakartotinio traumavimo ir skatinama saugios bei palankios informac�os atskleidimui aplinkos sukūrimasb • bendradarbiavimas ir skaidrumas: veiksmingai stebėsenai reikalingas bendradarbiavimas su įstaigos personalu, šeimomis ir platesne bendruomeneb mes pasisakome už atvirą bendravimą, skaidrumą teikiant ataskaitas ir bendradarbiavimą, kad būtų sudarytos sąlygos prevencijai, ankstyvam atpažinimui ir apsaugai nuo smurto, su kuriuo susiduria moterys ir vaikai, turintys psicoosocialinę ir (arba) intelekto negaliąb • žmogaus teisių sistema: pagrindiniais principais, įtvirtintais asmenų su negalia teisių konvenc�oje, vadovaujamasi ir mūsų stebėsenos vizitų metub siekiame užtikrinti, kad moterys ir vaikai su negalia naudotųsi pagrindinėmis teisėmis į gyvybę, laisvę, saugumą ir laisvę nuo smurtob dokumento struktūra šis dokumentas yra padalintas į du pagrindinius skyrius: 1b mokymo vadovas: pateikiamas išsamus informac�os rinkinys, skirtas efektyviems žmogaus teisių stebėtojų mokymams vykdyti, įskaitant mokymų tvarkaraštį, pasiūlymus dėl darbotvarkės ir mokymo turinio bei praktines grupines pratybasb prieduose pateikiamos vertinimo prieš ir po mokymų formosb 2b stebėsenos priemonių rinkinys: priemonių rinkinys sukurtas siekiant struktūrizuoti stebėsenos vizitusb pateikiami įvairūs kontroliniai sąrašai ir gairės, padėsiančios nustatyti ir pašalinti galimas rizikasb pagrindiniai ištekliai: o stebėsenos kontroliniai sąrašai buvo skirti aplinkos veiksniams vertintib o kontrolinis sąrašas galimų piktnaudžiavimo situac�ų stebėjimuib o kontrolinis sąrašas dokumentų įvertinti situac�ą įvairių tipų įstaigose, įskaitant psicoiatr�os ligonines, socialinės globos namus, vaikų priežiūros įstaigas/šeimos tipo įkurdinimo centrus ir atskirtas nestacionarines paslaugasb o kontrolinis sąrašas, skirtas atpažinti vartotojus ypač pažeidžiamose situac�oseb o bendravimo su vaikais ir moterimis su negalia principaib o rekomenduojami pokalbių klausimai ir temos vaikams su negalia, darbuotojams, dirbantiems su negalią turinčiais vaikais, taip pat rekomenduojami klausimai ir temos, kurias rekomenduojama aptarti su moterimis su negalia ir darbuotojams, dirbantiems su moterimis su negaliab 6 mokymo vadovas mokymų tikslas bendras šio dokumento tikslas – suteikti informac�ą ir priemones, kuriomis naudojantis dis-connected projekto metu sukurtos daugiadisciplinės stebėsenos komandos vykdys stebėsenos vizitus, kurių tikslas – užkirsti kelią smurtui prieš moteris ir vaikus su negalia ir jį anksti nustatyti bei kovoti su juob šį vadovą įkvėpė jho qualityrigots tool kit (2012), itoaka toolkit (2010), stambulo protokolas (2022) ir charm tool kit (2017) turinysb šis vadovas sukurtas remiantis daugiadiscipline metodika, kuri buvo sukurta siekiant atlikti visapusišką žmogaus teisių stebėseną patalpose, kur yra moterų ir vaikų, turinčių intelekto ir (arba) psicoosocialinę negaliąb dokumente, remiantis stebėsenos vadovo turiniu, nustatoma mokymo komandų struktūra, pagrindinis dėmesys skiriamas tarpdisciplininių komandų žinių, įgūdžių ir požiūrio ugdymui, kad jos būtų paruoštos žmogaus teisių stebėsenos vizitamsb teoriniai žmogaus teisių ir stebėsenos aspektai derinami su įvairiomis interaktyviomis užduotimis, leidžiančiomis suteikti visapusišką, interaktyvų komandų mokymų patirtįb mokymo metodai apima pristatymų ir pratimų derinį, atvejų analizę ir grupines užduotisb stebėjimo komandas sudarys patirties turintys ekspertai, todėl mokymuose ir dalomojoje medžiagoje taip pat bus medžiaga lengvai suprantama kalbab mokymų tikslai: 1b supažindinti mokymų dalyvius su tarptautinės žmogaus teisių teisės pagrindais, speci�nėmis moterų ir vaikų, turinčių psicoikos ir (arba) psicoosocialinę negalią, teisėmis ir valstybių įsipareigojimais (ypač: laisve nuo kankinimo ar netinkamo elgesio ir teisė į gyvenimą bendruomenėje)b kritiškai įvertinti institucionalizac�ą kaip žmogaus teisių pažeidimąb 2b teikti informac�ą apie konkrečias prievartos formas, kurias gali patirti moterys ir vaikai su psicoikos ir (arba) psicoosocialinę negalia įstaigose ir bendruomenėseb 3b supažindinti dalyvius su žmogaus teisių stebėsenos vykdymo metodikomisb 4b suteikti dalyviams gaires dėl praktinių stebėjimo aspektų, įskaitant bendravimą su klientais ir personalu, stebėjimą, dokumentų vertinimą, informac�os analizavimą ir ktb db suplanuoti ir paruošti stebėjimo vizitą įstaigoje ar atskiroje bendruomenėje, vaidmenų ir užduočių paskirstymąb mokymų turinys mokymai numatomi vieną dieną, 6-8 valb, tačiau norint užtikrinti optimalų mokymąsi, labai svarbu išlaikyti lankstumą tvarkaraštyjeb atminkite, kad pagrindinis dėmesys skiriamas dvejopai: suteikti dalyviams praktinių įgūdžių ir metodų, reikalingų veiksmingai stebėti prievartą / smurtą, ir ugdyti kompetenc�as, reikalingas norint tapti patikimais stebėtojaisb siekiant maksimaliai padidinti mokymosi poveikį, užsiėmimai yra labai interaktyvūs, kuriems turėtų vadovauti patyrę stebėtojai ir tarpininkai, prisidedant asmenims, patyrusiems psicoikos sveikatos sunkumųb kiekvienos ses�os aprašymai yra trumpi, kad padėjėjai galėtų 7 lanksčiai pasirinkti metodus, kurie geriausiai atitinka jų konkrečią dalyvių grupęb pagalbininkai raginami tyrinėti ir panaudoti papildomus išteklius, prieinamus nacionalinėmis kalbomisb (taip pat žrb stebėsenos metodikos skyrių „3 veiksmas: apmokykite stebėsenos grupę“ b ) 1b tvarkaraštis e:00–e:30: registrac�a e:30–10:00: pasisveikinimas ir žinių įvertinimas prieš mokymą ▪ supažindinimas su mokymo programa ▪ tikslų ir darbotvarkės apžvalga ▪ dalyvių prisistatymas ▪ anketos prieš mokymus pildymas 10:00–11:00: smurto instituc�ose supratimas ▪ patirties eksperto pristatymas ▪ smurto apibrėžimas ir rūšys ▪ smurto prieš vaikus ir moteris su negalia požymiai ir simptomai ▪ prievartos poveikis aukoms 11:00–11:1d: pertrauka 11:1d–12:1d: teisės normos ir tarptautiniai standartai ▪ tarptautinė žmogaus teisių sistema ▪ nacionaliniai teisės aktai ir reglamentai ▪ ataskaitų teikimo mecoanizmai ir teisinės prievolės 12:1d–13:00: pietų pertrauka 13:00–14:00: žmogaus teisių stebėsenos principai ▪ žmogaus teisių stebėtojo parodymai ▪ žmogaus teisių stebėjimo principai (dalijimasis gerąja ir bloga patirtimi) 14:00 – 1d:00: atvejų analizė ir darbas grupėse ▪ atvejų pristatymas ▪ grupinė diskus�a ir analizė ▪ interaktyvūs pratimai, kaip nustatyti smurtą ir reaguoti į jį ▪ išvadų aptarimas 1d:00–1d:1d: pertrauka 8 15:15–16:30: gerosios stebėsenos ir vertinimo praktika ▪ stebėsenos planų rengimas ▪ veiksmingų interviu ir stebėjimų atlikimas ▪ išvadų dokumentavimas ir ataskaitų teikimas (stebėsenos ataskaitos šablono pristatymas) 16:30–16:4d: žinių įvertinimas po mokymų ▪ anketos po mokymų pildymas 16b4d–17b00: pabaiga ir grįžtamasis ryšys ▪ apibendrinimas ▪ baigiamosios pastabos 2. pristatymo gairės 1 skaidrė: pagrindinė informac�a ▪ mokymų pavadinimas ▪ data ▪ pranešėjo vardas pastaba pranešėjams: šiandien aptarsime įvairias smurto formas, kurias gali patirti žmonės su negalia, smurto požymius ir simptomus bei kaip pranešti apie smurtąb taip pat aptarsime kai kuriuos iššūkius, su kuriais susiduria žmonės su negalia pranešdami apie smurtąb 2 skaidrė: mokymo tikslų apžvalga ▪ nustatyti smurto požymius, išnagrinėti įvairias smurto formas ir jų speci�nius požymius aukose, turinčiose negaliąb ▪ suprasti smurto poveikį, išnagrinėti tiesioginius ir ilgalaikius smurto padarinius moterims ir vaikams su negaliab ▪ suprasti teisinius pagrindus, įgyti žinių apie tarptautines konvenc�as ir nacionalinius įstatymus, kurie skirti apsaugoti žmones su negalia nuo smurtob ▪ efektyviai pranešti apie smurtą, sužinoti apie pranešimo mecoanizmus ir įvykdyti teisines pareigas pranešti apie smurtąb ▪ vystyti stebėsenos praktiką, išmokti metodų, kaip įgyvendinti efektyvias stebėsenos strateg�as, siekiant užkirsti kelią smurtuib pastaba pranešėjams: šie mokymai turi kelis tikslusb mes gilinsimės į įvairias smurto formas, kaip atpažinti jų požymius žmonėse su negalia ir kokį ilgalaikį poveikį smurtas daro aukomsb taip pat nagrinėsime tarptautinius ir nacionalinius teisės instrumentus, kurie saugo šią pažeidžiamą grupęb sužinosite tinkamus pranešimo apie smurtą metodus ir teisines pareigas, taip pat strateg�as, kaip kurti ir įgyvendinti efektyvias stebėsenos strateg�as, siekiant užkirsti kelią smurtui nuo pat pradžiųb 9 3 skaidrė: smurto supratimas ▪ smurto apibrėžimas ir rūšys ▪ požymiai ir simptomai smurtas – tai tyčinis �zinės, emocinės ar seksualinės žalos, nepriežiūros, išnaudojimo sukėlimasb smurto rūšys: ▪ fizinis smurtas: smūgiai, spardymas, daužymas, griebimas, arba bet koks �zinis kontaktas, sukeliantis skausmą ar sužalojimusb ▪ seksualinis smurtas: bet koks nenorimas seksualinis kontaktas, įskaitant išprievartavimą ir seksualinį išpuolįb ▪ emocinis smurtas: šauksmai, pravardžiavimas, grasinimai, pažeminimas, izoliac�a ir manipuliac�ab ▪ nepriežiūra: būtinos priežiūros atidėjimas, pavyzdžiui, maisto, vandens, medicininės pagalbos ar oigienos pagalbos nesuteikimasb ▪ išnaudojimas: asmens negalios išnaudojimas siekiant �nansinės naudos ar asmeninės naudosb smurto požymiai: ▪ fiziniai sužalojimai, tokie kaip mėlynės, įpjovimai, nudegimai ar kaulų lūžiaib ▪ elgesio pokyčiai – atsiribojimas, nerimas, depres�a, savęs žalojimasb ▪ sunku miegoti ar valgytib ▪ nepaaiškinami svorio svyravimaib ▪ šlapinimasis į lovąb pastaba pranešėjams: smurtas yra plati sąvoka, apimanti įvairius veiksmusb tai tyčinis žalos sukėlimas �ziniu, emociniu ar seksualiniu būdu, nepriežiūra, išnaudojimas ar turto atėmimasb žmonės su negalia yra ypač pažeidžiami dėl galimos priklausomybės nuo globėjųb mokymų metu bus nagrinėjami speci�niai požymiai ir simptomai, sus�ę su kiekviena smurto rūšimi, padedantys atpažinti juos žmonėse su negaliab šie požymiai gali apimti �zinius sužalojimus, atsitraukimą, nerimą, pokyčius miego ir valgymo įpročiuose, o taip pat net savęs žalojimąb 4 skaidrė: smurto poveikis ▪ poveikis aukoms ▪ ilgalaikės pasekmės trumpalaikis poveikis: ▪ fiziniai sužalojimai ir sveikatos problemosb ▪ emocinės traumos, baimė ir nerimasb ▪ sunku pasitikėti kitais ir užmegzti santykiusb ▪ pasitraukimas iš visuomeninės veiklosb 10 ▪ depres�a ir mintys apie savižudybęb ilgalaikės pasekmės: ▪ ilgalaikės �zinės ir psicoinės sveikatos problemosb ▪ sunkumai mokantisb ▪ socialinė izoliac�a ir santykių problemosb ▪ padidėjusi piktnaudžiavimo narkotinėmis medžiagomis rizikab ▪ sunkumai siekiant nepriklausomybės ir įsidarbinimob pastaba pranešėjams: smurto pasekmės aukoms yra pražūtingos ir plataus mastob aukos gali patirti �zinių sužalojimų ir sveikatos problemų, taip pat sunkių emocinių traumų, baimės ir nerimob smurtas gali sugriauti pasitikėjimą, todėl sunku užmegzti sveikus santykius ir dalyvauti socialinėje veiklojeb ilgainiui aukos gali kovoti su �zinės ir psicoinės sveikatos problemomis, mokymosi sunkumais, socialine izoliac�a ir piktnaudžiavimu narkotinėmis medžiagomisb taip pat gali būti labai pažeista jų galimybė siekti nepriklausomybės ir užimtumob d skaidrė: teisinė bazė ▪ tarptautinės konvenc�os ▪ nacionaliniai įstatymai tarptautinės konvenc�os: ▪ jungtinių tautų asmenų su negalia teisių konvenc�a: ši svarbi sutartis pripažįsta visų asmenų su negalia prigimtinį orumą ir lygias teisesb konvenc�a draudžia visų formų išnaudojimą, smurtą ir prievartą prieš žmones su negalia, įskaitant su lytimi sus�usius aspektus (16 straipsnis)b nacionaliniai įstatymai: ▪ iietuva rati�kavo jungtinių tautų konvenc�ą „dėl visų formų diskriminac�os panaikinimo moterims” ir laikosi šio susitarimo atsakomybės mecoanizmųb nors iietuvoje vis dar svarstoma, stambulo konvenc�a išlieka pagrindiniu teisiniu pagrindu kovojant su smurtu dėl lytiesb iietuva ją mini savo teisėkūros ir politikos iniciatyvose, skirtose kovoti su smurtu artimoje aplinkoje ir seksualiniu smurtub ▪ apsaugos nuo smurto artimoje aplinkoje įstatymas suteikia teisinį pagrindą prevenc�ai ir smurto artimoje aplinkoje sprendimui, teikiant paramos paslaugas ir užtikrinant, kad smurtautojai būtų patraukti atsakomybėnb ▪ baudžiamojo proceso kodekso ir baudžiamojo kodekso pakeitimai stiprina aukų apsaugą ir gerina baudžiamojo teisingumo sistemos reagavimą į smurtą dėl lytiesb pagrindiniai pokyčiai apima geresnę paramą nuo smurto nukentėjusiems asmenims ir griežtesnes bausmes nusikaltėliamsb 11 ▪ įstatymas dėl pagalbos asmenims, nukentėjusiems nuo nusikaltimų, užtikrina, kad nusikaltimų aukos, įskaitant turinčius negalią, gautų reikalingą psicoologinę, teisinę ir �nansinę paramą, pabrėžiant prieinamumą ir pažeidžiamų grupių apsaugą viso teisingumo proceso metub ▪ iietuvos respublikos psicoikos sveikatos priežiūros įstatymas teikia psicoikos sveikatos paramą asmenims, įskaitant nusikaltimų aukas ir tuos, kurie susiduria su psicoosocialinėmis problemomisb jis integruoja psicoikos sveikatos paslaugas į aukų pagalbą, skatindamas atsigavimą ir įgalinimą nukentėjusiems asmenimsb ▪ iietuvos respublikos vaiko teisių apsaugos pagrindų įstatymas užtikrina vaikų teisių apsaugą, įskaitant vaikus su negalia, apimdami tokius sritis kaip švietimas, sveikatos priežiūra ir apsauga nuo smurtob pastaba pranešėjams: tarptautinės konvenc�os, tokios kaip jt asmenų su negalia teisių konvenc�a, nustato pasaulinį asmenų su negalia teisių apsaugos standartąb ši konvenc�a konkrečiai draudžia visų formų smurtą prieš asmenis su negaliab iabai svarbu suprasti atitinkamus iietuvos nacionalinius įstatymus, kurie atspindi šias apsaugos priemones ir apibūdina konkrečias pranešimų teikimo procedūras arba teisines pasekmes nusikaltėliamsb 6 skaidrė: pranešimų apie smurtą mecoanizmai ▪ kaip pranešti apie smurtą? ▪ teisiniai įsipareigojimai privaloma pranešti: iietuvoje sveikatos priežiūros paslaugų teikėjai privalo pranešti apie įtariamus smurto artimoje aplinkoje atvejus pagal įstaigoje galiojančius vidinius algoritmusb socialiniai darbuotojai privalo pranešti o�cialioms instituc�oms apie smurtą šeimojeb pranešimo kanalai: apie smurtą įstaigoje galima pranešti paskirtam asmeniui (sveikatos priežiūros srityje tai dažnai būna socialinis darbuotojas), vaikų apsaugos tarnyboms ar teisėsaugos instituc�oms, jei pacientas to prašob kon�dencialumas ir parama: smurto šeimoje aukoms suteikiama galimybė gauti konsultac�as, medicininę priežiūrą ir teisinę pagalbą, o aukos dažnai apgyvendinamos saugioje aplinkoje, pavyzdžiui, globos namuose ar specializuotose gyvenamosiose patalpose, kol atliekami tyrimaib nuo smurto nukentėjusiems asmenims ir šeimai teikiama psicoologinė ir emocinė pagalbab pastaba pranešėjams: daugelis profesionalų, tokių kaip jūs, yra įgalioti pranešti apie pastebėtus smurto požymiusb aptarsime įvairius galimus pranešimų teikimo kanalus, pvzb, paskirtą asmenį sveikatos priežiūros įstaigoje, vaikų apsaugos tarnybos darbuotojus ar teisėsaugąb svarbu suprasti, kaip išlaikomas nuo smurto nukentėjusio asmens kon�dencialumas, kartu užtikrinant, kad būtų suteikiama reikiama pagalbab 7 skaidrė: žmogaus teisių stebėjimo principai ▪ 1 principas: nedaryk žalos ▪ 2 principas: pastovus dialogas 12 ▪ 3 principas: nepriklausomumas ir patikimumas ▪ 4 principas: patikima informac�a ▪ d principas: saugokite ir dalinkitės informac�a saugiai pastaba pranešėjams: paaiškinkite kai kuriuos iš išvardytų pagrindinių principų, pateikite praktinių pavyzdžių dalyviamsb 8 skaidrė: atvejo analizės įvadas ▪ atvejo analizės apžvalga ▪ grupinio darbo tikslai apžvalga: trumpai pristatykite atvejį analizei, su kuriuo dalyviai dirbs grupėseb tikslai: paaiškinkite grupinio darbo mokymosi tikslus remiantis atvejo stud�omisb 1b atvejo analizės scenar�uje nustatykite piktnaudžiavimo požymiusb 2b nustatykite tinkamiausią pranešimo apie situac�ą mecoanizmąb pastaba pranešėjams: dabar mes gilinsimės į praktinį teor�os pritaikymą, atlikdami atvejų tyrimusb (trumpai pristatykite atvejus analizei, kurie bus naudojami dalyvių darbui grupėse)b analizuodami šiuos scenar�us įgysite patirties, kaip nustatyti smurto požymius konkrečiose situac�ose, kuriose dalyvauja žmonės su negaliab grupiniu darbu taip pat siekiama (paaiškinti grupinio darbo mokymosi tikslus remiantis atvejų stud�omis)b pavyzdžiui, jums gali būti pavesta nustatyti smurto požymius scenar�uje ir pasirinkti tinkamiausią informavimo ir pagalbos teikimo mecoanizmąb e skaidrė: geriausios stebėjimo praktikos ▪ stebėsenos planų rengimas ▪ interviu ir stebėsenos vizitų vedimas stebėjimo planų kūrimas: (paaiškinkite, kaip sukurti veiksmingus stebėjimo planus, kad būtų išvengta smurto artimoje aplinkojeb) ▪ reguliariai suplanuoti stebėjimo vizitai ir bendravimas su gyventojaisb ▪ medicininių įrašų ir incidentų ataskaitų peržiūra dėl galimų raudonų vėliavėliųb ▪ atvirų komunikac�os kanalų užtikrinimas sveikatos priežiūros įstaigų arba savarankiško gyvenimo namų gyventojams pranešti apie rūpimus klausimusb ▪ mokymai darbuotojams atpažinti smurtą artimoje aplinkoje ir pranešti apie jįb interviu ir stebėjimų atlikimas: (paaiškinkite geriausią praktiką, kaip atlikti interviu ir stebėsenos vizitus su žmonėmis su negalia, kuriems gali būti sunku bendrautib) ▪ pagalbinių komunikac�os priemonių ar metodų naudojimasb ▪ ramios ir privačios aplinkos kūrimasb 13 ▪ įžduokite atvirus klausimus ir būkite dėmesingi neverbaliniams signalamsb pastaba pranešėjams: veiksmingų stebėsenos vizito planų kūrimas ir įgyvendinimas yra labai svarbūs siekiant užkirsti kelią smurtui artimoje aplinkojeb tai gali apimti reguliarius suplanuotus stebėsenos vizitus ir bendravimą su gyventojais, medicininių įrašų ir pranešimų apie incidentus peržiūrą dėl galimų raudonų vėliavėlių ir atvirų komunikac�os kanalų užtikrinimą, kad gyventojai galėtų pranešti apie susirūpinimąb taip pat aptarsime geriausią interviu ir stebėsenos vizitų su žmonėmis su negalia praktikąb tai gali apimti pagalbinių komunikac�os priemonių ar metodų naudojimą, ramios ir privačios aplinkos kūrimą, atvirų klausimų uždavimą ir dėmesingumą neverbaliniams signalamsb 10 skaidrė: apibendrinimas ir pabaiga ▪ pagrindinės mokymų žinutės ▪ tolesni žingsniai šioje skaidrėje bus apibendrinti pagrindiniai mokymo programos dalykai: ▪ įvairios smurto artimoje aplinkoje formos, su kuriomis susiduria moterys ir vaikai su negalia sveikatos priežiūros įstaigose arba instituc�oseb ▪ smurto požymiai ir stebimi simptomaib ▪ teisinė sistema, apsauganti asmenis su negalia nuo smurtob ▪ veiksmingos pranešimų apie pastebėtą smurtą teikimo procedūros ir teisiniai įsipareigojimai dėl pranešimų teikimob ▪ stebėjimo sistemos kūrimo ir diegimo metodaib ▪ rūpinimosi savimi svarba profesionalams, dirbantiems šioje sudėtingoje srityjeb tolesni žingsniai: ši skaidrė paskatins dalyvius aktyviai taikyti mokymų metu įgytas žinias ir įgūdžiusb tai gali apimti tokius pasiūlymus kaip: ▪ suteiktų išteklių, sus�usių su smurto atpažinimu ir pranešimo procedūromis, peržiūrab ▪ mokymų turinio aptarimas su kolegomis ir vadovaisb ▪ grupinių pratybų metu parengtų konkrečiam skyriui skirtų stebėsenos planų įgyvendinimasb ▪ galimybių integruoti savitarnos praktikas į savo kasdienybę nustatymasb papildomi ištekliai: ▪ šioje skaidrėje bus pateiktas išsamus nuolatinio mokymosi ir paramos išteklių sąrašasb tai gali būti: ▪ interneto svetainės ir specialiosios skambučių lin�os, skirtos pranešti apie smurtą prieš asmenis su negaliab ▪ internetiniai mokymo moduliai ir internetiniai seminarai apie smurto atpažinimąb 14 ▪ kontaktinė informac�a apie psicoikos sveikatos pagalbos teikimo lin�as ir pagalbos darbuotojams programas, skirtas padėti rūpintis savimib 3b interaktyvios užduotys atvejo analizės 1 atvejo analizė: vaikas su negalia ▪ scenar�us: vaikas su negalia turi �zinės prievartos požymiųb ▪ įžduotis: nustatyti ženklus ir parengti intervenc�os planąb ▪ diskus�os klausimai: kokie yra smurto požymiai? kaip atsakytumėte? kokių veiksmų imtumėtės, kad praneštumėte ir spręstumėte situac�ą? smurto požymiai: ▪ fiziniai sužalojimai: o apibūdinkite konkrečius sužalojimus (mėlynes, įpjovimus, nudegimus ir ktb) ir jų vietasb o ar sužalojimai yra nauji ar įvairių g�imo stad�ų? o ar sužalojimai atrodo atsitiktiniai ar tyčiniai? ▪ elgesio pokyčiai: o ar vaikas tapo uždaras, nerimastingas ar išsigandęs? o ar yra kokių nors miego ar valgymo įpročių pokyčių? o ar vaikas krūpčioja prisilietęs ar b�o tam tikrų žmonių? ▪ atskleidimas: o ar vaikas tiesiogiai ar netiesiogiai atskleidė smurto patirtį (piešdamas, žaisdamas ar kalbėdamas)? galimi globėjai: ▪ tėvai / globėjai: ar jie yra įtariami smurtautojai? ▪ jei ne, kas yra pagrindiniai globėjai? ▪ ar yra buvę smurto šeimoje ar piktnaudžiavimo narkotinėmis medžiagomis? kontekstas: ▪ gyvenimo situac�a: ar vaikas gyvena stabilioje aplinkoje? ▪ mokyklos lankymas: ar vaiko lankymas mokykloje buvo nereguliarus arba pasikeitęs elgesys? ▪ ankstesnės intervenc�os: ar anksčiau buvo bendradarbiaujama su vaikų apsaugos tarnybomis? galimos veiksmų kryptys : ▪ pranešimas apie smurtą: kas praneš (mokytojas, gydytojas, įgaliotas globėjas)? ▪ į kokią instituc�ą bus kreiptasi (vaikų teisių apsaugos tarnybos, teisėsauga)? ▪ saugumo užtikrinimas: kaip galima užtikrinti tiesioginį vaiko saugumą? 15 papildomi klausimai: ▪ bendravimo kliūtys: ar vaikas turi bendravimo apribojimų, dėl kurių gali būti sunku atskleisti smurto artimoje aplinkoje patirtį? ▪ su negalia sus�ę klausimai: ar yra speci�nių pažeidžiamumo požymių ar problemų, sus�usių su vaiko negalia, dėl kurių padidėja smurto rizika? ▪ tyrimo iššūkiai: kaip dėl vaiko negalios gali būti sunku ištirti ir įrodyti smurtą? ________________________________________________________________________________ 2 atvejo analizė: moteris su negalia ▪ scenar�us: moteris su negalia gyvenanti savarankiško gyvenimo namuose praneša apie psicoologinį smurtą artimoje aplinkojeb ▪ įžduotis: įvertinkite situac�ą ir sukurkite stebėsenos planąb ▪ diskus�os klausimai: kokių įrodymų ieškotumėte? kaip dokumentuotumėte savo atradimus? kokius veiksmus rekomenduotumėte? smurtas : ▪ konkretūs pavyzdžiai: kokius konkrečius dalykus, kuriuos sako ar daro bendruomenės nariai, moteris laiko smurto požymiais? (pvzb, pravardžiavimas, grasinimai, pažeminimas, jos rūpesčių atmetimas) ▪ trukmė: kiek laiko tai vyksta? ▪ poveikis: kaip ši situac�a paveikė moterį emociškai ir psicoiškai? galima papildoma informac�a: ▪ iiudytojai: ar yra kitų gyventojų ar darbuotojų, kurie matė smurtą? ▪ ankstesni pranešimai: ar moteris anksčiau pranešė apie smurtą? jei taip, koks buvo rezultatas? ▪ baimė dėl keršto: ar moteris b�o, kas nutiks, jei ji praneš apie smurtą? galimos veiksmų kryptys : ▪ pranešimas apie smurtą: kam moteris praneš? (įstaigos vadovas, socialinis darbuotojas, asmenų su negalia teisių organizac�a) ▪ pasisako už paramą: kokios paramos reikia moteriai, kad ji jaustųsi saugi ir gerbiama? ▪ teisiniai veiksmai: ar yra galimybė imtis teisinių veiksmų? papildomi svarstymai: 16 ▪ priklausomybė nuo personalo: kiek moteris priklauso nuo darbuotojų savo kasdieniams poreikiams? ▪ bendravimo kliūtys: ar moteris turi bendravimo kliūčių, dėl kurių gali būti sunku pranešti apie patirtą smurtą? ▪ galios disbalansas: kaip jėgos dinamika tarp moters ir personalo prisideda prie prievartos? ________________________________________________________________________________ pratimas – „kaip susitvarkyti sudėtingose situac�ose? įvadas: ▪ dalyvius suskirstykite į mažas grupes (3-4 žmonės)b išdalinkite sąrašą galimų emocinių reakc�ų į smurtą (pvzb, liūdesį, pyktį, nusivylimą, bejėgiškumą, kaltės jausmą)b kiekviena grupė aptaria, kokias reakc�as gali patirti ir kodėlb ▪ susiburkite kaip didelė grupė ir pasidalykite pagrindiniais mažų grupių diskus�ų įspūdžiaisb palengvinimas: ▪ trumpai paaiškinkite rūpinimosi savimi sampratą ir jos svarbą perdegimo prevenc�ai ir psicoikos sveikatos palaikymuib įžduotis: ▪ pateikite rūpinimosi savimi strateg�ų sąrašą (�zinis aktyvumas, sąmoningumo pratimai, atsipalaidavimo būdai, pomėgiai, laiko leidimas su artimaisiais)b dalyviai individualiai užrašo 3 savitarnos strateg�as, kurias šiuo metu naudoja arba norėtų išbandytib grupės bendrinimas: ▪ pakvieskite savanorius pasidalyti viena iš savo rūpinimosi savimi strateg�ų su grupeb skatinkite diskus�as ir idėjų lietų dėl papildomų strateg�ųb pateikite dalomąją medžiagą su ištekliais tolesniam tobulėjimui (pvzb, dėmesingumo programoms, atsipalaidavimo metodų vadovams)b o trumpai apibendrinkite rūpinimosi savimi svarbą jų darbuib o skatinkite dalyvius toliau kurti ir įgyvendinti pagalbos sau planusb o pateikite nuolatinės paramos išteklių sąrašą (psicoinės sveikatos karštosios lin�os, pagalbos darbuotojams programos) 17 priedas – vertinimo formos i) prieš mokymus 18 ii) po mokymų 19 stebajiao įrabkių rinkinys šiame skyriuje apžvelgiami stebėjimo metodai, tokie kaip stebėjimo vizitai, dokumentų peržiūra ir personalo narių bei paslaugų vartotojų apklausos, ypatingą dėmesį skiriant smurto prieš moteris ir vaikus su negalia atpažinimui gyvenamosiose patalpose, įskaitant socialinės globos įstaigas, psicoiatr�os įstaigasb ligoninės, mažų grupių namai,1 taip pat atskirtos negyvenamosios patalpos, įskaitant dienos centrusb2 renkant informac�ą turi būti vadovaujamasi trianguliac�os principub šis principas reiškia, kad reikia naudoti įvairius šaltinius (stebėjimus, dokumentų patikrinimą ir pokalbius), kad būtų galima nustatyti faktus ir juos palyginti su kitais šaltiniaisb stebėjimo būdai 1b stebėjimas lauke – kontrolinis sąrašas instrukc�os: šiame kontroliniame sąraše dėmesys sutelkiamas į aplinkos veiksnius gyvenamosiose ir atskirtose negyvenamose patalposeb šie veiksniai gali turėti įtakos smurto rizikaib bendra aplinka vieta • kur yra įstaiga? (pvzb, kaimo ar miesto vietovė? arti kaimynų ar toli nuo jų?) • kiek yra pastatų/palatų/kambarių? apibūdinkite jas. • ar yra lauko erdvių? apibūdinkite jas. švara ir priežiūra: • ar bendros patalpos / paslaugų vartotojų kambariai yra švarūs ir be netvarkos? • ar gerai sutvarkytos grindys, sienos ir baldai? • ar visame objekte yra tinkamas apšvietimas ir vėdinimas? • ar yra nemalonaus kvapo (pvzb, šlapimo, nešvaros)? prieinamumas: • ar įėjimai, koridoriai ir durys pakankamai platūs, kad tilptų asmenų su negalia vežimėliai ir kiti pagalbiniai judėjimo įrenginiai? • ar yra rampos, skirtos sujungti skirtingus pastato lygius? • ar vonios kambariuose yra rankenos ir prieinami dušai / vonios? • ar yra regos ir klausos priemonių naudotojams, turintiems jutimo sutrikimų? privatumas: • ar vartotojai turi prieigą prie privačių erdvių pokalbiams ir poilsiui? 1nemokamą įstaigų sąrašą rasite crpd komiteto gairėse (2022)b deinstitucionalizac�os gairėsb crpd/c/d, 1d punktasb 2 ten patb 28 punktasb pagal gairių 28 punktą vaikų priežiūros centrai nėra bendruomenės teikiamos paslaugosb 20 • ar miegamieji / ar aptarnavimo zona užtikrina privatumą? (pvzb, kiek žmonių yra apgyvendinta toje pačioje patalpoje? kaip užtikrinamas privatumas teikiant atskiras negyvenamąsias paslaugas? ar vartotojai turi asmeninę erdvę aplink lovą su drabužių spinta? kaip vartotojai gali turėti savo asmeninius daiktus?) • ar yra tam skirtos vietos, kur vartotojai galėtų privačiai maudytis ir naudotis tualetu? komfortas ir stimuliac�a: • ar bendrose patalpose yra patogios sėdimos vietos ir stalai? • ar yra amžių ir lytį atitinkančių žaislų, žaidimų, kitų stimuliuojančių užsiėmimų ir įvairių pramogų? apibūdinkite juosb • ar yra galimybė patekti į natūralią šviesą ir lauko erdves (jei leidžia oras)? • ar yra tam skirtų vietų ramiam poilsiui ar skaitymui? 2b galimų smurto situac�ų stebėjimas šis kontrolinis sąrašas suteikia galimybę stebėti galimas smurto situac�asb tai nepakeičia profesionalaus vertinimo, bet gali padėti atlikti pirminius vertinimusb bendros pastabos: • darbuotojų komunikac�a: ar darbuotojai bendrauja su vartotojais pagarbiai ir oriai? ar yra �zinio ar žodinio smurto įrodymų? ar yra kokių nors netinkamo prisilietimų / kalbos požymių? • paslaugų vartotojų bendravimas: ar naudotojai jaučiasi patogiai ir yra įsitraukę į aplinką? ar vartotojai gali laisvai reikšti save? ar vartotojai vengia / susiduria su darbuotojais / savo bendraamžiais? • savarankiškumas: ar paslaugų vartotojai gali kontroliuoti savo kasdienę veiklą ir sprendimų priėmimą? ar vaikai dalyvauja formuojant savo kasdienybę? kokia parama šiuo klausimu siūloma moterims ir vaikams? fizinis smurtas: • nepaaiškinami sužalojimai: ar paslaugų gavėjai turi mėlynių, įpjovimų, nudegimų ar kitų sužalojimų? kaip tai galima paaiškinti? • fizinis suvaržymas: ar paslaugų gavėjai yra suvaržyti �ziškai? • prasta oigiena: ar paslaugų gavėjai atrodo nesiprausę ar netvarkingi? ar nerimaujate dėl sanitar�os ar netinkamos tualeto prieigos? vaistų naudojimas: • vaistai: kokius vaistus vartoja paslaugų gavėjai? • išvaizda: ar vartotojai atrodo mieguisti ar susijaudinę? seksualinė prievarta: • netinkamas �zinis kontaktas: ar darbuotojai be reikalo liečia paslaugų gavėjus? • dviprasmiška kalba: ar naudotojų atžvilgiu vartojama netinkama kalba? 21 • izoliavimas: ar vartotojai yra izoliuoti nuo savo bendraamžių taip, kad būtų keliama seksualinės prievartos rizika? reprodukcinis piktnaudžiavimas: – seksualiniai santykiai: ar yra kokių nors uždraustų ar kontroliuojamų seksualinių santykių su moterimis su negalia požymių (pvzb, skrajutės, užrašai ant sienos/skelbimų lentos)? ar jie turi prašyti „intymumo kambario“ raktų? – nėštumas: ar yra kokių nors uždrausto ar kontroliuojamo nėštumo požymių, susijusių su moterimis su negalia (pvzb, skrajutės, užrašai ant sienos / skelbimų lentos)? – gimdymas: ar yra draudžiamo ar kontroliuojamo gimdymo požymių (pvzb, skrajutės, užrašai ant sienos/skelbimų lentos)? emocinė prievarta: • rėkimas, įžeidinėjimai ar grasinimai: ar darbuotojai rėkia, įžeidžia ar grasina paslaugų gavėjus? • žeminimas ar menkinimas: ar darbuotojai elgiasi taip, kad žemintų ar menkintų paslaugų gavėjus? • izoliavimas arba pasitraukimas: ar paslaugų gavėjus atrodo užsisklendę arba nenori kalbėti, b�odami darbuotojų keršto? • grasinimai nubausti ar pašalinti: ar darbuotojai grasina paslaugų gavėjus nubausti arba pašalinti iš objekto? apleidimas: • nepakankama mityba ar oidratac�a: ar vartotojai atrodo prastai maitinami ar deoidratuoti? • antisanitarinės sąlygos: ar paslaugų gavėjus gyvenamosios zonos nešvarios, netvarkingos ar nesaugios? • medicininės priežiūros trūkumas: ar atrodo, kad paslaugų gavėjai gauna reikiamą medicininę priežiūrą, įskaitant dantų priežiūrą? • prasmingos veiklos trūkumas: ar paslaugų gavėjams leidžiama naudotis sodu/sporto aikštele ar užsiimti kita veikla lauke? ar yra žaidžiami žaidimai su vaikais? ar yra veiklos skirtos moterims su negalia? • nepakankama pagalba kasdieniame gyvenime: ar paslaugų gavėjai gauna jiems reikalingą pagalbą, susijusią su negalia, amžiumi ir lytimi, persirengiant, prausdamiesi, lankydamiesi tuolete ir panb? • vartotojų nepasirengimas savarankiškam gyvenimui: ar vartotojai gauna negaliai, amžiui ir lyčiai pritaikytą pagalbą, kad įgytų įgūdžių gyventi ir dirbti bendruomenėje? papildomi svarstymai: • bendravimo kliūtys: ar komunikac�os metodai leidžia vartotojams su negalia aiškiai išreikšti savo nuomonę ir pranešti apie susirūpinimą keliančius klausimus? • įrašų saugojimo praktika : ar paslaugų gavėjų įrašai tvarkomi tiksliai ir taikant atitinkamas duomenų apsaugos ir privatumo užtikrinimo priemones? 22 • ataskaitų teikimo procedūros: ar informac�a apie procedūras, skirtas gyventojams ir darbuotojams pranešti apie smurtą, yra matomai ir prieinama kiekvienam naudotojui, įskaitant vaikus su negalia? atminkite: šis kontrolinis sąrašas yra atskaitos taškasb pastebėję bet kokius galimo smurto požymius, nedelsdami praneškite apie tai atitinkamoms instituc�omsb 3b dokumentac�os vertinimas – kontrolinis sąrašas stebėsenos vizitų komandos turėtų prašyti įvairių tipų dokumentų, priklausomai nuo objekto, kuriame jie lankosi, tipob atminkite, kad nors prieiga prie paslaugų gavėjų asmeninių duomenų gali būti uždrausta, vertintojai tikrai gali turėti prieigą prie vidaus politikos ir visuomenės interesų informac�osb toliau pateikiamas pagrindinių dokumentų, kurių reikia prašyti iš kiekvienos įstaigos, sąrašas: psicoiatr�os ligoninė: a) asmens duomenys • priėmimo ir išleidimo įrašai: šiuose įrašuose turėtų būti išsamiai aprašyta vartotojo istor�a, diagnozė ir gydymo planasb • psicoikos sveikatos vertinimai: šiuose įrašuose išsamiai aprašomi naujausi vertinimai, kuriuose įvertinama vartotojo sveikatos būsena ir galimi savęs žalojimo ar žalos kitiems rizikos veiksniaib • vaistų vartojimo įrašai: šiuose įrašuose išsamiai nurodoma, kokie vaistai buvo skirti ir kaip jie buvo skirtib • pranešimai apie incidentus: paprašykite bet kokių ataskaitų, kuriose būtų dokumentuojami ginčai, sužalojimai ar kiti incidentai, sus�ę su naudotojais ar darbuotojaisb • suvaržymo ir izoliavimo įrašai: šiuose įrašuose turi būti dokumentuojami visi atvejai, kai3 paslaugų gavėjams buvo taikomi �ziniai, farmaciniai,4 mecoaniniai apribojimai5 arba izoliac�ab6 b) vidaus politika ir visuomenei svarbi informacija • pacientų teisės ir nusiskundimų procedūros, įskaitant lengvai suprantamos kalbos vers�ą: įsitikinkite, kad šie dokumentai yra lengvai prieinami ir suprantami vartotojamsb • darbuotojų mokymo įrašai : patikrinkite, ar darbuotojai buvo apmokyti atpažinti smurtą prieš asmenis su negalia prievartą ir užkirsti jam kelią, ypatingą dėmesį skiriant vaikams ir moterimsb • apribojimų naudojimo politika : šioje politikoje aprašoma, kada, kaip ir kas gali administruoti įvairių formų suvaržymus, kiek laiko šios priemonės gali būti naudojamos, kaip jas turi tikrinti ir kas tai turi atlikti. socialinės globos namai: 3fizinis suvaržymas – tai �zinės jėgos panaudojimas siekiant užkirsti kelią, apriboti ar pažaboti asmens kūno ar jo dalies judėjimąb 4farmacinis suvaržymas – tai vaistų vartojimas žmogaus elgesiui kontroliuoti arba pažabotib 5mecoaninis suvaržymas – tai prietaiso pritaikymas prie žmogaus kūno ar jo kūno dalies, siekiant apriboti asmens judėjimąb 6tai galima apibūdinti kaip priverstinę izoliac�ą arba segregac�ąb 23 a) asmens duomenys • gyventojų priežiūros planai: šiuose planuose turėtų būti išdėstyti individualūs rezidento poreikiai, pageidavimai ir „slaugos“ tikslaib • medicininiai įrašai: šiuose įrašuose išsamiai aprašoma bendra gyventojo sveikatos būklėb • kasdienio gyvenimo įrašai: šie įrašai dokumentuoja, kaip gyventojams padedama kasdienėje veikloje, pavyzdžiui, apsirengti, maudytis ir valgytib • pranešimai apie įvykį: panašiai kaip psicoiatrinėje ligoninėje, prašykite ataskaitų, kuriose būtų dokumentuojami bet kokie gyventojų sužalojimai, nelaimingi atsitikimai ar nesutarimaib • gyventojų pasitenkinimo tyrimai: šios apklausos gali suteikti šiek tiek įžvalgos apie gyventojų patirtį ir galimus rūpesčiusb • personalo žurnalai: šiuose dokumentuose bus nurodytas personalo lygisb b) vidaus politika ir visuomenei svarbi informacija • darbuotojų mokymo įrašai: patikrinkite, ar darbuotojai buvo apmokyti atpažinti asmenų su negalia prievartą ir užkirsti kelią, ypatingą dėmesį skiriant vaikams ir moterims su negaliab • personalo žurnalai: šiuose dokumentuose bus nurodytas personalo lygisb • suvaržymų naudojimo politika: patikrinkite, kaip suvaržymai gali būti taikomi gyventojams, ypatingą dėmesį skiriant moterims ir vaikams su negaliab • gyventojų priežiūros plano šablonas: šiame dokumente patikrinkite, kaip įstaiga sprendžia prievartos prevenciją, ypatingą dėmesį skirdama vaikams ir moterims su negalia. • kovos su signalais apie smurtą ir prievartą politika: kpatingą dėmesį atkreipkite į tai, kaip gyventojai gauna pagalbą, atsižvelgiant į negalią, amžių ir lytį, pranešdami apie smurtą ir prievartą, ir kaip naudotojai į procesą įtraukiami atsižvelgiant į negalią, amžių ir lytįb • informacija lengvai suprantama kalba / lankstinukai apie lytinius santykius: patikrinkite, ar šie dokumentai egzistuoja ir kaip jie skirti moterims ir vaikams su negalia. • informacija lengvai suprantama kalba / lankstinukai apie smurtą ir prievartą: patikrinkite, ar šie dokumentai egzistuoja ir kaip juose daugiausia dėmesio skiriama specialioms smurto ir prievartos prieš moteris ir vaikus su negalia formomisb vaikų priežiūros įstaigos/šeimos įkurdinimo centrai a) asmens duomenys • vaiko priežiūros planai: šiuose planuose turėtų būti nurodyti individualūs vaiko poreikiai, pageidavimai ir priežiūros tikslaib • medicininiai įraša : šie medicininiai įrašai išsamiai apibūdina bendrą vaiko sveikatos būklęb • kasdienio gyvenimo įrašai šie įrašai dokumentuoja, kaip vaikams padedama atlikti kasdienę veiklą, pvzb, apsirengti, maudytis ir valgytib • pranešimai apie incidentus: kaip ir psicoiatrinėje ligoninėje, prašykite ataskaitų, kuriose būtų dokumentuojami bet kokie gyventojų sužalojimai, nelaimingi atsitikimai ar nesutarimaib • šeimos apsilankymų žurnalai: šis dokumentas rodo, kaip dažnai šeimos nariai lanko vaikąb 24 b) vidaus politika ir visuomenei svarbi informacija • darbuotojų mokymo įrašai: patikrinkite, ar darbuotojai buvo mokomi atpažinti ir užkirsti kelią prievartai prieš vaikus su negalia, ypatingą dėmesį skiriant mergaitėms su negalia. • personalo žurnalai: šiuose dokumentuose bus nurodytas darbuotojų skaičiusb • suvaržymų naudojimo politika: patikrinkite, kaip suvaržymai gali būti taikomi vaikams su negaliab • vaiko priežiūros plano šablonas: šiame dokumente patikrinkite, kaip įstaiga sprendžia vaikų su negalia prievartos prevenc�ą, ypatingą dėmesį skirdama mergaitėms su negaliab • kovos su signalais apie smurtą ir prievartą politika: kpatingą dėmesį atkreipkite į tai, kaip vaikai gauna pagalbą, atsižvelgiant į negalią, amžių ir lytį, pranešdami apie smurtą ir prievartą, ir kaip vaikai įtraukiami į procesą, atsižvelgiant į negalią, amžių ir lytįb • šeimos lankymo ir vaikų šeimos susijungimo politika: patikrinkite, kaip palaikomi ar blokuojami šeimos vizitai ir vaikų šeimos sus�ungimasb • informacija lengvai suprantama kalba / lankstinukai apie lytinius santykius: patikrinkite, ar šie dokumentai egzistuoja ir kiek jie susiję su negalia, amžiumi ir lytimib • informacija lengvai suprantama kalba / lankstinukai apie smurtą ir prievartą: patikrinkite, ar šie dokumentai egzistuoja ir kaip juose daugiausia dėmesio skiriama specialioms smurto ir prievartos prieš vaikus su negalia ir ypač mergaičių su negalia formomisb bendros pastabos: • stebėsenos vizito komandos turėtų prašyti dokumentų jiems prieinamu formatu (pvzb, elektroninių kop�ų, spausdintų vers�ų)b ▪ gali būti taikomos privatumo ir gyventojų / klientų / naudotojų įrašų kon�dencialumo nuostatosb stebėsenos vizitų dalyviai turi būti susipažinę su šia politika ir gauti reikiamus leidimus prieš pradėdami skaityti dokumentusb ▪ šis sąrašas nėra baigtinis, todėl stebėtojams gali tekti paprašyti papildomų dokumentų, atsižvelgiant į konkrečias jų stebėsenos vizito aplinkybesb 4) vartotojų identi�kavimas ypač pažeidžiamose situac�ose – kontrolinis sąrašas šis kontrolinis sąrašas sudaro pagrindą identi�kuoti vaikus ir moteris su negalia, kurie gali būti ypač pažeidžiami dėl smurto psicoiatr�os ligoninėse, socialinės globos namuose, vaikų priežiūros įstaigose/šeimos tipo įkurdinimo centruose ir atskirtose nestacionariose tarnyboseb atminkite, kad tai nepakeičia profesionalaus įvertinimo, bet gali padėti jūsų pirminiams pastebėjimamsb smurtas sus�ęs su lytimi: būkite ypač atidūs smurto formoms, skirtoms moterimsb tai apima seksualinę prievartą, priverstinę kontracepc�ą, priverstinę sterilizac�ą, prieigos prie reprodukcinės sveikatos priežiūros (įskaitant 25 kontracepc�ą) kontrolę ir išnaudojimą namų ruošos reikmėms – visa tai labiau paplitusi tarp moterų su negaliab7 fiziniai požymiai: • judėjimo apribojimas: moterys, kurioms reikia palaikymo ir pagalbos, kad galėtų judėti, gali būti labiau apleistos ar �ziškai išnaudojamosb • dažnas suvaržymas: dažnas suvaržymų naudojimas rodo piktnaudžiavimą ir smurtą bei netinkamą reagavimą į paslaugų gavėjos elgesįbb • netinkama mityba: netinkamos mitybos požymiai (pvzb, svorio kritimas, raumenų išsekimas) gali rodyti aplaidumą arba netinkamą priežiūrąb komunikac�os iššūkiai: • nežodinis bendravimas: vartotojams, kurie negali bendrauti žodžiu, gali būti sunku išreikšti savo poreikius arba pranešti apie patiriamą smurtąb • pasitikėjimas kompensuojamomis pagalbinėmis priemonėmis: naudotojai, kurie naudojasi pagalbinėmis teconolog�omis ar komunikac�os priemonėmis, patiria aplaidumą (arba baudžiami), jei šios priemonės nėra prižiūrimos arba nėra lengvai prieinamosb • besivystantis gebėjimas: vaikų su negalia gebėjimai vystosi, todėl jiems gali prireikti paramos, kad jie išreikštų savo pageidavimus ir suprastų savo teisesb elgesys: • dėmesio reikalaujantis elgesys: vaikai ir moterys su negalia, kurių elgesys yra sudėtingas, gali patirti didesnę smurto riziką dėl personalo nusivylimo arba netinkamo mokymo padėti naudotojamsb • akivaizdžiai prislopintas: vaikai ir moterys su negalia, kurie atrodo pernelyg uždari ar mieguisti, gali patirti priverstinį vaistų vartojimą arba emocinę prievartąb • save žalojantis elgesys: vaikai ir moterys su negalia, kurie save žaloja, gali susidurti su emociniais išgyvenimais arba neturėti įveikos mecoanizmųb • agres�os ar pykčio priepuoliai: dažni protrūkiai ar agres�a gali būti emocinių ar elgesio iššūkių, kuriems reikia tinkamos paramos, o ne bausmės, požymisb priminimas: apsilankydami būkite pagarbus ir jautrūs visiems paslaugų gavėjamsb bendraudami su vaikais būkite žaismingi, prieinami ir elkitės tinkamai pagal amžiųb pastebėję bet kokius galimo smurto požymius, 7daugiau informacijos apie smurtą dėl lyties rasite, pavyzdžiui, inclusion europe (2018). gyvenimas po smurto: tyrimas apie tai, kaip moterys su intelekto susiduria su smurtu, kurį patyrė institucijoseb prieiga prie: https://www.inclusion-europe.eu/wp-content/uploads/2019/02/lav-publication_web.pdf , paskutinį kartą žiūrėta 2024 mb rugsėjo 13 d.; smurtas prieš moteris ir mergaites su negalia europos sąjungoje (2021). prieiga prie: galutinis-edf-pozicijų dokumentas apie smurtą prieš moteris ir mergaites su- disabilities-in-the-european-union.pdf (edf-feph.org) , paskutinį kartą žiūrėta 2024 mb rugsėjo 1 d . 3 d .; europos pažangių studijų fondas ir jean jaur?s fondas (2021)b smurtas prieš moteris ir mergaites su negalia . prieiga prie: https://feps-europe.eu/wp-content/uploads/2021/06/gender-based-violence-against-women-and-girls-with-disabilities.pdf , paskutinį kartą žiūrėta 2024 mb rugsėjo 10 db 26 nedelsdami praneškite apie tai atitinkamoms instituc�omsb šis kontrolinis sąrašas turėtų būti naudojamas kartu su jūsų profesiniu sprendimu ir pritaikytas prie konkrečių kiekvieno apsilankymo aplinkybiųb d) pagrindiniai kalbėjimo ir bendravimo su vaikais su negalia ir moterimis su negalia principai priminimas: bendravimo tikslas yra užmegzti ryšį, sukurti saugią bendravimo erdvę ir rinkti informac�ą patogiai, atsižvelgiant į lytį ir amžiųb pasiruošimas: • surinkite informac�ą (jei įmanoma): prieš bendraudami su vaiku ar moterimi peržiūrėkite jų įrašus (su leidimu), kad suprastumėte jų amžių, patiriamus iššūkius, efektyviausius bendravimo kanalus, interesus ir visus kitus galimus veiksniusb • apsirenkite tinkamai: dėvėkite patogius, nekeliančius grėsmės drabužius ir venkite dėvėti uniformas ar ženklus, kurie gali atrodyti bauginantysb bendravimo būdai: • nežodiniai ženklai: šypsokitės, užmegzkite akių kontaktą žmogaus, su kuriuo kalbate, lygiu ir naudokite atvirą kūno kalbą, kad perteiktumėte šilumą ir prieinamumąb • paprasta kalba: naudokite aiškią, glaustą, lyties ir amžiaus atžvilgiu jautrią kalbąb venkite žargono ar teconinių terminųb • aktyvus klausymasis: atidžiai stebėkite vaiko ir moters žodinius ir neverbalinius signalusb duokite jiems laiko atsakyti ir patvirtinti savo jausmusb • atviri klausimai: užduokite klausimus, skatinančius vartotoją išsamiau papasakoti apie savo patirtį, pvzb, „ar galite papasakoti daugiau apie tai?“ arba “kaip jaučiatės čia gyvendamas/praleisdamas savo dieną?” • žaidimų terap�a (jaunesniems vaikams): įsitraukimas į paprastą žaidimo veiklą gali būti vertinga priemonė pasitikėjimui stiprinti ir pagrindiniams rūpesčiams atskleistib • gerbkite ribas: jei vartotojas nesiryžta kalbėti ar bendrauti, nespauskite job • vaizdai: iliustrac�os gali padėti stebėsenos vizitų komandoms interviu metu bendrauti su vaikais, turinčiais intelekto ir psicoosocialinę negaliąb8 temos ir klausimai (pavyzdžiai): • kasdienė veikla: “ką čia labiausiai mėgstate veikti?” “kokios taisyklės galioja šioje įstaigoje?” • jausmai ir sav�auta: “kaip šiandien jaučiatės?” – ar yra kas nors, dėl ko jautiesi išsigandęs ar liūdnas? (suformuluota jautriai) • santykiai su darbuotojais: “ar turite čia mėgstamą globėją/darbuotoją?” – ar galite papasakoti apie žmones, kurie jumis rūpinasi ar palaiko? 8žrb mdac, gip, iiga, act (2017)b charm įrankių rinkinys – vaiko žmogaus teisių pažeidimo pašalinimo stebėjimo priemonių rinkinys: bendravimo su psicoikos negalią turinčiais vaikais vaizdai. prieiga prie: https://mdac.org/sites/mdac.info/files/charm_en.pdf , paskutinį kartą žiūrėta 2024 mb rugsėjo 13 db 27 • poreikiai ir pageidavimai: “ar yra ko nors, ko jums reikia dabar?” “kas leidžia jaustis laimingam ir saugiam?” svarbūs svarstymai: • išsaugokite kon�dencialumą: įžtikrinkite pašnekovą, kad pokalbis bus kon�dencialus neperžengiant profesinių ribųb • įžduokite teisingus klausimus: neužduokite visų žemiau išvardintų klausimų; paklauskite tų, kurie atrodo aktualiausib nepamirškite paklausti, jei kažkas neaišku arba negirdėjote, ką vaikas ar moteris jums pasakėb įžduokite tolesnius klausimusb • praneškite apie problemas: jei vartotojas atskleidžia piktnaudžiavimą ar aplaidumą, nedelsdami praneškite apie tai atitinkamoms instituc�omsb interviu su vaikais su negalia ir personalu, dirbančiu su vaikais su negalia galite naudoti klausimus iš įvairių sričių, pavyzdžiui, kaip numatyta charm įrankių rinkinyje b a) vaikų su negalia apklausa 1b orįmas ir privatįmas – ar čia gražu? ar tai jūsų pačių drabužiai? ar juos pasirinkote? ar išsirinkote savo kirpimą? ar turite saugią vietą daiktams laikyti? ar galite užrakinti tualeto duris? kaip personalas? kas yra tavo mėgstamiausias darbuotojas? kodėl? kas tau nepatinka? kodėl? ar galite nusipirkti daiktų sau? kas atsitiko per tavo praeitą gimtadienį? kas čia yra geriausia? kas yra blogiausia? kur galite nueiti, kad pasisemtumėte privatumo? 2b įstatkmas įstaigoje – kodėl čia gyveni? kiek laiko čia gyveni? ar palaikote ryšį su šeima ar draugais? kada tu čia atsikraustei? kaip jautėtės, kai čia atsikraustėte? kur tu nori gyventi? ar kas nors tavęs klausė, ar čia atvyksi? ar žinai, kada iš čia išvažiuosi? 3b institįcavimo aiternatkvos – ar turite šeimos narių? ar bendrauji su jais? ar turite tetą, dėdę ar pusbrolį? ar kas nors kitas tave prižiūrėjo? kaip jautiesi čia gyvendamas? ar yra dar kur nors norėtum gyventi? 4b rekac�a, iaisvaiaikis ir kįitūra; sociaiinė įtraįkimas – ką veikiate laisvalaikiu? kokius žaidimus čia žaidi? ar turite knygų? ar dalyvaujate veikloje su kitais vaikais? ar galite man apie tai papasakoti? ar buvote išvykose/išvykose? kokia buvo paskutinė jūsų kelionė/išvyka? ar turite draugų už įstaigos ribų? kaip dažnai juos matote? db išsiiavinimas – ar lankote mokyklą? papasakok apie savo pamokasb ar mokykla čia ar kur kitur? ką norėtum veikti suaugęs? ar mokaisi įgyti kokios nors kvali�kac�os? ar jūsų klasėje yra vaikų be negalios? 6b priežiūros pianavimas ir daikvavimas – kokie planai jums čia buvo sukurti? ar kas nors jums tai paaiškino? ar to tu nori? su kuo gali pasikalbėti apie savo planus? ar dalyvavote susitikimuose dėl ateities planų? ar darbuotojai jums pasako, kai galvoja apie planus? ar jie klauso jūsų nuomonės? kas yra jūsų 28 pagrindinis darbuotojas? ar tau jie patinka? ar manai, kad jie tave supranta? ar galite parodyti savo asmeninę knygą? 7b fizinė sveikata ir sįtikimas – ar esate sveikas? kada paskutinį kartą sirgote? ar vartojate kokias nors tabletes? kada paskutinį kartą buvai pas odontologą? ar jums buvo daromos injekc�os? ar sutinkate su vaistais? ar kas nors paklausė jūsų nuomonės? ar jums buvo atlikta kokių nors operac�ų? ar kas nors paaiškino, apie ką tai buvo? 8b smįrtas – ar čia jautiesi saugus? ar kada nors jautiesi nesaugus? kodėl? ar tau čia kada nors buvo skaudu? kaip? ką daryti darbuotojai, jei vaikas susinervinęs/pyksta? ar tau taip kada nors nutiko? ar kur nors siunčiami neklaužados vaikai? ar yra patyčių? su kuo gali pasikalbėti, jei tau liūdna? kas tau čia patinka? kas tau nepatinka? kodėl? eb skįndai – ar kada nors skundėsi? ar padėjo? kaip vaikai gali skųstis, jei jiems kažkas nepatinka? ar žinote, kur yra skundų dėžutė? ar į skundus žiūrima rimtai? su kuo gali pasikalbėti, jei pyksti dėl sprendimo? ar turite advokatą? b) apklausti darbuotojus, dirbančius su vaikais su negalia 1. orumas ir privatumas – koks šio vaiko vardas? ar ji/jis turi pravardę? – ką gali pasakyti apie šį vaiką? – ką jam/jai patinka veikti? nepatinka? – kur laikomi asmeniniai vaiko daiktai? – ar vaikai gali nešioti savo drabužius? – kas nutiks, jei vaikas neturės drabužių ar asmeninių daiktų? – kaip dažnai vaikams galima valyti drabužius? – kur vaikai gali turėti privatumo? – kas gali patekti į vaikų kambarius? – kaip aprengiami vaikai? kas jiems padeda tai padaryti? – kokios yra maudymosi vonioje ir duše taisyklės? iytis? – kaip švenčiamas vaiko gimtadienis? – ar vaikas turi jiems priskirtą pagrindinį darbuotoją? 2. įstaigos tvarkos – kodėl šis vaikas čia gyvena? – dėl kokių priežasčių šis vaikas negali gyventi su šeima/bendruomenėje? – koks leidimas įkurdinti vaiką? teismo nutartis? sutartis? – ar vaikas buvo susijęs su jos apgyvendinimu čia? ar jų nuomonės buvo klausiama pasirašant sutartį / teisminio proceso metu? – kokia vaiko nuomonė apie gyvenimą čia? – kaip dažnai peržiūrimas vaiko įkurdinimas? su kuo? koks buvo paskutinės peržiūros rezultatas? – kas yra teisėtas vaiko globėjas? – kaip dažnai pas juos lankosi teisėtas vaiko globėjas? 3. institucavimo alternatyvos – kokios alternatyvos buvo svarstomos prieš apgyvendinant vaiką? – ar šioje įstaigoje teikiamos paslaugos yra prieinamos bendruomenėje? – koks yra vaikų išleidimo procesas? – ar buvo svarstyta galimybė globoti/įvaikinti/apgyvendinti pas gimines? – ar yra planas, kad šis vaikas grįžtų į bendruomenę? ar galiu tai pamatyti/pavyzdį? – kaip darbuotojai, planuodami vaiko išleidimą, derinasi su bendruomeninėmis tarnybomis? – ar daug vietų šioje įstaigoje paklausa? kodėl? 4. ugdymas, poilsis ir veikla – ar galėtumėte parodyti, kokios knygos/žaislai/užsiėmimai yra prieinami vaikams? – kaip buvo pasirinktos šios medžiagos? – ar yra kompiuterių? ar vaikai gali naudotis internetu? – kokį išsilavinimą čia galima gauti vaikams? – ar vaikai ugdomi įstaigoje ar kitur? – ar galiu pamatyti ugdymo programą/mokyklinio vaikų darbo pavyzdžius? – kiek vaikų mokosi formaliajame 29 ugdyme? – kokia pramoginė veikla čia organizuojama? ar galiu pamatyti sąrašą? – ar turite išteklių įvairių negalių vaikams? – kokias technikas naudojate bendraudamas su vaikais? db daikvavimas pianįojant priežiūrą – ar galite papasakoti apie čia naudojamą priežiūros planavimo metodą? – kaip vaikai įtraukiami į šį procesą? – kaip reguliariai peržiūrimi vaikų priežiūros planai? su vaiko dalyvavimu? – kokios yra skirtingos vaiko priežiūros plano dalys? – kokie specialistai dalyvauja slaugant ir gydant vaiką? – kokie yra įrašai apie vaiko nuomonę/pažiūras? kaip tokių ieškoma? – kas yra vaiko atvejo vadybininkas? kaip dažnai jie lankosi? – kas atsitiks, jei vaikas nesutinka su jo priežiūros plano dalimi? arba, jei jie nori, kad jų atvejo vadybininkas būtų pakeistas? – kaip sprendžiami vaiko skundai? ar buvo skundų? ar galite man apie tai papasakoti? – kas įvertina vaiko poreikius? – ar galite papasakoti apie šio vaiko individualius poreikius? kokią paramą jie gauna? – kokie šio vaiko priežiūros plano tikslai? kokie planai didinti šio vaiko vystymąsi/savarankiškumą? – ar vedate gyvenimo įgūdžių kursus? maisto gaminimas, biudžeto sudarymas, asmeninė priežiūra, kelionės, sveikata, namų ruoša ir kt. – kokią paramą šis vaikas gaus perėjimo metu? grįžimas namo, persikėlimas į globėjų šeimą, pasiruošimas savarankiškam gyvenimui ir kt. 6b seksįaiinė sveikata ir saįga – kokia informacija/švietimas suteikiamas jauniems žmonėms apie santykius, lytinius santykius, brendimą? – kokios oigienos priemonės yra skirtos mergaitėms? – kokios kontraceptinės priemonės yra? kaip jaunimas gali juos pasiekti privačiai? – ar mergaitėms yra skiriamos kontracepcijos priemonės? ar jie informuoti apie galimybes? – ar vyksta sterilizacija? kaip? suinteresuoto asmens prašymu ar kitų iniciatyva? ar tai liečia tik mergaites ar taip pat berniukus? ar pasitaiko abortų? kaip? suinteresuoto asmens prašymu ar kitų iniciatyva? – ar jauniems žmonėms leidžiama užmegzti asmeninius santykius? – su kuo vaikai gali kalbėti apie santykius, lytinius santykius, brendimą? kaip užtikrinti, kad personalo ir kitų vaikų seksualinė prievarta kasdienės oigienos metu nepasikartotų? – kaip sprendžiate įtarimus dėl vaikų seksualinio priekabiavimo? – ar buvo skundų dėl seksualinio priekabiavimo? prieš personalą? prieš kitus jaunuolius? kas atsitiko? – kokie mokymai organizuojami personalui apie seksualinę sveikatą ir saugą? 7b fizinė sveikatos priežiūra ir sįtikimas – kaip dažnai vaikai lankosi pas gydytoją? odontologą? akių gydytoją? – kokius skiepus turi vaikai? ar galite man parodyti įrašus? – prašau pasakyti, koks yra protokolas, jei vaikas susirgo ar susižalojob – koks medicinos personalas lankosi įstaigoje? kaip dažnai? – kokio sutikimo prašoma, jei vaikui reikalingas medicininis gydymas? ar prašoma jų sutikimo? – kokie vaistai skiriami šiam vaikui? kokia šio vaisto tiekimo priežastis? – kas nutinka, kai vaikas nusprendžia nevartoti vaistų / sutinka gydytis / operacija? – kas skiria vaistus ir gydymą? kokie įrašai apie tai vedami? – kokia informacija apie sveikatą prieinama vaikams? – kaip gydomos infekcinės ligos? ar buvo kokių nors infekcinių ligų protrūkių? – kokie darbuotojai yra apmokyti suteikti pirmąją pagalbą? ką sudaro šis mokymas? – kokios pirmosios pagalbos priemonės yra šioje palatoje? – kokie yra ligų, nelaimingų atsitikimų ar traumų apskaitai? ar galiu tai pamatyti? – kur laikomi vaistai? kas gali gauti vaistus? ar galiu pamatyti vaistų lenteles? – kaip dokumentuojamas vaiko sutikimas ar atsisakymas gydytis? ar galiu turėti naudojamos formos pavyzdį? 30 8. skundai – kaip vaikai gali skųstis? – ar yra skundų dėžutė? ar galiu pamatyti skundo formos pavyzdį? – ar vaikų bylose saugomi skundų įrašai? – kokie įrašai vedami apie skundus? ar galiu pamatyti skundų žurnalą? – kaip nagrinėjami vaikų skundai? – kokia pagalba gali būti vaikams, kurie nori skųstis? – ar vaikams prieinama nepriklausoma advokatūra/patarimas? – kas atsitiks, jei vaikas nesutinka su jo pagrindinio darbuotojo/teisėto globėjo/darbuotojo/įstaigos direktoriaus priimtu sprendimu? ar jie gali apskųsti? – kaip sprendžiami jautraus ar rimto pobūdžio skundai? – kiek skundų iš vaikų gauta per pastaruosius šešis mėnesius/metus? kokia statistika prieinama? kaip skirstomi skundai? 9. personalo mokymas – kokios personalo mokymo formos yra privalomos? – kokie yra šioje įstaigoje dirbančių darbuotojų biografijos patikrinimai? – ar darbuotojai mokomi: – sveikatos ir saugos? – vaikų apsauga? – vaiko raida? – psichikos sveikata? intelekto negalia? autizmas? – alternatyvi ir papildyta komunikacija (aac)? – žmogaus teisės? – teisiniai standartai / nacionalinė politika? – rankinis tvarkymas? – asmeninė vaikų priežiūra? – veikia raktas? – nustatyti smurtą? – skundų nagrinėjimas? – tvarkyti vaistus? – ar tokiuose mokymuose privalo dalyvauti darbuotojai? – kokie registruojami darbuotojų mokymai? 10. sįvaržkmai – kaip elgiamasi su vaikais, jei jie netinkamai elgiasi? – kokios sankcijos taikomos netinkamai besielgiantiems vaikams? – kaip suvaldoma agresija/pyktis? kokie deeskalavimo būdai naudojami? kokie mokymai juose numatyti? – kokie įvykiai registruojami? – ar naudojami atskiri kambaria? kokiais tikslais? kiek laiko vaiką galima paguldyti viename? kas nusprendžia? kokie įrašai saugomi? ar gali man parodyti? – ar naudojami fiziniai suvaržymai? (diržai, diržai, sagtys, virvės, grandinės, sutramdomos lovos, tramdomos kėdės, antrankiai ir panb) kokiam tikslui? kiek laiko vaikas gali būti fiziškai suvaržytas? kas nusprendžia? kokie įrašai saugomi? ar gali man parodyti? – ar darbuotojai kada nors naudoja rankinio valdymo būdus/laikymus, kad sulaikytų vaikus? ar galite man paaiškinti, kaip tai daroma? – ar vartojami raminamieji vaistai? kokie tipai? kokiu tikslu? kas dėl to nusprendžia? kokie įrašai saugomi? – kaip pranešama apie atsiskyrimo / suvaržymo / sedacijos atvejus? kam? kokie laiko limitai? – kaip tenkinami emociniai vaikų poreikiai? – kaip sprendžiami patyčių atvejai? – ar čia patyčių tarp vaikų pasitaiko? kokios patyčios? – ar laikotės politikos prieš patyčias? ar galiu turėti kopiją? kaip vaikai informuojami apie kovos su patyčiomis politiką? – kas nutiks, jei tarp vaikų kils muštynės? – kokia procedūra atliekama, jei vaikas pasako, kad jam buvo padaryta žala? nuo kito vaiko? ar darbuotojas? – kokia parama/reabilitacija/terapija teikiama vaikams, nukentėjusiems nuo prievartos? – ar pastaruoju metu / per pastaruosius šešis mėnesius / metus buvo rimtų incidentų? – ar čia yra ypač pažeidžiamų vaikų? kas daro juos labiau pažeidžiamus? kaip darbuotojai reaguoja į šiuos pažeidžiamumus? – kokios slaugos formos teikiamos labai mažiems vaikams/vaikams, turintiems dauginę negalią/komunikacijos sutrikimų/psicoikos sveikatos problemų/autizmui/paaugliams? – įž kiek vaikų atsakingas kiekvienas pagrindinis darbuotojas? kiek laiko jie praleidžia su vaikais? kaip dažnai jie lankosi? 11. mirtys ir kiti atvejai – kiek vaikų mirė šioje įstaigoje? praėję metai / penkeri metai? – kokie registruojami mirčių / labai rimtų incidentų duomenys? mirties / incidento priežastys? – koks protokolas, jei vaikas miršta? kam pranešta? policija? medicinos įstaigai? priežiūros institucija? – kur nuneštas vaiko kūnas? – kokie tyrimai atliekami, kai mirė vaikas? vidinis/nepriklausomas? – kada policija informuojama apie mirtis/rimtus incidentus? – kaip šeimos informuojamos apie mirtis/rimtus incidentus? – kaip kiti vaikai 31 informuojami, jei vaikas mirė? ar yra koks nors paminklas mirusiems vaikams? kokia pagalba teikiama vaikams, kad išgyventų draugo mirtį? 12b sociaiinė įtraįkimas – kiek šeimos yra įtrauktos į savo vaikų priežiūrą? – kaip palengvinami šeimos/draugų vizitai? – ar šeimos gali gauti lėšų, padedančių keliauti aplankyti savo vaikų? – kaip dažnai vaikai palieka įstaigą? ar jie gali aplankyti savo šeimas? – kaip vaikai ruošiami išeiti iš įstaigos? – kiek laiko čia gyvena vaikai? koks yra ilgiausias laikotarpis? – kur mokosi vaikai? – ar yra programų, skirtų jaunimui paruošti savarankiškam gyvenimui? – kokie laisvalaikio užsiėmimai yra skirti vaikams? kaip dažnai vaikai vyksta į keliones/atostogas? į kur? – kaip vaikai gali susisiekti su savo šeimomis/draugais/santykiais? kaip dažnai jie gali naudotis telefonu? kokia pagalba teikiama vaikams, turintiems bendravimo sutrikimų? – kaip tvarkomi laiškai/asmeninė korespondencija? interviu su moterimis su negalia ir personalu, dirbančiu su moterimis su negalia a) moterų su negalia apklausa atkreipkite dėmesį, kad tam tikri klausimai aktualūs tik tuo atveju, jei įstaigoje gyvena moteris su negaliab 1b orįmas ir privatįmas – ar čia gražu? ar tai jūsų pačių drabužiai? ar juos pasirinkote? ar išsirinkote savo kirpimą? ar turite saugią vietą savo daiktams laikyti? ar galite užrakinti tualeto duris? kaip personalas? kas tavo mėgstamiausias? kodėl? kas tau nepatinka? kodėl? ką galite ir ko negalite nuspręsti? ar atšventėte čia savo paskutinį gimtadienį? kas čia yra geriausia? kas yra blogiausia? kur galite nueiti, kad pasisemtumėte privatumo? 2b įstaigos tvarkos – kodėl čia gyvenate/naudojatės šia paslauga? kiek laiko čia gyvenate / naudojatės šia paslauga? ar palaikote ryšį su šeima ar draugais / ar turite čia draugų? kada tu čia atėjai? kaip jautėtės, kai persikėlėte čia / pradėjote naudotis šia paslauga? kur tu nori gyventi? ar kas nors tavęs klausė, ar čia atvyksi? ar žinote, kada išeisite iš čia / nustosite naudotis šia paslauga? 3b institįcavimo aiternatkvos – ar turite šeimos narių/draugų? ar bendrauji su jais? ar turite tetą, dėdę ar pusbrolį? ar kas nors kitas prižiūrėjo jus, kai buvote vaikas? kaip jaučiatės čia gyvendamas/naudodamasis šia paslauga? ar yra dar kur nors norėtum gyventi? kokią kitą paslaugą galite įsivaizduoti naudingesnę? 4b poiisis ir veikia – ką veikiate laisvalaikiu? kokia veikla čia užsiimi? ar turite čia asmeninių daiktų? ar dalyvaujate veikloje su kitais vartotojais? ar galite man apie tai papasakoti? ar buvote išvykose/išvykose? kokia buvo paskutinė jūsų kelionė/išvyka? ar turite draugų už šios įstaigos ribų? kaip dažnai juos matote? db priežiūros pianavimas ir daikvavimas – kokie planai jums čia buvo sukurti? ar kas nors jums tai paaiškino? ar to tu nori? su kuo gali pasikalbėti apie savo planus? ar dalyvavote susitikimuose dėl ateities planų ? ar darbuotojai jums pasako, kai galvoja apie planus? ar jie klauso jūsų nuomonės? kas yra jūsų pagrindinis darbuotojas / bylų vadybininkas? ar tau jie patinka? ar manai, kad jie tave supranta? 32 6b seksįaiinė sveikata ir saįga – kokią informac�ą/išsilavinimą čia gavote apie santykius ir lytinius santykius? kokie oigienos produktai yra jums prieinami? – kokios kontraceptinės priemonės yra? kaip galite juos pasiekti privačiai? – ar jums ar kitoms moterims yra taikomos kontracepc�os priemonės? ar esate informuoti apie galimybes? ar privaloma vartoti kontracepc�ą? – ar čia vyksta sterilizac�a? kaip? suinteresuoto asmens prašymu ar kitų iniciatyva? – ar čia abortas vyksta? kaip? suinteresuoto asmens prašymu ar kitų iniciatyva?– ar jums ir kitoms moterims leidžiama užmegzti asmeninius santykius? – su kuo jūs ir kitos moterys galite kalbėti apie lytinius santykius? – jei moteriai reikia pagalbos maudantis ar naudojantis tuoletu, pagalbą teikia vyrai ar moterys? kodėl? – ar kada nors pranešėte apie seksualinį priekabiavimą? kada? prieš ką? kam? kas atsitiko? 7b fizinė sveikata ir sįtikimas – ar esate sveika? kada paskutinį kartą sirgote? ar vartojate kokias nors tabletes? kada paskutinį kartą buvai pas odontologą? ar jums buvo daromos injekc�os? ar sutinkate su vaistais? ar kas nors paklausė jūsų nuomonės? ar jums buvo atlikta kokių nors operac�ų? ar kas nors paaiškino, apie ką tai buvo? ar jūs priimate sprendimus dėl gydymo, ar kažkas kitas priima tai už jus? 8b sįvaržkmas – ar čia jautiesi saugi? ar kada nors jautiesi nesaugi? kodėl? ar tau čia kada nors buvo skaudu? kaip? ką daryti darbuotojai, jei kas nors yra nusiminęs / piktas? ar tau taip kada nors nutiko? ar yra kur nors siunčiami nepaklusnūs asmenys? ar yra patyčių? su kuo gali pasikalbėti, jei tau liūdna? kas tau čia patinka? kas tau nepatinka? kodėl? ar jūs kada nors patyrėte smurtą čia? ar kur nors kitur? ar tai turėjo ką nors bendro su tuo, kad esate moteris? eb skįndai – ar kada nors skundeisi? ar padėjo? kaip žmonės gali skųstis, jei jiems kažkas nepatinka? ar žinote, kur yra skundų dėžutė? ar į skundus žiūrima rimtai? su kuo gali pasikalbėti, jei pyksti dėl sprendimo? ar turite advokatą? b) apklausti darbuotojus, dirbančius su moterimis su negalia 1. vartotojai – kiek paslaugų gavėjų yra šioje programoje? koks apytikslis vyrų ir moterų procentas? koks apytikslis procentas yra (a) jaunesnių nei 18 metų, (b) 18–6d metų, (c) vyresnių nei 6d metų ir kiek iš šių žmonių yra moterys? kiek procentų vartotojų yra atimtas arba apribotas veiksnumas (globojami)? kiek procentų šių žmonių yra moterys? kas yra globėjai? (pvzb, šeimos nariai, profesionalūs darbuotojai, įstaigos direktorius)? kokia yra vidutinė buvimo šioje įstaigoje trukmė? kiek žmonių per pastaruosius 12 mėnesių paliko įstaigą? kiek procentų šių žmonių buvo moterys? kur jie dingo? 2. orumas ir privatumas – koks šios moters vardas? ar ji turi pravardę? – ką galite pasakyti apie šią moterį? – ką jai patinka veikti? nepatinka? – kur laikomi moters asmeniniai daiktai? – (institucijos: ar moterys gali nešioti savo drabužius? – kas atsitiks, jei moteris neturi drabužių ar asmeninių daiktų? – kaip dažnai moterys gali išsivalyti drabužius? – kur moterys gali eiti, kad galėtų turėti privatumo? – kam leidžiama įeiti į moterų kambarius – ar moterys gali nuspręsti, su kuo apsirengti? kartu su vyrais? kaip švenčiamas moters gimtadienis – ar moteris turi priskirtą darbuotoją? 2. įstaigos tvarka – kodėl ši moteris čia gyvena / lanko šią įstaigą? – dėl kokių priežasčių ši moteris negali gyventi bendruomenėje / turi lankytis šioje įstaigoje? – koks leidimas įkurdinti šią moterį? teismo 33 nutartis? sutartis? – ar moteris buvo susijusi su jos apgyvendinimu čia? ar jos buvo klausiama apie jos valią ir pageidavimus pasirašant sutartį/(teisinio) proceso metu? – ar ši moteris kada nors buvo institucionalizuota prieš atvykdama čia? kokia moters nuomonė apie gyvenimą čia / lankymąsi šioje įstaigoje? – kaip dažnai peržiūrimas moters įkurdinimas? su kuo? koks buvo paskutinės peržiūros rezultatas? – ar ši moteris globojama? kokio tipo? kas yra moters globėjas, jei toks yra? – kaip dažnai su ja susisiekia moters globėjas? kaip? 3. institucavimo alternatyvos – kokios alternatyvos buvo svarstomos prieš čia apgyvendinant moterį? – ar šioje įstaigoje teikiamos paslaugos yra prieinamos bendruomenėje? – koks yra moterų paleidimo procesas? – ar yra planas, kad ši moteris grįžtų į bendruomenę/nelankytų atskirtoje negyvenamoje aplinkoje? ar galiu tai pamatyti/pavyzdį? – kaip darbuotojai, planuodami moters išrašymą, derinasi su bendruomeninėmis tarnybomis? – ar daug vietų šiame objekte paklausa? kodėl? 4. poilsis ir veikla – ar galėtumėte pasakyti, kokios programos/užsiėmimai yra prieinami moterims? – kaip buvo pasirinktos šios veiklos? – ar žmogus gali dalyvauti šioje veikloje? ar įstaigoje ar už jos ribų yra programų/veiklos, kuriose moterys negali dalyvauti? kodėl? – ar yra kompiuterių? ar moterys gali naudotis internetu? – kokios jūsų organizuojamos programos yra prieinamos moterims už šios įstaigos ribų? db daikvavimas pianįojant priežiūrą – ar galite papasakoti apie čia naudojamą priežiūros planavimo metodą? – kaip į šį procesą įtraukiamos moterys? – ar yra koks nors skirtumas, kalbant apie vyrus? – kaip reguliariai peržiūrimi moterų priežiūros planai? kieno? su suinteresuoto asmens dalyvavimu? – kokios yra skirtingos moters priežiūros plano dalys? – kokie specialistai dalyvauja slaugant ir gydant moterį? – kokie yra įrašai apie moters valią ir pageidavimus? kaip tokių ieškoma? – kas yra pagrindinis moters darbuotojas/atvejų vadybininkas? kaip dažnai jie susitinka su moterimi? – kas atsitiks, jei moteris nesutinka su jos priežiūros plano dalimi? arba jei ji nori, kad jos pagrindinis darbuotojas būtų pakeistas? – kaip sprendžiami moterų skundai? ar buvo skundų? ar galite man apie tai papasakoti? – kas vertina moterų poreikius? kaip? – ar galite papasakoti apie šios moters individualius poreikius? kokią paramą ji gauna? – kokie šios moters priežiūros plano tikslai? kokie planai didinti šios moters nepriklausomybę? – ar vedate gyvenimo įgūdžių kursus? maisto gaminimas, biudžeto sudarymas, asmeninė priežiūra, kelionės, sveikata, namų ruoša ir ktb – kokią paramą ji gauna ruošiantis savarankiškam gyvenimui? 6b seksįaiinė sveikata– kokia informacija/švietimas teikiamas moterims apie lytinius santykius? – kokios oigienos priemonės yra skirtos moterims? – kokios kontraceptinės priemonės yra? kaip moterys gali jas pasiekti privačiai? – ar moterims skiriamos kontracepcijos priemonės? ar jie informuoti apie galimybes? – ar vyksta sterilizacija? kaip? suinteresuoto asmens prašymu ar kitų iniciatyva? – ar įvyksta abortas? kaip? suinteresuoto asmens prašymu ar kitų iniciatyva?– ar moterims leidžiama užmegzti asmeninius santykius? – su kuo moterys gali kalbėti apie lytinius santykius? – kaip užtikrinate, kad personalo ir kitų vartotojų seksualinės prievartos per kasdienes oigienos procedūras nepasikartotų? – kaip sprendžiate įtarimus dėl moterų seksualinio priekabiavimo? – ar buvo skundų dėl seksualinio priekabiavimo? prieš personalą? prieš kitus vartotojus? kas atsitiko? – kokie mokymai organizuojami personalui apie seksualinę sveikatą ir saugą? 34 7b fizinė sveikatos priežiūra ir sįtikimas – kaip dažnai moterys lankosi pas gydytoją?– kokius skiepus skiepija moterys? kaip prašoma jų sutikimo? ar galite man parodyti įrašus? – prašau pasakyti, koks yra protokolas, jei moteris susirgo ar susižalojob – koks medicinos personalas lankosi įstaigoje? kaip dažnai? – kokio sutikimo prašoma ir kaip, jei moteriai reikalingas medicininis gydymas? ar prašoma jos sutikimo? kuo tai skiriasi, jei moteriai nustatyta globa? – kokie vaistai skiriami šiai moteriai? kokia šio vaisto tiekimo priežastis? – kas nutinka, kai moteris nusprendžia nevartoti vaistų / sutinka gydytis / operacija? – kas skiria vaistus ir gydymą? kokie įrašai apie tai vedami? – kokia informacija apie sveikatą prieinama moterims? – kaip gydomos infekcinės ligos? ar buvo kokių nors infekcinių ligų protrūkių? – kokie darbuotojai yra apmokyti suteikti pirmąją pagalbą? ką sudaro šis mokymas? – kokios pirmosios pagalbos priemonės yra prieinamos šioje įstaigoje? kur tiksliai? – kokie yra ligų, nelaimingų atsitikimų ar traumų apskaitai? ar galiu tai pamatyti? – kur laikomi vaistai? kas gali gauti vaistus? ar galiu pamatyti vaistų lenteles? – kaip dokumentuojamas moters sutikimas ar atsisakymas gydytis? ar galiu turėti naudojamos formos pavyzdį? 8. skundai – kaip paslaugų gavėjai gali pateikti skundus? kiek iš jų yra moterų? – ar yra skundų dėžutė? ar galiu pamatyti skundo formos pavyzdį? – ar vartotojų bylose saugomi skundų įrašai? – kokie įrašai vedami apie skundus? ar galiu pamatyti skundų žurnalą? – kaip tiriami vartotojų skundai? – kokia pagalba gali būti teikiama vartotojams, kurie nori skųstis? – kokios paramos priemonės galimos moterims su negalia, jei jos nori skųstis? – ar vartotojams prieinama nepriklausoma advokatūra/patarimas? – kas atsitiks, jei naudotojas nesutinka su jo pagrindinio darbuotojo / globėjo / personalo nario / objekto direktoriaus sprendimu? ar jie gali apskųsti? – kaip sprendžiami jautraus ar rimto pobūdžio skundai? – kiek vartotojų skundų buvo gauta per pastaruosius šešis mėnesius/metus? kiek jų buvo gauta iš moterų? kokia statistika prieinama? kaip skirstomi skundai? 9. personalo mokymas – kokios personalo mokymo formos yra privalomos? – kokie yra šioje įstaigoje dirbančių darbuotojų biografijos patikrinimai? – ar darbuotojai mokomi: – sveikatos ir saugos? – psichikos sveikata? intelekto negalia? autizmas? – alternatyvi ir papildyta komunikacija (aac)? – žmogaus teisės? – teisiniai standartai / nacionalinė politika? – rankinis tvarkymas? – asmeninė moterų priežiūra? – veikia raktas? – nustatyti smurtą? – skundų nagrinėjimas? – tvarkyti vaistus? – ar tokiuose mokymuose privalo dalyvauti darbuotojai? – kokie registruojami darbuotojų mokymai? 10. sįvaržkmas – kokią prievartą ir smurtą čia patiria moterys ir koks smurtas būdingas institucijoms / atskirtoms nestacionarinėms paslaugoms? – ką moterys čia daro, kad susidorotų su prievarta ir smurtu? – kas atsitiko, kai jie išsikraustė iš įstaigos / paliko atskirtą nestacionarinę tarnybą? – kaip moterų patirtis įtakoja jų galimybes gyventi bendruomenėje? – kas jiems padėtų susidoroti su šiomis traumomis? – kaip elgiamasi su moterimis, jei jos netinkamai elgiasi? kuo šis procesas skiriasi vyrams? kas laikoma netinkamu elgesiu? – kokios sankcijos taikomos netinkamai besielgiančioms moterims? – kaip suvaldoma agresija/pyktis? kokie deeskalavimo būdai naudojami? kokie mokymai juose numatyti? – kokie įvykiai registruojami? – ar naudojami atskiri kambariai / „rami kambariai“ / atskiri kambariai? kokiais tikslais? kiek laiko moteris gali būti viename? kas nusprendžia? kokie įrašai saugomi? ar gali man parodyti? kuo šis procesas skiriasi vyrams? – ar naudojami fiziniai suvaržymai? (diržai, diržai, sagtys, virvės, grandinės, sutramdomos lovos, tramdomos kėdės, narvelinės lovos – tinklelis ar metalinis, antrankiai ir pan.) kokiam 35 tikslui? kiek laiko moteris gali būti fiziškai suvaržyta ir kuo tai skiriasi vyrams? kas nusprendžia? kokie įrašai vedami? ar gali man parodyti? – ar darbuotojai kada nors naudoja rankinio valdymo būdus/laikymus, kad suvaržytų moteris? ar galite man paaiškinti, kaip tai daroma? – ar vartojami raminamieji vaistai? kokie tipai? kokiu tikslu? kas nusprendžia? kokie įrašai saugomi? – kaip pranešama apie atsiskyrimo / suvaržymo / sedacijos atvejus? kam? kokie laiko limitai? – kaip tenkinami emociniai moterų poreikiai? – kaip sprendžiami patyčių atvejai? – ar čia patyčios tarp vartotojų vyksta? kokios patyčios? – ar laikotės politikos prieš patyčias? ar galiu turėti kopiją? kaip moterys informuojamos apie kovos su patyčiomis politiką? – kas atsitiks, jei tarp vartotojų kils kova? – kokia procedūra atliekama, jei moteris jums sako, kad jai buvo padaryta žala? kito vartotojo? ar darbuotojas? – kokia parama/reabilitacija/terapija teikiama prievartą patyrusioms moterims? – ar pastaruoju metu / per pastaruosius šešis mėnesius / metus buvo rimtų incidentų? – ar čia yra moterų, kurios atsidūrė ypač pažeidžiamoje padėtyje? kas daro jų padėtį pažeidžiamą? kaip darbuotojai reaguoja į šiuos pažeidžiamumus? – kokios slaugos/gydymo formos teikiamos įvairią negalią turinčioms/bendravimo sutrikimų/psicoikos sveikatos problemų/autizmą turinčioms moterims? – įž kiek vartotojų yra atsakingas kiekvienas pagrindinis darbuotojas? kiek laiko jie praleidžia su vartotojais? kaip dažnai jie su jais susitinka? ar jie taip pat gali turėti vyrų ir moterų vartotojų? 11. mirtis ir rimti atvejai – kiek vartotojų mirė šioje įstaigoje? kiek iš jų yra moterų? praėję metai / penkeri metai? – kokie registruojami mirčių / labai rimtų incidentų duomenys? mirties / incidento priežastys? – koks protokolas, jei miršta vartotojas? kam pranešta? policija? daktaras? priežiūros institucija? – kur paimtas vartotojo kūnas? – kokie tyrimai atliekami, kai miršta vartotojas? vidinis/nepriklausomas? – kada policija informuojama apie mirtis/rimtus incidentus? – kaip šeimos informuojamos apie mirtis/rimtus incidentus? – kaip kiti vartotojai informuojami, jei vartotojas mirė? ar yra koks nors paminklas mirusiems vartotojams? kokia pagalba teikiama vartotojams, norint susidoroti su draugo mirtimi? 12b sociaiinė įtraįktis – kaip dažnai moterys palieka įstaigą/lanko įstaigą? – kaip moterys ruošiasi išeiti iš įstaigos / nustoti lankyti nestacionarią segreguotą tarnybą? kuo tai skiriasi nuo vyrų pasiruošimo? – kiek laiko moterys čia išbūna? koks yra ilgiausias laikotarpis? – ar yra programų, skirtų jaunimui paruošti savarankiškam gyvenimui? – kokia pagalba gali būti teikiama moterims, turinčioms bendravimo sutrikimų? kitų stebėjimo priemonių pavyzdžiai • jho qįaiitk rights priemonio rinkinks – psicoikos sveikatos ir socialinės priežiūros įstaigų kokybės ir žmogaus teisių vertinimas ir gerinimas: ottps://irisbroobint/bitstream/oandle/1066d/70e27/e78e241d48410_engbpdf?sequence=3 • ithaca tooikit – žmogaus teisių ir bendrosios sveikatos priežiūros stebėjimui psicoikos sveikatos ir socialinės globos instituc�ose: ottps://rrrbmdacborg/sites/mdacbinfo/�les/itoaca_toolkit_englisobpdf • charm tooikit – vaikų žmogaus teisių pažeidimų pašalinimo stebėjimo priemonių rinkinys: ottps://mdacborg/sites/mdacbinfo/�les/coarm_enbpdf • stambįiio protokoias – kankinimo ir kitokio žiauraus, nežmoniško ar žeminančio elgesio ar bausmės veiksmingo tyrimo ir dokumentavimo vadovas: ottps://rrrboocorborg/sites/default/�les/documents/publications/2022-06-2e/istanbul -protocol_rev2_itbpdf1 pa?s: portugal manual de forma??o e de instrumentos de monitoriza??o dis-connected: servi?os e programas para a preven??o da viol?ncia contra mulheres e crian?as com defici?ncia intelectual e psicossocial 2 101049690 – dis-connected servi?os e programas para a preven??o da viol?ncia contra as mulheres e crian?as com defici?ncia intelectual e psicossocial (101049690 – cerv-2021-daphne) pa?s: manual de forma??o e de instrumentos de monitoriza??o data: 19.11.2024 nome da organiza??o parceira: fenacerci as opini?es e opini?es expressas s?o apenas as do(s) autor(es) e n?o refletem necessariamente as da uni?o ou da comiss?o europeias. nem a uni?o europeia nem a autoridade concedente podem ser responsabilizadas por elas. 3 ?ndice de conte?dos introdu??o ………………………………………………………………………………………………………………………….. 5 informa??es acerca do dis-connected ……………………………………………………………………………….. 5 prote??o contra o abuso de mulheres e crian?as com defici?ncia ……………………………………………. 5 manual de forma??o ……………………………………………………………………………………………………………. 7 objetivo da forma??o ……………………………………………………………………………………………………………. 7 conte?do da forma??o ………………………………………………………………………………………………………….. 8 anexo – formul?rios de avalia??o ……………………………………………………………………………………….. 19 i) anterior ? a??o de forma??o …………………………………………………………………………………….. 19 ii) posterior ? a??o de forma??o …………………………………………………………………………………….. 21 conjunto de instrumentos de monitoriza??o ……………………………………………………………………….. 23 t?cnicas de monitoriza??o ………………………………………………………………………………………………….. 23 1. observa??o no terreno – folha de controlo ………………………………………………………………………….. 23 2. observa??o de potenciais situa??es de abuso nas institui??es …………………………………………………… 24 3. observa??o de potenciais situa??es de abuso no servi?o de apoio domicili?rio ……………………………… 26 4. estudo da documenta??o – folha de controlo ……………………………………………………………………….. 28 5. identifica??o de pessoas em particular situa??o de vulnerabilidade – folha de controlo …………….. 29 identifica??o da viol?ncia contra as mulheres com defici?ncia ……………………………………………….. 31 identifica??o de crian?as em particular situa??o de vulnerabilidade ……………………………………….. 32 conversas e intera??es com crian?as em particular situa??o de vulnerabilidade …………………….. 33 t?picos e padr?es de monitoriza??o …………………………………………………………………………………….. 37 1. viver no ambiente menos restritivo …………………………………………………………………………… 37 2. planeamento individualizado de servi?os e gest?o de riscos ………………………………………. 39 3. apoio individualizado em mat?ria de cuidados pessoais e higiene ……………………………………… 41 4. cuidados de sa?de e consentimento …………………………………………………………………………. 42 5. prote??o contra danos ? vida, ? sa?de e ? propriedade………………………………………………………. 44 6. apoio na tomada de decis?es e prote??o dos direitos ……………………………………………………….. 46 4 7. apoio ? comunica??o e acessibilidade da informa??o ……………………………………………………….. 48 8. reclama??es e prote??o jur?dica ………………………………………………………………………………………. 50 9. vida familiar, rela??es, necessidades emocionais e intimidade …………………………………………… 51 10. apoio no acesso ? educa??o, ao trabalho e a atividades de lazer relevantes ………………………. 53 11. especializa??o e r?cio de profissionais …………………………………………………………………………… 55 12. a institucionaliza??o e as suas alternativas …………………………………………………………………….. 57 exemplos doutros instrumentos de monitoriza??o ………………………………………………………………… 58 instrumentos demonstrativos ………………………………………………………………………………………………. 59 5 introdu??o informa??es acerca do dis-connected o projeto dis-connected (servi?os e programas para a preven??o da viol?ncia contra mulheres e crian?as com defici?ncia intelectual e psicossocial) est? centrado nas mulheres e crian?as com defici?ncia intelectual e psicossocial que s?o v?timas de viol?ncia em servi?os e programas concebidos para as apoiar. o projeto ir? criar um protocolo multidisciplinar de coopera??o e resposta com as autoridades policiais, as organiza??es prestadoras de servi?os e os todos os que colaboram no apoio ?s v?timas, para permitir a preven??o, a identifica??o precoce e a prote??o contra a viol?ncia que as mulheres e as crian?as com defici?ncia psicossocial e/ou intelectual enfrentam. mais concretamente, os objetivos do projeto s?o: • melhorar a den?ncia de casos de viol?ncia mediante o refor?o da fundamenta??o t?cnica e a melhoria do controlo da viol?ncia contra as mulheres e as crian?as com defici?ncia intelectual e/ou psicossocial nos servi?os e programas que lhes prestam assist?ncia; • desenvolver a capacidade dos profissionais independentes em mat?ria de preven??o, dete??o e facilita??o da den?ncia e repara??o da viol?ncia contra mulheres e crian?as com defici?ncia intelectual e/ou psicossocial; • refor?ar os mecanismos interdisciplinares de comunica??o e de resposta existentes atrav?s da ado??o de protocolos operacionais; • melhorar o acesso aos servi?os atrav?s do desenvolvimento de protocolos operacionais e de mapas de geolocaliza??o acess?veis online, destinados a indicar ?s v?timas aonde se devem dirigir para obter o apoio de que necessitam. o projeto est? a ser levado a cabo na bulg?ria, hungria, litu?nia, portugal e eslov?quia, de mar?o de 2023 a fevereiro de 2025. prote??o contra o abuso de mulheres e crian?as com defici?ncia o presente manual tem como miss?o fundamental garantir os direitos e salvaguardar o bem-estar de algumas das popula??es mais vulner?veis da sociedade – as mulheres e crian?as com defici?ncia residentes em hospitais psiqui?tricos, estruturas residenciais, e apoiadas por servi?os de base comunit?ria. a metodologia de monitoriza??o, este manual de forma??o e o conjunto de instrumentos de monitoriza??o servir?o de guia abrangente, dotando os profissionais dos conhecimentos e instrumentos necess?rios para realizarem visitas de monitoriza??o eficazes e garantirem que as pessoas com defici?ncia intelectual e/ou psicossocial recebem os cuidados e o apoio que merecem, livres de abusos e discrimina??o com base no g?nero ou na defici?ncia. a dimens?o do problema as mulheres e crian?as com defici?ncia est?o expostas de forma desproporcionada ao risco de abuso, seja f?sico ou emocional. as suas vulnerabilidades podem resultar de obst?culos ? comunica??o, mobilidade condicionada, depend?ncia dos prestadores de cuidados e uma poss?vel falta de conhecimento ou de capacidade para denunciar os abusos. este manual reconhece a gravidade desta quest?o e sublinha a 6 import?ncia do papel de todos os profissionais na preven??o de abusos, nomeadamente atrav?s dum acompanhamento atento e da representa??o dos interesses das v?timas. os nossos princ?pios orientadores este manual assenta em quatro princ?pios fundamentais: • abordagem centrada na pessoa: a prioridade centra-se no bem-estar das mulheres e crian?as com defici?ncia. todos os esfor?os de monitoriza??o procuram compreender as suas experi?ncias, respeitar a sua autonomia e dot?-las da capacidade de exprimir as suas necessidades e preocupa??es. • presta??o de cuidados informados sobre as consequ?ncias do trauma: reconhecemos que muitas pessoas podem ter sofrido abusos no passado. a metodologia proposta tem como enfoque uma abordagem sens?vel que evita a retraumatiza??o e promove a cria??o de um ambiente seguro e de apoio ? partilha de experi?ncias traum?ticas. • colabora??o e transpar?ncia: uma monitoriza??o eficaz exige a colabora??o dos profissionais dos servi?os, das fam?lias e da comunidade em geral. defendemos uma comunica??o aberta, a transpar?ncia na apresenta??o das den?ncias e uma abordagem colaborativa na melhoria dos padr?es de qualidade na presta??o de cuidados. • enquadramento centrado nos direitos humanos: esta monitoriza??o ? orientada pelos princ?pios fundamentais consagrados na conven??o sobre os direitos das pessoas com defici?ncia (cdpd). procura garantir que as mulheres e crian?as com defici?ncia usufruam dos seus direitos fundamentais ? vida, ? liberdade, ? seguran?a e ? aus?ncia de abusos. estrutura do manual este manual est? dividido em quatro sec??es principais: 1. manual de forma??o: constitui um pacote completo para a execu??o de a??es de forma??o eficazes dirigidas a profissionais com responsabilidade em monitoriza??o dos indicadores de direitos humanos, incluindo uma proposta de programa de forma??o, sugest?es para a elabora??o da ordem de trabalhos e conte?do pedag?gico, bem como exerc?cios pr?ticos de grupo. os anexos incluem formul?rios de avalia??o pr? e p?s forma??o. 2. conjunto de instrumentos de monitoriza??o: define os tipos de abuso e os fatores de risco associados ?s mulheres e crian?as com defici?ncia em institui??es, servi?os de base comunit?ria e cuidados domicili?rios. o instrumentos, incluindo folhas de controlo destinadas ao registo de observa??es no terreno, documentos de estudo e identifica??o de pessoas apoiadas em particular situa??o de vulnerabilidade o t?cnicas de observa??o de institui??es e servi?os de base comunit?ria, bem como de entrevista a pessoas em particular situa??o de vulnerabilidade 7 3. t?picos e padr?es de monitoriza??o: 12 t?picos principais e normas conexas a ter em aten??o durante as visitas de monitoriza??o, destacando as formas de abuso espec?ficas em fun??o do g?nero e da defici?ncia. inclui um conjunto de perguntas recomendadas para entrevistas com membros da equipa t?cnica e com pessoas apoiadas, bem como quest?es a acompanhar durante o processo de observa??o e an?lise de documentos. 4. ferramentas de comunica??o: folhetos de leitura f?cil e materiais de apoio visual, concebidos para assegurar a clareza e acessibilidade da comunica??o durante as visitas. manual de forma??o objetivo da forma??o o objetivo geral deste manual ? facultar informa??es e instrumentos com os quais as equipas de monitoriza??o multidisciplinares, criadas no ?mbito do projeto dis-connected, possam proceder a avalia??es destinadas a prevenir, identificar precocemente e combater a viol?ncia contra mulheres e crian?as. este manual ? inspirado no conte?do dos seguintes instrumentos: qualityrights toolkit (oms, 2012); ithaka toolkit (2010); protocolo de istambul; charm toolkit. este manual articula-se em torno duma metodologia interdisciplinar desenvolvida para proceder ? monitoriza??o exaustiva dos direitos humanos em ambientes residenciais onde existam mulheres e crian?as com defici?ncia intelectual e/ou psicossocial. prop?e uma estrutura para a forma??o das equipas assente nos conte?dos da metodologia de monitoriza??o e do conjunto de instrumentos de monitoriza??o. centra-se no refor?o de conhecimentos, compet?ncias e atitudes das equipas interdisciplinares, a fim de as preparar para o trabalho de monitoriza??o dos direitos humanos. os conte?dos te?ricos em mat?ria de direitos humanos e da respetiva monitoriza??o s?o combinados com v?rias tarefas interativas que permitir?o organizar uma experi?ncia formativa abrangente e interativa com as equipas. os m?todos de forma??o incluem uma combina??o de apresenta??es com exerc?cios, estudos de caso e tarefas de grupo. as equipas de monitoriza??o incluir?o peritos por experi?ncia, pelo que a forma??o e os materiais de apoio ir?o tamb?m incluir elementos em leitura f?cil. os objetivos da forma??o s?o: 1. apresentar o enquadramento jur?dico internacional em mat?ria de direitos humanos, os direitos espec?ficos das mulheres e crian?as com defici?ncia intelectual e/ou psicossocial, bem como as obriga??es dos estados (nomeadamente: n?o ser objeto de tortura ou maus-tratos, e o direito de viver em comunidade). refletir criticamente sobre a institucionaliza??o como forma de viola??o dos direitos humanos. 2. disponibilizar informa??es sobre as formas espec?ficas de abuso de que podem ser v?timas as mulheres e crian?as com defici?ncia intelectual e/ou psicossocial e contexto institucional. 3. apresentar aos participantes metodologias de monitoriza??o dos direitos humanos. 8 4. proporcionar aos participantes a oportunidade de praticar as principais compet?ncias de monitoriza??o, incluindo a comunica??o com as pessoas apoiadas e profissionais, a observa??o, a avalia??o da documenta??o, a triangula??o de informa??es, etc. 5. planear e preparar a visita de monitoriza??o a uma institui??o ou servi?o, incluindo a distribui??o de fun??es e tarefas. conte?do da forma??o a sess?o de forma??o dever? decorrer ao longo de um dia, com uma dura??o prevista de 6 a 8 horas. no entanto, ? fundamental assegurar a flexibilidade dos tempos, de forma a garantir a melhor aprendizagem poss?vel. importa ter presente que o objetivo principal ? dual: dotar os participantes das compet?ncias e metodologias pr?ticas necess?rias ? monitoriza??o eficaz de abusos e desenvolver as aptid?es necess?rias para o exerc?cio comprovadamente eficaz dessa atividade. o esquema seguinte apresenta um enquadramento destinado aos facilitadores, o qual poder? ser utilizado para orientar o seu planeamento. para maximizar o impacto da aprendizagem, as sess?es foram concebidas como sendo marcadamente interativas. dever?o tamb?m ser dirigidas por monitores e facilitadores experientes, com o contributo de especialistas por experi?ncia. as descri??es de cada sess?o s?o sucintas, procurando dar flexibilidade aos facilitadores na escolha dos m?todos que melhor se adaptem ?s especificidades do grupo de participantes. cada sess?o inclui uma lista de recursos relevantes. os facilitadores s?o incentivados a explorar e utilizar recursos complementares dispon?veis nas l?nguas nacionais. a seguir ao esquema, encontra-se uma sec??o mais detalhada, dedicada a v?rias tarefas interativas que podem ser integradas no programa da forma??o. 1. agenda 9:00 – 9:30: registo e acolhimento ▪ registo ▪ introdu??o ao programa da forma??o ▪ objetivos e s?ntese da ordem de trabalhos 9:30 – 10:00: avalia??o dos conhecimentos anteriores ? a??o de forma??o ▪ preenchimento do question?rio de conhecimentos ? entrada 10:00 – 11:00: identifica??o de situa??es de abuso em ambientes institucionais ▪ defini??o e tipos de abuso ▪ sinais e sintomas de abuso em crian?as e mulheres com defici?ncia ▪ impacto do abuso nas v?timas 11:00 – 11:15: intervalo 11:15 – 12:15: padr?es e normas jur?dicos ▪ enquadramento internacional dos direitos humanos 9 ▪ legisla??o e regulamentos nacionais ▪ mecanismos de den?ncia e obriga??es legais 12:15 – 13:00: intervalo de almo?o 13:00 – 14:00: estudos de caso e trabalhos de grupo ▪ apresenta??o de estudos de caso reais ▪ debate e an?lise em grupo ▪ exerc?cios interativos de identifica??o e resposta ao abuso 14:00 – 15:00: boas pr?ticas de monitoriza??o e avalia??o ▪ desenvolvimento de planos de monitoriza??o ▪ realiza??o de entrevistas e observa??es eficazes ▪ documenta??o e comunica??o de conclus?es 15:00 – 15:15: intervalo 15:15 – 16:15: exerc?cios interativos ▪ dramatiza??o de cen?rios ▪ exerc?cios em grupo sobre estrat?gias de interven??o ▪ desenvolvimento de planos de a??o 16:15 – 16:45: avalia??o dos conhecimentos posteriores ? a??o de forma??o ▪ preenchimento do question?rio de conhecimentos ? sa?da 16:45 – 17:00: finaliza??o e feedback ▪ resumo dos pontos principais ▪ recolha dos formul?rios de feedback ▪ considera??es finais 2. esquema da apresenta??o diapositivo n.? 1: diapositivo do t?tulo ▪ t?tulo da a??o de forma??o ▪ data ▪ nome do apresentador anota??es dos oradores: nesta apresenta??o, iremos debater as diferentes formas de abuso a que as pessoas com defici?ncia podem ser sujeitas, os sinais e sintomas desse abuso e as formas de o denunciar. iremos tamb?m refletir sobre alguns dos desafios que as pessoas com defici?ncia enfrentam na den?ncia do abuso. 10 diapositivo n.? 2: objetivos ▪ panor?mica dos objetivos da forma??o identificar os sinais de abuso: examinar os diferentes tipos de abuso e os respetivos indicadores espec?ficos observ?veis em v?timas com defici?ncia. compreender o impacto do abuso: examinar as consequ?ncias imediatas e a longo prazo do abuso em mulheres e crian?as com defici?ncia. compreender os enquadramentos jur?dicos: aprofundar os conhecimentos sobre as conven??es internacionais e a legisla??o nacional que protegem do abuso as pessoas com defici?ncia. denunciar eficazmente o abuso: conhecer os mecanismos de den?ncia existentes e cumprir as obriga??es legais relativas ? den?ncia do abuso. desenvolver pr?ticas de monitoriza??o: dominar as t?cnicas de execu??o de planos de monitoriza??o eficazes na preven??o do abuso. anota??es dos oradores: esta forma??o tem v?rios objetivos fundamentais. aprofundar as diferentes formas de abuso, como reconhecer os respetivos sinais em pessoas com defici?ncia e o impacto a longo prazo que esta viol?ncia tem nas v?timas. explorar os enquadramentos jur?dicos nacionais e internacionais que protegem esta popula??o em particular situa??o de vulnerabilidade. adquirir os procedimentos de den?ncia adequados e as obriga??es legais aplic?veis a estes contextos, bem como estrat?gias para desenvolver e implementar planos de monitoriza??o eficazes que evitem a ocorr?ncia de abusos. diapositivo n.? 3: identifica??o do abuso ▪ defini??o e tipos de abuso ▪ sinais e sintomas defini??o: o abuso ? a infli??o intencional de ofensas f?sicas, emocionais ou sexuais, e de neglig?ncia, explora??o ou priva??o. tipos de abuso: ▪ abuso f?sico: bater, esbofetear, pontapear, beliscar ou qualquer outro contacto f?sico que cause dor ou ferimentos. ▪ abuso sexual: qualquer contacto sexual n?o desejado, incluindo agress?o sexual e viola??o. ▪ abuso emocional: gritar, insultar, amea?ar, humilhar, isolar e manipular. ▪ neglig?ncia: recusa da presta??o de cuidados necess?rios, tais como alimenta??o, ?gua, cuidados m?dicos ou de higiene. ▪ explora??o: aproveitar-se da defici?ncia de algu?m para obter vantagens financeiras ou pessoais. 11 sinais e sintomas: ▪ les?es corporais, tais como hematomas, cortes, queimaduras ou fraturas ?sseas. ▪ altera??es comportamentais, como por exemplo, isolamento, ansiedade, depress?o, automutila??o. ▪ dificuldade em dormir ou alimentar-se. ▪ oscila??es inexplic?veis do peso. ▪ enurese, encoprese ou incontin?ncia. anotações dos oradores: o termo “abuso” é muito abrangente e abarca vários comportamentos. é a inflição intencional de ofensas por meios f?sicos, emocionais ou sexuais, neglig?ncia, explora??o ou priva??o. as pessoas com defici?ncia s?o particularmente vulner?veis devido ? sua potencial depend?ncia em rela??o aos prestadores de cuidados. a forma??o ir? estudar os sinais e sintomas espec?ficos associados a cada tipo de abuso, o que ir? ajudar a reconhecer os mesmos em pessoas com defici?ncia. entre estes sinais poder?o estar les?es corporais, isolamento, ansiedade, altera??es nos padr?es de sono ou de alimenta??o e at? automutila??o. diapositivo n.? 4: impacto do abuso ▪ efeitos nas v?timas ▪ consequ?ncias a longo prazo efeitos imediatos: ▪ les?es corporais e problemas de sa?de. ▪ trauma emocional, medo e ansiedade. ▪ dificuldade em confiar nos outros e em estabelecer rela??es. ▪ retraimento do conv?vio social. ▪ depress?o e idea??o suicida. consequ?ncias a longo prazo: ▪ problemas duradouros de sa?de f?sica e mental. ▪ dificuldade com a aprendizagem e a educa??o acad?mica. ▪ isolamento social e problemas de relacionamento. ▪ aumento do risco de abuso de subst?ncias. ▪ dificuldade em assegurar uma vida aut?noma e em conseguir obter emprego. anota??es dos oradores: os efeitos do abuso nas v?timas s?o devastadores e de grande alcance. as v?timas poder?o sofrer de les?es corporais e problemas de sa?de imediatos, bem como de traumas emocionais graves, medo e ansiedade. o abuso pode minar a confian?a, dificultando a forma??o de rela??es saud?veis e a participa??o em atividades de conv?vio social. a longo prazo, as v?timas poder?o debater-se com problemas de sa?de f?sica e mental, dificuldades de aprendizagem, isolamento social e abuso de subst?ncias. a sua 12 capacidade de alcan?ar uma vida aut?noma e de obter emprego tamb?m pode ficar significativamente reduzida. diapositivo n.? 5: enquadramento jur?dico ▪ conven??es internacionais ▪ legisla??o nacional conven??es internacionais: ▪ a conven??o das na??es unidas sobre os direitos das pessoas com defici?ncia das na??es unidas (cnudpd): este tratado hist?rico reconhece a dignidade inerente e a igualdade de direitos de todas as pessoas com defici?ncia. pro?be especificamente todas as formas de explora??o, viol?ncia e abuso contra pessoas com defici?ncia, incluindo os fen?menos associados ao g?nero (artigo 16.?). legisla??es nacionais: (substitua por pormenores da legisla??o nacional espec?fica que protege de abusos as pessoas com defici?ncia. pode incluir uma s?ntese ou apenas os pontos principais.) ▪ (exemplo) lei do abuso e neglig?ncia de idosos (eua): protege os idosos, incluindo os que t?m defici?ncia, de abusos, neglig?ncia e explora??o. ▪ (exemplo) lei espec?fica do seu pa?s: (detalhe a legisla??o nacional relevante do seu pa?s.) anota??es dos oradores: as conven??es internacionais, como a cnudpd, estabelecem um padr?o global de prote??o dos direitos das pessoas com defici?ncia. este tratado pro?be especificamente todas as formas de abuso contra estas popula??es. ? indispens?vel conhecer a legisla??o nacional relevante em vigor no seu pa?s e que faz eco destas prote??es, bem como os procedimentos espec?ficos de den?ncia ou as repercuss?es legais para os agressores. (substitua o exemplo da legisla??o nacional com detalhes espec?ficos do seu pa?s.) diapositivo n.? 6: mecanismos de den?ncia ▪ processo de den?ncia de abusos ▪ obriga??es legais den?ncia obrigat?ria: (explique quem est? obrigado a comunicar suspeitas de abuso, tais como os professores, assistentes sociais, prestadores de cuidados de sa?de, etc.) canais de den?ncia: (enumere as diferentes formas de denunciar o abuso: den?ncia ?s autoridades competentes da institui??o, aos servi?os de prote??o de menores, ?s autoridades policiais, etc.) confidencialidade e apoio: (explique de que forma ? mantida a confidencialidade das v?timas, mas sem se deixar de assegurar que recebem apoio.) anota??es dos oradores: tal como ? o vosso caso, muitos profissionais est?o obrigados a comunicar casos de abuso. deste facto decorre a obriga??o legal de denunciar suspeitas de abuso ?s autoridades competentes. 13 iremos abordar os diversos canais de den?ncia dispon?veis, tais como os profissionais designados para o exerc?cio dessa fun??o no seio das institui??es, os servi?os de prote??o infantil ou as autoridades policiais. ? necess?rio compreender como se mant?m a confidencialidade das v?timas, assegurando simultaneamente que recebem o apoio de que necessitam. diapositivo n.? 7: apresenta??o de estudos de caso ▪ panor?mica dos estudos de caso ▪ objetivos do trabalho de grupo panor?mica: (apresente sucintamente os estudos de caso em que os participantes ir?o trabalhar em grupos.) objetivos: (explique os objetivos did?ticos do trabalho de grupo baseado nos estudos de caso.) (exemplo) identifique os sinais de abuso no cen?rio do estudo de caso. (exemplo) identifique o mecanismo de den?ncia mais adequado ? situa??o. anota??es dos oradores: de seguida, vamos aprofundar a aplica??o pr?tica atrav?s de estudos de caso. (apresente sucintamente os estudos de caso em que os participantes ir?o trabalhar em grupos.) a an?lise destes cen?rios permitir? adquirir experi?ncia na identifica??o de sinais de abuso em situa??es espec?ficas que envolvam pessoas com defici?ncia. o trabalho de grupo tamb?m se destina a [explique os objetivos did?ticos do trabalho de grupo baseado nos estudos de caso]. por exemplo: talvez lhe seja atribu?da a tarefa de identifica??o dos sinais de abuso no cen?rio em causa e de identifica??o do mecanismo de den?ncia mais adequado. diapositivo n.? 8: boas pr?ticas de monitoriza??o ▪ desenvolvimento de planos de monitoriza??o ▪ realiza??o de entrevistas e observa??es desenvolvimento de planos de monitoriza??o: (explique como se criam planos de monitoriza??o eficazes na preven??o de abusos.) ▪ observa??o e intera??o regulares com os utentes. ▪ an?lise de registos cl?nicos e relat?rios de incidentes, destinada a detetar potenciais sinais de alerta. ▪ garantia da exist?ncia de canais de comunica??o abertos que permitam aos utentes expor as suas preocupa??es. ▪ forma??o das equipas de profissionais, com vista ao reconhecimento e ? den?ncia dos casos de abuso. 14 realiza??o de entrevistas e visitas regulares: (explique as boas pr?ticas de visitas e condu??o de entrevistas a pessoas com defici?ncia que possam ter dificuldade em comunicar.) ▪ utiliza??o de dispositivos ou m?todos de comunica??o assistida. ▪ cria??o dum ambiente calmo e recatado. ▪ coloca??o de perguntas abertas e aten??o aos sinais n?o verbais. anota??es dos oradores: o desenvolvimento e a aplica??o de planos de monitoriza??o eficazes assumem uma import?ncia crucial na preven??o do abuso. para isso, poder? recorrer a visitas e intera??es regulares com os utentes, ? an?lise de registos cl?nicos e relat?rios de incidentes que identifiquem potenciais sinais de alerta, e ? abertura de canais de comunica??o destinados ? exposi??o das preocupa??es dos utentes. tamb?m abordaremos as boas pr?ticas de condu??o de entrevistas e visitas a pessoas com defici?ncia. entre estas medidas poder?o estar a utiliza??o de dispositivos ou m?todos de comunica??o assistida, a cria??o de um ambiente calmo e recatado, a coloca??o de perguntas abertas e a aten??o a sinais n?o verbais. diapositivo n.? 9: exerc?cios interativos ▪ dramatiza??o de cen?rios ▪ exerc?cios de grupo dramatiza??o de cen?rios: (apresente resumidamente a dramatiza??o de cen?rios em que os participantes ir?o trabalhar.) ▪ (exemplo) pratique a forma de se abordar um utente que possa estar a ser v?tima de abuso. ▪ (exemplo) simule uma conversa com um prestador de servi?os suspeito de abuso. exerc?cios de grupo: (descreva sumariamente os exerc?cios de grupo que os participantes ir?o realizar). ▪ (exemplo) debata estrat?gias de supera??o dos desafios colocados pela den?ncia de abusos. ▪ (exemplo) desenvolva um plano para implementar um sistema de monitoriza??o na institui??o em que trabalha. diapositivo n.? 10: resumo e finaliza??o ▪ principais conclus?es ▪ pr?ximos passos este diapositivo resume as principais conclus?es do programa de forma??o. entre elas, provavelmente, estar?o: ▪ as diferentes formas de abuso enfrentadas por mulheres e crian?as com defici?ncia nos diferentes tipos de servi?os. ▪ os sinais e sintomas de abuso nesta popula??o. ▪ o enquadramento jur?dico que protege do abuso as pessoas com defici?ncia. ▪ os procedimentos eficazes de den?ncia e as obriga??es legais relativas ? mesma. 15 ▪ as t?cnicas de desenvolvimento e aplica??o dum sistema de monitoriza??o. ▪ a import?ncia do autocuidado para os profissionais que trabalham nesta ?rea t?o exigente. pr?ximos passos: ▪ este diapositivo ir? encorajar os participantes a aplicar ativamente os conhecimentos e as compet?ncias adquiridos ao longo da forma??o. poder? incluir sugest?es, tais como: ▪ rever os recursos disponibilizados relativos ao reconhecimento do abuso e aos procedimentos de den?ncia. ▪ debater o conte?do da forma??o com os colegas e supervisores. ▪ implementar os planos de monitoriza??o espec?ficos de cada departamento desenvolvidos durante o exerc?cio de grupo. ▪ identificar oportunidades de integra??o de pr?ticas de bem-estar nas rotinas di?rias. recursos suplementares: ▪ este diapositivo facultar? uma lista completa de recursos de aprendizagem e apoio cont?nuos. entre estes poder?o estar: ▪ websites e linhas de emerg?ncia dedicados ? den?ncia de abusos de pessoas com defici?ncia. ▪ m?dulos de forma??o online e webinars sobre formas de se reconhecer o abuso. ▪ informa??es de contacto de linhas de emerg?ncia de sa?de mental e programas de assist?ncia aos profissionais para apoio ? aquisi??o de h?bitos de bem-estar. 3. tarefas interativas trabalho de grupo exerc?cio de grupo 1: dramatiza??o ▪ cen?rio: entrevista duma potencial v?tima de abuso. ▪ tarefa: dramatize a entrevista, centrando-se em pr?ticas conscientes e informadas sobre o trauma. ▪ partilha de experi?ncias e opini?es: debata o que correu bem e o que poderia ser melhorado. ______________________________________________________________________________ estudo de caso – “pessoa apoiada em particular situação de vulnerabilidade” estudo de caso 1: ▪ cen?rio: uma crian?a com defici?ncia apresenta sinais de abuso f?sico. ▪ tarefa: identifique esses sinais e desenvolva um plano de interven??o. ▪ perguntas para debate: quais s?o os sinais de abuso? como reagiriam? que medidas tomariam para denunciar e tratar da situa??o? sinais de abuso: 16 ▪ les?es corporais: o descreva as les?es espec?ficas (hematomas, cortes, queimaduras, etc.) e as respetivas localiza??es. o as les?es s?o novas ou encontram-se em diferentes fases de cura? o as les?es parecem ser acidentais ou deliberadas? ▪ altera??es comportamentais: o a crian?a tornou-se retra?da, agitada ou medrosa? o h? alguma mudan?a nos padr?es de sono ou alimenta??o? o a crian?a retrai-se com o toque ou parece ter medo de certas pessoas? ▪ revela??es: o a crian?a revelou, direta ou indiretamente, a ocorr?ncia de abusos (atrav?s de desenhos, brincadeiras ou verbaliza??o)? poss?veis prestadores de cuidados: ▪ pais ou tutores: s?o suspeitos de serem os respons?veis pelos abusos? ▪ se n?o for o caso, quem s?o os principais prestadores de cuidados? ▪ h? um historial de viol?ncia dom?stica ou abuso de subst?ncia no contexto familiar? contexto: ▪ condi??es de vida: a crian?a est? a viver num ambiente est?vel? ▪ frequ?ncia escolar: a frequ?ncia escolar da crian?a tem sido irregular ou marcada por altera??es comportamentais? ▪ interven??es anteriores: registou-se alguma interven??o anterior dos servi?os de prote??o de crian?as e jovens? poss?veis linhas de a??o: ▪ denunciar o abuso: quem denunciar? o abuso (um professor ou m?dico, o profissional interno com essa responsabilidade)? ▪ que ag?ncia ser? contactada (servi?os de prote??o de crian?as e jovens, autoridades policiais)? ▪ garantir a seguran?a: qual ? a melhor forma de se assegurar a seguran?a efetiva da crian?a? considera??es adicionais: ▪ obst?culos ? comunica??o: a crian?a tem alguma necessidade de apoio ao n?vel da comunica??o que dificulte a revela??o do abuso? ▪ quest?es especificamente associadas ? defici?ncia: estamos perante vulnerabilidades ou desafios especificamente associados ? defici?ncia da crian?a que aumentam o seu risco de exposi??o ao abuso? ▪ desafios de investiga??o: de que forma poder? a defici?ncia da crian?a dificultar a investiga??o do abuso? ______________________________________________________________________________ 17 estudo de caso 2: ▪ cen?rio: uma mulher com defici?ncia apresenta uma den?ncia de abuso psicol?gico por parte dos profissionais. ▪ tarefa: avalie a situa??o e crie um plano de monitoriza??o. ▪ perguntas para debate: que evid?ncias procurariam? como ? que documentariam as vossas conclus?es? que a??es iria recomendar? o abuso: ▪ exemplos espec?ficos: em concreto, o que ? que os membros da equipa de profissionais dizem ou fazem que a mulher considera abusivo? (por exemplo, insultar, amea?ar, humilhar, manipular, desvalorizar as suas preocupa??es.) ▪ dura??o: h? quanto tempo acontece este abuso? ▪ impacto: como ? que este abuso afetou a mulher, emocional e mentalmente? eventuais informa??es mais detalhadas: ▪ testemunhas: h? outras pessoas com apoiadas ou profissionais que tenham testemunhado o abuso? ▪ den?ncias anteriores: esta mulher j? tinha alguma vez denunciado o abuso? se sim, qual foi o resultado? ▪ receio de sofrer retalia??es: a mulher receia o que possa acontecer se denunciar o abuso? poss?veis linhas de a??o: ▪ denunciar o abuso: a quem ? que a mulher denunciar? o abuso? (dire??o do servi?o, servi?os sociais, organiza??o de direitos das pessoas com defici?ncia.) ▪ advogar para obter apoio: de que tipo de apoio precisa esta mulher para se sentir segura e respeitada? ▪ medidas de car?ter jur?dico: ? poss?vel intentar uma a??o judicial? considera??es adicionais: ▪ depend?ncia em rela??o aos profissionais: em que medida ? que esta mulher depende da equipa de profissionais para satisfazer as suas necessidades di?rias? ▪ obst?culos ? comunica??o: ser? que esta mulher possui alguma dificuldade comunicacional que possa dificultar a den?ncia do abuso? ▪ desequil?brio de poderes: como ? que a din?mica na rela??o de poderes entre a mulher e os profissionais contribui para a ocorr?ncia de abuso? ______________________________________________________________________________ exerc?cio – “gestão de situações problemáticas” atividade inicial: 18 ▪ divida os participantes em pequenos grupos (3 a 4 pessoas). distribua uma lista de poss?veis rea??es emocionais decorrentes do testemunho de abusos (por exemplo, tristeza, raiva, frustra??o, impot?ncia, culpa). cada grupo debate as rea??es que os seus membros poderiam ter e porqu?. ▪ volte a reunir todos os grupos e partilhe as principais conclus?es dos debates ocorridos nos grupos mais pequenos. facilita??o: ▪ explique brevemente o conceito de autocuidado e a import?ncia que a aquisi??o de h?bitos de bem-estar tem na preven??o do esgotamento e na manuten??o da sa?de mental. atividade: ▪ apresente uma lista de estrat?gias de autocuidado (atividade f?sica, exerc?cios de consci?ncia plena, t?cnicas de relaxamento, passatempos, partilha de afetos). os participantes anotam individualmente 3 estrat?gias de autocuidado que j? adotaram ou gostariam de experimentar. partilha em grupo: ▪ pe?a a alguns volunt?rios que partilhem uma das estrat?gias pessoais de autocuidado com o grupo. promova o debate e o brainstorming de estrat?gias complementares. distribua materiais de apoio com recursos a aprofundar (por exemplo, apps de consci?ncia plena, guias de t?cnicas de relaxamento). o fa?a um breve resumo da import?ncia do autocuidado no trabalho destes profissionais. o incentive os participantes a continuar a desenvolver e a aplicar planos pessoais de autocuidado. o apresente uma lista de recursos de apoio cont?nuo (linhas de emerg?ncia dedicadas ? sa?de mental, programas de assist?ncia aos profissionais). 19 anexo – formul?rios de avalia??o i) anterior ? a??o de forma??o parte a: conhecimentos b?sicos avalie o seu n?vel de conhecimento atual dos seguintes t?picos: t?pico sem conhecimentos conhecimentos b?sicos conhecimentos interm?dios conhecimentos avan?ados normas e padr?es legais para prote??o de mulheres e crian?as em institui??es ☐ ☐ ☐ ☐ sinais e sintomas de abuso em mulheres e crian?as com defici?ncia ☐ ☐ ☐ ☐ mecanismos de den?ncia de abusos em ambientes institucionais ☐ ☐ ☐ ☐ pr?ticas de cuidados informados sobre as consequ?ncias do trauma ☐ ☐ ☐ ☐ boas pr?ticas de monitoriza??o e avalia??o em ambientes institucionais ☐ ☐ ☐ ☐ quais s?o as suas principais expetativas em rela??o a esta forma??o? ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ 20 alguma vez recebeu forma??o sobre qualquer um destes temas? em caso afirmativo, d? mais detalhes. ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ qual ? o seu grau de confian?a na sua capacidade de identificar e reagir a situa??es de abuso em ambientes institucionais? sem confian?a pouco confiante confiante muito confiante ☐ ☐ ☐ ☐ parte b: autoavalia??o anterior ? forma??o descreva a sua experi?ncia anterior em monitoriza??o ou avalia??o de servi?os onde residam mulheres e crian?as com defici?ncia. ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ identifique os desafios espec?ficos que enfrentou ou prev? enfrentar nesta fun??o. ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ que t?picos ou quest?es adicionais gostaria de ver abordados nesta forma??o? ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ 21 ii) posterior ? a??o de forma??o parte a: conhecimento adquirido avalie o n?vel do conhecimento adquirido nos seguintes t?picos ap?s a forma??o: t?pico sem conhecimentos conhecimentos b?sicos conhecimentos interm?dios conhecimentos avan?ados normas e padr?es legais para prote??o de mulheres e crian?as em institui??es ☐ ☐ ☐ ☐ sinais e sintomas de abuso em mulheres e crian?as com defici?ncia ☐ ☐ ☐ ☐ mecanismos de den?ncia de abusos em ambientes institucionais ☐ ☐ ☐ ☐ pr?ticas de cuidados informados sobre as consequ?ncias do trauma ☐ ☐ ☐ ☐ boas pr?ticas de monitoriza??o e avalia??o em ambientes institucionais ☐ ☐ ☐ ☐ at? que ponto est? confiante na sua capacidade de identificar e reagir a situa??es de abuso em ambientes institucionais? sem confian?a pouco confiante confiante muito confiante ☐ ☐ ☐ ☐ 22 a forma??o correspondeu ?s suas expetativas? de forma alguma um pouco em grande parte completamente ☐ ☐ ☐ ☐ parte b: efic?cia da forma??o quais foram os aspetos mais proveitosos desta forma??o? ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ e quais poderiam ser melhorados? ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ sente-se preparado para aplicar o que aprendeu na sua atividade profissional? clarifique a sua resposta. ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ h? forma??o ou recursos complementares que possam apoiar o exerc?cio do seu trabalho? ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ 23 conjunto de instrumentos de monitoriza??o este cap?tulo apresenta uma vis?o geral das t?cnicas de monitoriza??o, nomeadamente as observa??es no terreno e o estudo de documentos, com especial destaque para o reconhecimento de potenciais abusos e a identifica??o de adultos e crian?as em particular situa??o de vulnerabilidade. as folhas de controlo e sugest?es aqui enumeradas dever?o permitir que os profissionais com fun??es de monitoriza??o da defesa dos direitos humanos identifiquem os abusos contra mulheres e crian?as com defici?ncia em estruturas residenciais, unidades hospitalares, servi?os de base comunit?ria de apoio a pessoas com defici?ncia. t?cnicas de monitoriza??o 1. observa??o no terreno – folha de controlo instru??es: esta folha de controlo diz respeito aos fatores ambientais nas institui??es. estes fatores podem influenciar o risco de abuso ou contribuir para o bem-estar da pessoa apoiada. ambiente geral limpeza e manuten??o: • as ?reas comuns e os quartos das pessoas apoiadas est?o limpos e arrumados? • os pavimentos, as paredes e o mobili?rio est?o em bom estado de conserva??o? • as instala??es est?o devidamente iluminadas e ventiladas? • est?o presentes quaisquer odores desagrad?veis (por exemplo, urina, sujidade)? seguran?a e prote??o: • foram adotadas medidas para impedir o acesso de pessoas n?o autorizadas aos servi?os? • as sa?das est?o claramente assinaladas e acess?veis em caso de emerg?ncia? • h? alarmes de inc?ndio e extintores de inc?ndio em funcionamento e facilmente acess?veis? • os materiais perigosos est?o armazenados de forma segura e fora do alcance das pessoas apoiadas? • os objetos pessoais das pessoas apoiadas est?o guardados de forma segura e protegida? acessibilidade: • as entradas, os corredores e as portas s?o suficientemente largos para acomodar cadeiras de rodas e outros dispositivos de assist?ncia ? mobilidade? • os diferentes andares e n?veis do edif?cio est?o ligados por rampas? • as casas de banho est?o equipadas com barras de apoio e chuveiros ou banheiras acess?veis? • h? materiais e instrumentos de apoio visual e auditivo dispon?veis para uso das pessoas apoiadas com defici?ncia sensorial? privacidade: • as pessoas apoiadas t?m acesso a espa?os privados onde possam conversar e descontrair? • os quartos disp?em dum certo grau de privacidade (por exemplo, cortinas ou divis?rias)? • h? ?reas especificamente designadas para as pessoas apoiadas tratarem da higiene pessoal de forma privada? 24 conforto e estimula??o: • as ?reas comuns est?o equipadas com assentos e mesas confort?veis? • foram disponibilizados recursos, jogos e outras atividades estimulantes adequados ? idade dos utentes? • h? acesso ? luz natural e a espa?os exteriores (se as condi??es meteorol?gicas o permitirem)? • existem ?reas designadas e tranquilas para relaxamento ou leitura? • as pessoas apoiadas t?m acesso a televis?es, r?dios ou outras formas de entretenimento adequadas ? sua idade? considera??es suplementares prontid?o em situa??es de emerg?ncia: • o servi?o disp?e de um plano documentado de evacua??o de emerg?ncia? • os membros das equipas de profissionais t?m forma??o sobre procedimentos de emerg?ncia (por exemplo, simulacros de inc?ndio, procedimentos de confinamento)? medidas de seguran?a: • h? c?maras de seguran?a estrategicamente colocadas em todos os servi?os? (nota: assegure-se de que a privacidade de todas as pessoas ? protegida nos termos da lei.) • os membros das equipas de profissionais s?o obrigados a usar um cart?o de identifica??o? 2. observa??o de potenciais situa??es de abuso nas institui??es esta folha de controlo enquadra a observa??o de potenciais situa??es de abuso nas institui??es. n?o substitui a avalia??o profissional, mas pode orientar as observa??es iniciais. adapte e expanda a folha de controlo em fun??o do contexto espec?fico de cada servi?o (hospital psiqui?trico, centro de atividades para a capacita??o e inclus?o, lar residencial, resid?ncia de autonomiza??o e inclus?o, servi?o de apoio ? vida independente, etc.). observa??es de car?ter geral: • intera??es dos profissionais: os membros das equipas de profissionais interagem com as pessoas apoiadas de forma respeitosa e condigna? h? alguma evid?ncia de abuso f?sico ou verbal? • intera??es entre as pessoas apoiadas: as pessoas apoiadas parecem estar confort?veis e interessadas no que os rodeia? as pessoas apoiadas podem exprimir-se livremente? • autonomia das pessoas apoiadas: as pessoas apoiadas controlam as respetivas rotinas di?rias e os processos decis?rios que as afetem (tendo por base as suas diferentes necessidades de apoio)? • acessibilidade: o ambiente ? acess?vel a pessoas com diferentes tipos de defici?ncia (existem, por exemplo, rampas e dispositivos de apoio)? abuso f?sico: 25 • les?es inexplic?veis: as pessoas apoiadas apresentam hematomas, cortes, queimaduras ou outras les?es que n?o possam ser explicadas? • sobredosagem ou subdosagem de f?rmacos: as pessoas apoiadas parecem excessivamente sonolentas ou agitadas? as pessoas apoiadas ou os seus familiares expressam preocupa??o relativamente ?s pr?ticas de administra??o de medicamentos? • restri??o de movimentos: as pessoas apoiadas s?o fisicamente imobilizadas fora de situa??es de emerg?ncia? em caso afirmativo, a conten??o f?sica ? utilizada de forma adequada e durante o menor tempo poss?vel? • maus cuidados de higiene: as pessoas apoiadas parecem estar mal higienizadas ou desarranjadas? h? preocupa??es quanto ao saneamento ou ? assist?ncia inadequada ao uso dos lavabos? abuso sexual: • contacto f?sico inapropriado: os membros das equipas de profissionais tocam desnecessariamente nas pessoas apoiadas ou comportam-se de forma sexualizada com as mesmas? • linguagem sexualmente sugestiva: ? utilizada linguagem de cariz sexual impr?pria para com as pessoas apoiadas? • isolamento: as pessoas apoiadas est?o isoladas umas das outras de uma forma que possa facilitar o abuso sexual? • infe??es sexualmente transmiss?veis (ist): h? relatos duma elevada preval?ncia de ist entre as pessoas apoiadas? abuso emocional: • gritos, insultos ou amea?as: os membros das equipas de profissionais gritam, insultam ou amea?am as pessoas apoiadas? • humilha??o ou desprezo: os membros das equipas de profissionais t?m comportamentos que humilham ou menosprezam as pessoas apoiadas? • isolamento ou retraimento do conv?vio social: as pessoas apoiadas parecem retra?das ou relutantes em falar por receio de serem objeto de retalia??o? • amea?as de castigo ou expuls?o: os membros das equipas de profissionais amea?am as pessoas apoiadas com castigos ou com a expuls?o do servi?o que frequentam? neglig?ncia: • nutri??o ou hidrata??o inadequadas: as pessoas apoiadas parecem estar malnutridas ou desidratadas? • condi??es de vida insalubres: as ?reas residenciais est?o sujas, desarrumadas ou n?o s?o seguras? • priva??o de cuidados m?dicos: as pessoas apoiadas recebem os cuidados e tratamentos m?dicos necess?rios? • assist?ncia inadequada na vida di?ria: as pessoas apoiadas recebem a assist?ncia de que necessitam para prover ?s suas necessidades b?sicas, tais como vestir-se, tomar banho e ir aos lavabos? considera??es adicionais: • obst?culos ? comunica??o: os m?todos de comunica??o existentes permitem que as pessoas apoiadas se exprimam claramente e comuniquem as suas preocupa??es? 26 • pr?ticas de manuten??o de registos: os registos das pessoas apoiadas s?o mantidos em dia de forma precisa e com as devidas garantias de privacidade? • forma??o dos profissionais: o servi?o administra forma??o aos seus profissionais sobre o reconhecimento e a preven??o de abusos? • procedimentos de den?ncia: existem procedimentos claros para que as pessoas apoiadas e os profissionais possam denunciar abusos? n?o se esque?a: esta folha de controlo ? um ponto de partida. se observar quaisquer sinais de potenciais abusos, comunique-os imediatamente ?s autoridades competentes. 3. observa??o de potenciais situa??es de abuso no servi?o de apoio domicili?rio instru??es: esta folha de controlo enquadra a observa??o de potenciais situa??es de abuso em servi?os de apoio domicili?rio (destinados a mulheres e crian?as com defici?ncia). n?o substitui a avalia??o profissional, mas pode orientar as observa??es iniciais. adapte e expanda a folha de controlo em fun??o do contexto espec?fico de cada caso em apre?o. observa??es de car?ter geral: • ambiente dom?stico: a casa ? segura e est? limpa e bem conservada? existem obst?culos que possam provocar quedas ou outros problemas de seguran?a? • intera??es dos prestadores de servi?os: os prestadores de servi?os interagem com as pessoas apoiadas de forma respeitosa e condigna? h? alguma evid?ncia de abuso f?sico ou verbal? • intera??es das pessoas apoiadas: as pessoas apoiadas parecem estar confort?veis e interessadas no que os rodeia? as pessoas apoiadas podem exprimir-se livremente? • autonomia das pessoas apoiadas: as pessoas apoiadas controlam as respetivas rotinas di?rias e os processos decis?rios que as afetem (tendo base as suas necessidades de apoio)? • acessibilidade: o ambiente dom?stico ? acess?vel ? pessoa apoiada (existem, por exemplo, rampas e dispositivos de apoio)? foram feitas adapta??es para atender a necessidades espec?ficas? abuso f?sico: • les?es inexplic?veis: as pessoas apoiadas apresentam hematomas, cortes, queimaduras ou outras les?es que n?o possam ser explicadas? • sobredosagem ou subdosagem de f?rmacos: as pessoas apoiadas parecem excessivamente sonolentos ou agitados? as pessoas apoiadas ou os seus familiares expressam preocupa??o relativamente ?s pr?ticas de administra??o de medicamentos? • maus cuidados de higiene: as pessoas apoiadas parecem estar mal higienizadas ou desarranjadas? h? preocupa??es quanto ao saneamento ou ? assist?ncia inadequada ao uso dos lavabos? • falta da assist?ncia m?dica necess?ria: as pessoas apoiadas t?m acesso a dispositivos ou equipamentos de apoio necess?rios ? sua vida di?ria (por exemplo, cadeiras de rodas, andarilhos, tecnologias de apoio ? comunica??o)? abuso sexual: 27 • contacto f?sico inapropriado: os prestadores de servi?os tocam desnecessariamente nas pessoas apoiadas ou comportam-se de forma sexualizada com as mesmas? • isolamento: as pessoas apoiadas est?o isoladas umas das outras de uma forma que possa facilitar o abuso sexual? abuso emocional: • gritos, insultos ou amea?as: os prestadores de servi?os gritam, insultam ou amea?am as pessoas apoiadas? • humilha??o ou desprezo: os prestadores de servi?os t?m comportamentos que humilham ou menosprezam as pessoas apoiadas? • isolamento ou retraimento do conv?vio social: as pessoas apoiadas parecem retra?das ou relutantes em falar por receio de serem objeto de retalia??o? • amea?as de abandono ou neglig?ncia: os prestadores de servi?os amea?am abandonaras pessoas apoiadas ou recusar a presta??o de servi?os? neglig?ncia: • nutri??o ou hidrata??o inadequadas: as pessoas apoiadas parecem estar malnutridas ou desidratadas? • condi??es de vida insalubres: o ambiente dom?stico ? sujo, desarrumado ou inseguro? • priva??o de cuidados m?dicos: as pessoas apoiadas recebem os cuidados e tratamentos m?dicos necess?rios? • assist?ncia inadequada na vida di?ria: as pessoas apoiadas recebem a assist?ncia de que necessitam para prover ?s suas necessidades b?sicas, tais como vestir-se, tomar banho e ir aos lavabos? comunica??o e apoio: • obst?culos ? comunica??o: os m?todos de comunica??o existentes permitem que as pessoas apoiadas se exprimam claramente e comuniquem as suas preocupa??es? • disponibilidade dos servi?os de apoio: existem servi?os de apoio dispon?veis para apoiar as pessoas em sua casa (por exemplo, terapia, servi?o social)? • envolvimento da fam?lia: a fam?lia parece estar envolvida nos cuidados e no bem-estar da pessoa apoiada? existem preocupa??es quanto ? possibilidade de os membros da fam?lia serem abusivos? explora??o financeira: • desaparecimento de bens pessoais: existem preocupa??es relativas a bens de valor desaparecidos ou transa??es financeiras inexplic?veis? • press?es para oferecer dinheiro ou bens: o prestador de servi?os pressiona a pessoa apoiada a dar dinheiro ou bens? • considera??es adicionais: • documenta??o: o prestador de servi?os mant?m registos exatos dos cuidados prestados e da administra??o de medicamentos? • forma??o: o prestador de servi?os recebeu forma??o sobre o reconhecimento e a preven??o do abuso de pessoas com defici?ncia? 28 • procedimentos de den?ncia: a pessoa apoiada sabe como denunciar abusos? est?o em vigor procedimentos claros de den?ncia? n?o se esque?a: esta folha de controlo ? um ponto de partida. se observar quaisquer sinais de potenciais abusos, comunique-os imediatamente ?s autoridades competentes. 4. estudo da documenta??o – folha de controlo os profissionais com fun??es de monitoriza??o dever?o solicitar diferentes tipos de documenta??o, em fun??o do servi?o que estejam a visitar. segue-se uma lista dos principais documentos a solicitar em cada servi?o: hospital psiqui?trico: • registos de admiss?o e de alta: estes registos dever?o detalhar o historial, o diagn?stico e o plano de tratamento da pessoa. • avalia??es de sa?de mental: procure avalia??es recentes que avaliem a sa?de mental da pessoa e os potenciais fatores de risco de danos a si pr?pria ou a terceiros. • registos de administra??o de medicamentos: analise estes registos para garantir que os medicamentos s?o prescritos e administrados de forma adequada. • relat?rios de incidentes: solicite todos os relat?rios que documentem alterca??es, ferimentos ou outros incidentes que envolvam outras pessoas ou profissionais. • registos de forma??o dos profissionais: confirme se os profissionais receberam forma??o sobre o reconhecimento e a preven??o do abuso de pessoas com defici?ncia. • registos de imposi??o de medidas de restri??o e isolamento: estes registos dever?o documentar todos os casos em que as pessoas tenham sido sujeitas a restri??es f?sicas ou ao isolamento. • direitos das pessoas apoiadas e procedimentos de apresenta??o de reclama??es: certifique-se de que estes documentos s?o prontamente disponibilizados e que todas as pessoas os compreendem. lar residencial: • planos de presta??o de cuidados ?s pessoas apoiadas: estes planos dever?o descrever, para cadapessoa, as necessidades, prefer?ncias e objetivos individuais em termos de presta??o de servi?os. • registos cl?nicos: analise os registos cl?nicos das pessoas apoiadas para avaliar o seu estado geral de sa?de e identificar potenciais vulnerabilidades a abusos. • registos do quotidiano: estes registos documentam a forma como as pessoas apoiadas s?o assistidas nas atividades di?rias, tais como vestir-se, tomar banho e comer. • relat?rios de incidentes: ? semelhan?a dum hospital psiqui?trico, solicite relat?rios que documentem quaisquer ferimentos, acidentes ou alterca??es entre pessoas apoiadas. • registos de forma??o dos profissionais: ? semelhan?a dum hospital psiqui?trico, confirme se os profissionais receberam forma??o sobre o reconhecimento e a preven??o do abuso de pessoas com defici?ncia. • inqu?ritos de satisfa??o ?s pessoas apoiadas: estes inqu?ritos podem dar-lhe uma ideia das experi?ncias das pessoas apoiadas e das suas poss?veis preocupa??es. 29 • registos dos profissionais: analise os registos dos profissionais para avaliar a adequa??o dos n?veis de pessoal e da supervis?o das pessoas apoiadas. servi?o de base comunit?ria (e.g., servi?os de apoio domicili?rio): • planos de presta??o de cuidados ?s pessoas apoiadas: estes planos dever?o detalhar, para cada pessoa, as necessidades, prefer?ncias e objetivos individuais em termos de presta??o de servi?os. • registos de servi?o: analise os registos que documentam o tipo e a dura??o dos servi?os prestados ? pessoa no respetivo ambiente dom?stico. • registos de administra??o de medicamentos (caso se aplique): se o servi?o de apoio domicili?rio incluir a gest?o da administra??o de f?rmacos, solicite registos que documentem essas rotinas. • relat?rios de incidentes: solicite relat?rios que documentem quaisquer les?es, acidentes ou preocupa??es das pessoas apoiadas levantadas pelos prestadores de servi?os ou por membros da fam?lia. • registos de forma??o dos profissionais: confirme se os profissionais respons?veis pelos servi?os de apoio domicili?rio receberam forma??o sobre o reconhecimento e a preven??o do abuso de pessoas com defici?ncia. • registos de comunica??o: estes registos poder?o documentar a comunica??o com a pessoa apoiada, os seus familiares ou outros profissionais de sa?de envolvidos na presta??o de servi?os. considera??es de car?ter geral: • os profissionais com fun??o de monitoriza??o dever?o solicitar a documenta??o num formato que lhes seja acess?vel (por exemplo, c?pias eletr?nicas ou vers?es impressas). ▪ os servi?os em causa poder?o ter pol?ticas relativas ? privacidade e confidencialidade dos registos das pessoas apoiadas. os profissionais com fun??es de monitoriza??o dever?o estar familiarizados com estas pol?ticas e obter as autoriza??es necess?rias antes de acederem ? documenta??o. ▪ esta lista n?o ? exaustiva e os profissionais poder?o ter de requisitar documenta??o adicional com base nas circunst?ncias espec?ficas da visita. ▪ a an?lise desta documenta??o poder? fornecer aos profissionais informa??es valiosas sobre a qualidade dos servi?os prestados e identificar potenciais ?reas onde possam estar a ocorrer abusos. 5. identifica??o de pessoas em particular situa??o de vulnerabilidade – folha de controlo esta folha de controlo enquadra a identifica??o das pessoas apoiadas que poder?o ser particularmente vulner?veis a abusos durante as visitas a hospitais psiqui?tricos, lares residenciais e servi?os de base comunit?ria. n?o se esque?a de que esta folha n?o substitui a avalia??o profissional, mas pode orientar as observa??es iniciais. vulnerabilidade f?sica: • permanente ou temporariamente acamado: as pessoas que n?o consigam mover-se de forma aut?noma ou que passem a maior parte do dia na cama poder?o ser mais suscet?veis ? neglig?ncia ou ao abuso f?sico. 30 • frequentemente restrito: o recurso frequente a restri??es f?sicas pode ser um sinal de alerta para a ocorr?ncia de potenciais abusos ou para uma gest?o inadequada das necessidades comportamentais. • malnutrido: os sinais de subnutri??o (por exemplo, perda de peso ou de massa muscular) podem indicar neglig?ncia ou a pr?ticas de cuidados inadequados. desafios da comunica??o: • comunica??o n?o verbal: as pessoas que n?o consigam comunicar verbalmente poder?o ter dificuldade em expressar as suas necessidades ou em denunciar abusos. • recurso a produtos de apoio: as pessoas que dependam de tecnologias de assist?ncia ou de ferramentas de apoio ? comunica??o poder?o estar vulner?veis se essas ajudas n?o forem mantidas ou n?o estiverem prontamente dispon?veis. considera??es comportamentais: • comportamentos que exijam cuidados adicionais: as pessoas que apresentem comportamentos que colocam desafios poder?o correr um risco acrescido de abuso devido ? frustra??o dos profissionais ou a uma forma??o inadequada na gest?o desses comportamentos. • visivelmente abatido: as pessoas que pare?am demasiado retra?das ou let?rgicas poder?o estar a ser sujeitas ? sobredosagem medicamentosa ou ao abuso emocional. considera??es cl?nicas: • frequentemente hospitalizado: as hospitaliza??es frequentes podem ser um sinal de descontrolo do estado de sa?de das pessoas apoiadas ou de eventuais abusos no seio do servi?o em causa. t?cnicas de observa??o: • analise os registos das pessoas apoiadas (caso estejam dispon?veis): preste particular aten??o ?s patologias e quest?es comportamentais documentadas, e ao historial farmacol?gico. • observe as intera??es entre as pessoas apoiadas e os profissionais: esteja atento a sinais de respeito, dignidade e capacidade de resposta ?s necessidades das pessoas apoiadas. • observe a linguagem corporal da pessoa: as pessoas est?o retra?das, receosas ou hesitantes em interagir? • preste aten??o ao ambiente f?sico: os quartos das pessoas apoiadas est?o limpos, s?o confort?veis e n?o apresentam riscos de seguran?a? • interaja com as pessoas apoiadas (se for poss?vel): se a pessoa conseguir comunicar, tente estabelecer uma rela??o de confian?a e inquirir sobre o seu bem-estar de forma delicada. • esteja atento aos sinais de neglig?ncia: as pessoas est?o vestidas de forma adequada, limpas e hidratadas? • fale discretamente com outros profissionais (quando for poss?vel): coloque perguntas sobre quaisquer preocupa??es relativas a determinada pessoa apoiada ou observa??es mais gerais sobre a cultura do servi?o. n?o se esque?a: seja respeitoso e delicado para com todos as pessoas durante a sua visita. se observar quaisquer sinais de potenciais abusos, comunique-os imediatamente ?s autoridades competentes. esta folha 31 de controlo dever? ser utilizada de acordo com o c?digo de ?tica da sua atividade profissional e adaptada ao contexto espec?fico de cada visita. identifica??o da viol?ncia contra as mulheres com defici?ncia as mulheres com defici?ncia enfrentam um risco acrescido de viol?ncia, sofrendo frequentemente abusos que passam despercebidos devido aos obst?culos ? comunica??o, ? depend?ncia em rela??o aos prestadores de servi?os e a uma falta geral de sensibiliza??o a estas problem?ticas. durante as visitas de monitoriza??o, veja como reconhecer especificamente os sinais de viol?ncia contra as mulheres com defici?ncia: • abuso espec?fico em fun??o do g?nero: esteja particularmente atento ?s formas de viol?ncia que visam especificamente as mulheres. entre elas est?o a agress?o sexual, a esteriliza??o for?ada, o controlo do acesso aos cuidados de sa?de sexual e reprodutiva (incluindo a contrace??o) e a explora??o para trabalho dom?stico, todos eles mais frequentes entre as mulheres com defici?ncia. • comunica??o n?o verbal: muitas mulheres com defici?ncia poder?o ter dificuldade em exprimir-se verbalmente devido a limita??es ao n?vel da express?o oral, defici?ncia intelectual ou depend?ncia dos cuidadores para se comunicar. isto n?o significa que n?o tenha sofrido abusos. procure por sinais n?o verbais que possam indicar desconforto ou ang?stia: o retraimento emocional: a mulher afasta-se da intera??o social ou das atividades que gostava anteriormente? o altera??es comportamentais: o seu comportamento tornou-se mais agitado, receoso ou submisso do que o habitual? o sinais f?sicos: existem ferimentos ou hematomas inexplic?veis, ou sinais de neglig?ncia (falta de higiene, subnutri??o)? • isolamento e depend?ncia: as mulheres com defici?ncia poder?o estar mais isoladas devido a limita??es da mobilidade ou a obst?culos sociais. al?m disso, poder?o depender significativamente dos prestadores de cuidados para satisfazer as suas necessidades di?rias, o que as torna menos propensas a denunciar abusos por receio de repres?lias ou da perda de apoio fundamental. durante a monitoriza??o: o observe as intera??es dos profissionais: esteja atento a sinais de controlo excessivo, humilhação, abuso verbal ou físico disfarçado de “cuidados” ou contacto físico inapropriado. o d? prioridade ?s entrevistas privadas: sempre que poss?vel, organize entrevistas em privado com as mulheres com defici?ncia. crie um ambiente seguro e de apoio onde se sintam ? vontade para revelar os abusos. utilize, sempre que poss?vel, m?todos de comunica??o alternativos, tais como imagens, tecnologia de assist?ncia ou colabora??o com um intermedi?rio ou facilitador de confian?a. ao manter-se atento a estes aspetos do abuso em raz?o do g?nero, bem como aos desafios singulares que as mulheres com defici?ncia enfrentam, os seus esfor?os de monitoriza??o podem ser fundamentais na desoculta??o de situa??es de viol?ncia e na defesa da seguran?a e do bem-estar de todos as pessoas apoiadas. 32 lembre-se de que o sil?ncio duma mulher n?o significa que n?o haja abuso; significa que ela precisa que esteja atento e de um espa?o seguro para expressar a sua verdade. identifica??o de crian?as em particular situa??o de vulnerabilidade esta folha de controlo enquadra a identifica??o das crian?as que possam estar em particular situa??o de vulnerabilidade ? ocorr?ncia de a abusos durante as visitas a hospitais psiqui?tricos, lares residenciais e servi?os de base comunit?ria. n?o se esque?a de que esta folha n?o substitui a avalia??o profissional, mas pode orientar as observa??es iniciais. vulnerabilidade f?sica: • incapaz de desloca??o aut?noma: as crian?as que n?o consigam deslocar-se de forma independente podem ser mais suscet?veis a neglig?ncia, abuso f?sico ou necessidades terap?uticas n?o atendidas. • frequentemente restrito: o recurso frequente a restri??es f?sicas em crian?as pode ser um sinal de alerta grave para a ocorr?ncia de potenciais abusos ou para uma gest?o inadequada das necessidades comportamentais. • malnutrido: os sinais de subnutri??o (por exemplo, perda de peso ou de massa muscular) podem indicar neglig?ncia ou a pr?ticas de cuidados inadequados. • aspeto insalubre: as roupas por lavar, a sujidade do corpo ou as necessidades de higiene n?o atendidas poder?o ser sinais de neglig?ncia. desafios da comunica??o: • comunica??o n?o verbal: as crian?as que n?o consigam comunicar verbalmente poder?o ter dificuldade em expressar as suas necessidades ou em denunciar abusos. • atrasos de desenvolvimento: as crian?as com atrasos de desenvolvimento poder?o ter dificuldade em exprimir-se claramente ou em compreender os seus direitos. considera??es comportamentais: • comportamentos de autoagress?o: as crian?as que apresentem comportamentos de autoagress?o poder?o estar a debater-se com dificuldades emocionais ou com a falta de mecanismos de adapta??o ao stress. • retra?do ou emocionalmente reprimido: as crian?as que aparentem estar demasiado retra?das, let?rgicas ou receosas poder?o estar a sofrer de abuso emocional ou neglig?ncia. • regress?o nos marcos de desenvolvimento: uma crian?a que apresente regress?o em compet?ncias anteriormente adquiridas pode estar a evidenciar sinais de stress ou trauma. • manifesta??es de agressividade ou birras: altera??es comportamentais e emocionais ou epis?dios de agress?o frequentes poder?o ser um sinal de dificuldades emocionais ou comportamentais subjacentes que exijam um apoio adequado e n?o uma puni??o. considera??es cl?nicas: 33 • hospitaliza??es frequentes: tal como acontece com os adultos, os internamentos hospitalares frequentes podem indicar problemas de sa?de n?o controlados ou potenciais abusos no servi?o. • preocupa??es com a medica??o: esteja atento aos potenciais efeitos secund?rios dos medicamentos que a crian?a est? a tomar e observe se h? sinais de sonol?ncia excessiva ou letargia. t?cnicas de observa??o: • analise os registos das crian?as (caso estejam dispon?veis): preste particular aten??o ?s patologias e quest?es comportamentais documentadas, ao historial farmacol?gico e aos antecedentes familiares. • observe as intera??es dos profissionais com as crian?as: esteja atento a sinais de paci?ncia, respeito e capacidade de resposta ?s necessidades das crian?as. preste aten??o ? forma como os profissionais lidam com os comportamentos que colocam desafios. • observe a linguagem corporal das crian?as: as crian?as est?o retra?das, receosas ou hesitantes em interagir? parecem estar descontra?das e confort?veis com o que as rodeia? • preste aten??o ao ambiente f?sico: os quartos das crian?as est?o limpos, s?o adequados ? sua idade e n?o apresentam riscos? t?m oportunidades para brincar e serem devidamente estimuladas? • interaja com as crian?as (sempre que for poss?vel e adequado ao seu desenvolvimento): se a crian?a for capaz de comunicar, tente estabelecer uma rela??o de confian?a de forma l?dica e n?o amea?adora. fa?a perguntas simples sobre o seu dia a dia ou sobre como se est? a sentir. • esteja atento aos sinais de neglig?ncia: as crian?as est?o vestidas de forma adequada, limpas e hidratadas? t?m acesso a refei??es e merendas nutritivas? • fale discretamente com outros profissionais (quando for poss?vel): coloque perguntas sobre quaisquer preocupa??es relativas a determinada crian?a ou observa??es mais gerais sobre a cultura ou servi?o. n?o se esque?a: • mostre-se dispon?vel, pr?ximo e sens?vel ? idade dos seus interlocutores sempre que interagir com crian?as. ▪ se observar quaisquer sinais de potenciais abusos, comunique-os imediatamente ?s autoridades competentes. ▪ esta folha de controlo dever? ser utilizada de acordo com o c?digo de ?tica da sua atividade profissional e adaptada ao contexto espec?fico de cada visita. conversas e intera??es com crian?as em particular situa??o de vulnerabilidade n?o se esque?a: o objetivo ? estabelecer uma rela??o, criar um espa?o seguro para a comunica??o e recolher informa??es de forma confort?vel e adequada ? idade da crian?a. prepara??o: • recolha informa??es (se for poss?vel): antes de interagir com a crian?a, analise os respetivos registos (com a devida autoriza??o) para compreender a sua idade, as capacidades de comunica??o, os interesses e quaisquer potenciais fatores catalisadores de stress e trauma emocionais. 34 • vista-se adequadamente: use roupas confort?veis e n?o amea?adoras, e evite usar uniformes ou crach?s que possam parecer intimidantes. • traga instrumentos adequados ? idade das crian?as (opcional): equacione trazer brinquedos simples, jogos ou materiais art?sticos que possam facilitar a comunica??o e a intera??o, especialmente no caso das crian?as mais novas. t?cnicas de comunica??o: • sinais n?o verbais: sorria, estabele?a contacto visual ao n?vel das crian?as e utilize uma linguagem corporal descontra?da para transmitir afeto e proximidade. • linguagem simples: utilize uma linguagem clara e concisa que seja adequada ao n?vel de desenvolvimento da crian?a. evite o jarg?o ou termos t?cnicos. • escuta ativa: preste muita aten??o aos sinais verbais e n?o verbais da crian?a. d?-lhe tempo para responder e valide os seus sentimentos. • perguntas abertas: fa?a perguntas que encorajem a crian?a a partilhar as suas experi?ncias, tais como “podes contar-me mais coisas sobre isso?” ou “como é que te sentes a viver aqui?”. • terapia l?dica (para crian?as mais novas): o envolvimento em atividades l?dicas simples pode ser um instrumento valioso na cria??o de confian?a e revela??o de preocupa??es subjacentes. • respeite os limites: se a crian?a parecer hesitante em falar ou interagir, n?o a pressione. t?picos e perguntas (exemplos): • atividades di?rias: “o que é que gostas mais de fazer aqui?” “o que é que tens mesmo de fazer aqui?” • sentimentos e bem-estar: “como é que te sentes hoje?” “há alguma coisa que te meta medo ou faça ficar triste?” (expressos de forma delicada) • rela??es com os profissionais: “há alguém aqui de quem gostes muito?” “fala um bocadinho sobre as pessoas que tratam de ti.” • necessidades e prefer?ncias: “queres alguma coisa agora?” “o que te faz ficar feliz e sentir segura?” exemplo de cen?rio: na sala onde entrou est? uma menina (com cerca de 8 anos) tranquilamente sentada no ch?o a desenhar. apresente-se com uma voz simp?tica e explique que est? de visita para se informar melhor sobre o servi?o. voc?: ol?, chamo-me [o seu nome]. como ? que te chamas? a menina: (com a voz sumida) [o nome dela] voc?: tudo bem, [o nome dela]? o que ? que est?s a desenhar? a menina: (mostra-lhe o desenho) ? o meu c?o, o rex. voc?: o rex parece ser muito divertido! aqui deixam-te brincar l? fora? a menina: ?s vezes. mas n?o ? sempre. voc?: ok. o que ? que gostas mais de fazer quando est?s aqui? 35 (a conversa continua utilizando perguntas abertas e escuta ativa para criar uma rela??o de confian?a e encorajar a crian?a a partilhar a sua experi?ncia.) pode utilizar perguntas de diferentes ?reas, como, por exemplo, as inclu?das no charm toolkit: 1. dignidade e privacidade – gostas de estar aqui? estas roupas s?o mesmo tuas? foram escolhidas por ti? tu ? que escolheste o teu corte de cabelo? tens um s?tio mesmo bom para guardares as tuas coisas? consegues fechar ? chave a porta da casa de banho? e as pessoas que tratam de ti aqui, gostas delas? de quem ? que gostas mais? porqu?? de quem ? que n?o gostas assim muito? porqu?? podes comprar coisas para ti? o que ? que aconteceu no teu ?ltimo dia de anos? do que ? que gostas mesmo muito aqui? do que ? que n?o gostas mesmo nada? aonde ? que podes ir se quiseres estar sozinha? 2. coloca??o na institui??o – porque ? que vives aqui? h? quanto tempo vives aqui? falas com a tua fam?lia e com os teus amigos? quando ? que vieste para c?? o que ? que sentiste quando vieste para c?? onde ? que queres viver? algu?m te perguntou se querias vir para c?? sabes quando ? que vais sair daqui? 3. alternativas ? institucionaliza??o – tens pessoas na fam?lia? costumas falar com elas? tens uma tia, um tio ou um primo? lembras-te doutra pessoa tratar de ti? gostas de viver aqui? gostavas de viver noutro lado qualquer? 4. recrea??o, lazer e cultura; inclus?o social – o que ? que fazes quando queres brincar? como ? que brincas aqui? tens livros para ler? costumas brincar com as outras crian?as? podes falar sobre estes? j? foste passear com os outros? aonde foste da ?ltima vez que sa?ste daqui? tens amigos l? fora? costumas estar com eles? 5. educa??o – vais ? escola? como ? que s?o as tuas aulas? a escola ? aqui ou noutro lado? o que ? que aprendes l?? o que ? que gostavas de fazer quando fores grande? est?s a estudar para ser alguma coisa? a tua turma tem pessoas sem defici?ncia? 6. planeamento e participa??o nos cuidados – sabes o que vais fazer enquanto estiveres aqui? algu?m te explicou isto? ? isso que queres? com quem ? que podes conversar sobre o que queres fazer? alguma vez conversaste com os adultos sobre o teu futuro? as pessoas que trabalham c? falam contigo sobre o teu futuro? elas ouvem o que tu achas sobre isso? qual ? o adulto com quem falas sobre estas coisas? gostas dele? achas que ele percebe o que queres fazer? podes mostrar-me o teu di?rio? 7. cuidados de sa?de f?sica e consentimento – ?s saud?vel? qual foi a ?ltima vez que estiveste doente? est?s a tomar algum medicamento? qual foi a ?ltima vez que foste ao dentista? e ao oculista? j? levaste alguma vacina ou inje??o? gostas dos medicamentos que te d?o? algu?m te perguntou o que achavas disso? j? foste operado alguma vez? algu?m te disse porque ? que era preciso? 8. abuso – sentes-te bem aqui? alguma vez te sentiste mal? porqu?? alguma vez te magoaram aqui? como? o que ? que os adultos fazem aqui se um menino estiver zangado ou triste? isso j? te aconteceu? os meninos que se portam mal s?o mandados para algum lado? os meninos aqui s?o maus uns para os outros? com quem 36 ? que podes conversar se estiveres triste? de quem ? que gostas aqui? de quem ? que n?o gostas assim muito? porqu?? 9. queixas – j? fizeste queixa alguma vez? e as coisas ficaram melhores? como ? que os meninos se podem queixar se n?o gostam dalguma coisa? sabes onde est? a caixa das queixas? as pessoas d?o import?ncia ?s queixas? com quem ? que podes falar se ficares zangado com alguma coisa? tens uma pessoa que te defenda? considera??es importantes: ▪ mantenha a confidencialidade: assegure ? crian?a que a conversa ser? confidencial, dentro dos limites profissionais. ▪ comunique as preocupa??es: se a crian?a revelar abuso ou neglig?ncia, comunique imediatamente o facto ?s autoridades competentes. ▪ d? apoio: se a crian?a manifestar sofrimento emocional, ofere?a-lhe apoio e acesso aos recursos dispon?veis na unidade ou no servi?o. utilizando estas t?cnicas e mantendo-se atentos ?s necessidades da crian?a, os profissionais com fun??o de monitoriza??o podem recolher informa??es valiosas e identificar potenciais situa??es de abuso. lembre-se de que o bem-estar da crian?a ? a principal prioridade. 37 t?picos e padr?es de monitoriza??o este cap?tulo ? dedicado ? explora??o de t?picos e padr?es de monitoriza??o relacionados com a viol?ncia contra mulheres e crian?as com defici?ncia em institui??es de acolhimento, unidades hospitalares, lares residenciais e servi?os de base comunit?ria. os 12 temas abordados v?o desde os cuidados de sa?de, o consentimento, o apoio na tomada de decis?es, as reclama??es, o acesso ? educa??o, as compet?ncias dos profissionais e as alternativas ? institucionaliza??o. todos os t?picos t?m uma lista de fontes recomendadas e perguntas que permitem ? equipa de monitoriza??o investigar o cumprimento dos padr?es da cdpd em servi?os monitorizados. para os parceiros: decida quais os t?picos em que se quer concentrar ou no que melhor se aplica ? sua situa??o. para manter a coer?ncia entre os relat?rios de monitoriza??o e o relat?rio de s?ntese internacional, d? prioridade aos temas relacionados com a viol?ncia de g?nero e a defici?ncia, os mecanismos de reclama??o ou queixa e os ambientes de emerg?ncia. sempre que poss?vel, seria ideal destacarem-se as quest?es-chave centradas na institucionaliza??o (viver no ambiente menos restritivo, apoio ? vida em comunidade, a institucionaliza??o e as suas alternativas), participa??o na tomada de decis?es, respeito pela escolha individual e autonomia, apoio ao acesso ? educa??o, ao trabalho e ?s atividades de lazer, e a manuten??o do contacto com os membros da fam?lia e a comunidade. 1. viver no ambiente menos restritivo fontes: 1. entrevistas com os profissionais (gestores, enfermeiros, assistentes sociais, psic?logos, monitores e auxiliares de a??o direta) 2. registos das pessoas apoiadas (planos de presta??o de servi?os, avalia??es, notas de evolu??o das situa??es reportadas) 3. observa??o das ?reas residenciais e dos servi?os perguntas para os profissionais com fun??es de monitoriza??o: ambiente geral: • (entrevista) a filosofia do servi?o destaca a import?ncia da presta??o de servi?os num ambiente o menos restritivo poss?vel? (fonte 1) • (observa??o) existem obst?culos f?sicos que impe?am as pessoas apoiadas de aceder a diferentes ?reas do servi?o? (fonte 2) • (observa??o) s?o criadas oportunidades para as pessoas apoiadas passarem tempo ao ar livre de forma segura e acess?vel? (fonte 2) planos individualizados de presta??o de cuidados: • (entrevista) os planos de presta??o de servi?os a mulheres ou crian?as com defici?ncia abordam explicitamente o princ?pio do ambiente o menos restritivo poss?vel? (fonte 1) 38 • (an?lise dos registos) os planos de presta??o de servi?os documentam o ambiente o menos restritivo poss?vel necess?rio para satisfazer as necessidades e a seguran?a individuais? (fonte 3) • (an?lise dos registos) h? justifica??es documentadas para quaisquer restri??es impostas ? mobilidade ou acesso de uma pessoa apoiada dentro do servi?o? (fonte 3) op??es o menos restritivas poss?vel: • (entrevista) os profissionais s?o capazes de descrever m?todos alternativos e menos restritivos utilizados para gerir comportamentos que colocam desafios em vez de recorrer a restri??es f?sicas ou isolamento? (fonte 1) • (observa??o) existem zonas tranquilas ou salas sensoriais destinadas ?s pessoas apoiadas que estejam a atravessar uma crise do foro emocional? (fonte 2) • (entrevista) o servi?o oferece uma variedade de atividades e programas adaptados aos diferentes interesses e necessidades de apoio das pessoas apoiadas? (fonte 1) • (observa??o) as pessoas apoiadas t?m op??es de escolha nas suas rotinas e atividades di?rias (por exemplo, horas das refei??es, atividades de lazer)? (fonte 2) planeamento da alta (se for aplic?vel): • (an?lise dos registos) para as pessoas que recebem servi?os em ambientes dom?sticos ou comunit?rios, os planos de presta??o de cuidados abordam estrat?gias de promo??o da autonomia e da participa??o na comunidade? (fonte 3) • (entrevista) o servi?o presta apoio (por exemplo, transporte, forma??o, treino de compet?ncias) para facilitar a transi??o das pessoas para ambientes menos restritivos? (fonte 1) monitoriza??o dos resultados: • (observa??o) as pessoas apoiadas parecem estar confort?veis e a interagir com o ambiente que as rodeia, ou aparentam estar demasiado restritas ou isoladas? (fonte 2) • (entrevista com pessoas apoiadas, quando for poss?vel) as pessoas apoiadas sentem que t?m uma palavra a dizer nas decis?es sobre as suas rotinas di?rias e o ambiente em que vivem? (fonte 1) • (observa??o) existem oportunidades para as pessoas apoiadas interagirem com pessoas fora do servi?o (por exemplo, fam?lia, amigos, membros da comunidade)? (fonte 2) considera??es adicionais: • (entrevista) o servi?o tem um processo para analisar e alterar as restri??es impostas ?s pessoas apoiadas, de forma a garantir que continuam a ser as menos restritivas necess?rias? (fonte 1) • (entrevista) os profissionais recebem forma??o sobre o conceito de ambiente o menos restritivo poss?vel e a respetiva aplica??o ? presta??o de cuidados a pessoas com defici?ncia? (fonte 1) • (entrevista) existem mecanismos para as pessoas apoiadas manifestarem as suas preocupa??es ou queixas relativamente ?s restri??es que lhes s?o impostas? (fonte 1) • (observa??o) existem recursos e apoio dispon?veis para os profissionais gerirem os comportamentos que colocam desafios, de forma a minimizar a necessidade de interven??es restritivas? (fonte 2) 39 • (entrevista) o servi?o colabora com os recursos da comunidade na presta??o de servi?os de apoio que promovam uma vida aut?noma para mulheres e crian?as com defici?ncia (quando for aplic?vel)? (fonte 1) ao responder a estas perguntas ap?s uma visita de monitoriza??o, pode obter informa??es valiosas sobre se o servi?o respeita o princ?pio do ambiente o menos restritivo poss?vel para mulheres e crian?as com defici?ncia. esta informa??o pode ser utilizada para identificar ?reas a melhorar e garantir que as pessoas apoiadas vivem num ambiente o mais independente e inclusivo poss?vel. 2. planeamento individualizado de servi?os e gest?o de riscos fontes: 1. entrevistas com os profissionais (coordenadores de servi?os, assistentes sociais, psic?logos, monitores e auxiliares de a??o direta) 2. registos das pessoas apoiadas (planos de presta??o de cuidados, avalia??es, notas de evolu??o das situa??es reportadas, relat?rios de incidentes) 3. observa??o das rotinas e intera??es di?rias perguntas para os profissionais com fun??es de monitoriza??o: planos individualizados de presta??o de cuidados: • (entrevista) o servi?o tem um processo documentado de desenvolvimento de planos individualizados de presta??o de cuidados a mulheres e crian?as com defici?ncia? (fonte 1) • (an?lise dos registos) os planos de presta??o de servi?os abordam todos os aspetos das necessidades das pessoas apoiadas, incluindo a sa?de f?sica e mental, as compet?ncias funcionais e as necessidades psicossociais? (fonte 2) • (an?lise dos registos) os planos de presta??o de servi?os s?o centrados na pessoa, refletindo as prefer?ncias, objetivos e o contexto cultural da pessoa? (fonte 2) • (entrevista) as pessoas apoiadas (quando for poss?vel) e/ou as suas fam?lias participam na elabora??o e an?lise dos planos de presta??o de servi?os? (fonte 1) avalia??o e gest?o dos riscos: • (entrevista) o servi?o efetua avalia??es de risco regulares para identificar potenciais riscos de abuso, neglig?ncia ou autoagress?o para cada pessoa apoiada? (fonte 1) • (an?lise dos registos) as avalia??es de risco est?o documentadas nos planos de presta??o de servi?os e s?o atualizadas regularmente de modo a refletir as altera??es na condi??o ou no ambiente de cada pessoa apoiada? (fonte 2) • (entrevista) os profissionais s?o capazes de descrever estrat?gias espec?ficas delineadas nos planos de presta??o de servi?os, destinadas a atenuar os riscos identificados? (fonte 1) • (observa??o) os profissionais demonstram estar conscientes dos potenciais riscos associados a necessidades de apoio espec?ficas de a e implementam as medidas de salvaguarda adequadas? (fonte 3) 40 comunica??o e colabora??o: • (entrevista) o servi?o tem um plano de comunica??o claro para partilhar informa??es sobre os planos de presta??o de servi?os e as estrat?gias de gest?o de riscos entre os membros das equipas de profissionais? (fonte 1) • (entrevista) o servi?o colabora com profissionais externos (por exemplo, terapeutas, m?dicos) para garantir um planeamento abrangente da presta??o de servi?os e da gest?o dos riscos? (fonte 1) • (entrevista) existem procedimentos para comunicar a ocorr?ncia de incidentes e as preocupa??es com os riscos poss?veis ?s fam?lias ou acompanhantes (com o consentimento da pessoa apoiada)? (fonte 1) monitoriza??o e avalia??o: • (entrevista) o servi?o disp?e dum processo para monitorizar regularmente a efic?cia dos planos de presta??o de servi?os e das estrat?gias de gest?o dos riscos? (fonte 1) • (an?lise dos registos) existem evid?ncias de monitoriza??o cont?nua documentadas nos planos de presta??o de servi?os, tais como notas de evolu??o das situa??es reportadas ou relat?rios de incidentes? (fonte 2) • (entrevista) os planos de presta??o de servi?os refletem os ajustamentos efetuados com base na monitoriza??o e no feedback das pessoas apoiadas, fam?lias e profissionais? (fonte 1) considera??es adicionais: • (entrevista) os profissionais recebem forma??o sobre a elabora??o de planos individualizados de presta??o de servi?os e a aplica??o de estrat?gias de gest?o de riscos para pessoas com defici?ncia? (fonte 1) • (observa??o) as intera??es dos profissionais com as pessoas apoiadas parecem respeitosas e centradas na promo??o da sua autonomia e tomada de decis?es? (fonte 3) • (entrevista) as pessoas apoiadas (quando for poss?vel) sentem-se ? vontade para comunicar as suas necessidades e preocupa??es aos profissionais? (fonte 1) • (observa??o) existem recursos e apoio dispon?veis para que os profissionais possam executar eficazmente os planos individualizados de presta??o de servi?os e gerir os riscos? (fonte 3) • (entrevista) o servi?o disp?e dum sistema de notifica??o e investiga??o de incidentes de abuso, neglig?ncia ou autoagress?o? (fonte 1) • (entrevista) o servi?o tem um processo para assegurar a continuidade dos cuidados quando as pessoas transitam para diferentes ambientes de presta??o de servi?os? (fonte 1) ao responder a estas perguntas ap?s uma visita de monitoriza??o, pode avaliar se o servi?o presta cuidados individualizados e implementa estrat?gias eficazes de gest?o de riscos para salvaguardar o bem-estar das mulheres e crian?as com defici?ncia. esta informa??o pode ser utilizada para identificar ?reas de melhoria e garantir que as pessoas apoiadas recebem servi?os que satisfazem as suas necessidades individuais e promovem a sua seguran?a e bem-estar. 41 3. apoio individualizado em mat?ria de cuidados pessoais e higiene fontes: 1. entrevistas com os profissionais (respons?veis pelo apoio direto, enfermeiros, terapeutas ocupacionais) 2. registos das pessoas apoiadas (planos individuais de presta??o de servi?os, notas de evolu??o das situa??es reportadas) 3. observa??o das rotinas e intera??es di?rias perguntas para os profissionais com fun??es de monitoriza??o: avalia??o individualizada das necessidades: • (entrevista) o servi?o procede a avalia??es para identificar as necessidades individuais de cuidados pessoais e higiene de cada mulher ou crian?a com defici?ncia? (fonte 1) • (an?lise dos registos) os planos de presta??o de servi?os documentam o n?vel de autonomia da pessoa nas tarefas de cuidados pessoais (tomar banho, vestir-se, ir aos lavabos), bem como quaisquer outras necessidades espec?ficas de apoio? (fonte 2) • (entrevista) as avalia??es t?m em conta as prefer?ncias culturais e as preocupa??es com a privacidade relacionadas com os cuidados pessoais e as rotinas de higiene? (fonte 1) apoio e forma??o personalizados: • (entrevista) os profissionais recebem forma??o sobre como ajudar as pessoas apoiadas nas tarefas de cuidado pessoal duma forma que promova a autonomia e a dignidade? (fonte 1) • (observa??o) os profissionais prestam apoio individualizado nas tarefas de cuidados pessoais, respeitando o ritmo e as capacidades da pessoa apoiada? (fonte 3) • (entrevista) o servi?o proporciona oportunidades ?s pessoas apoiadas de aprendizagem e pr?tica das compet?ncias de cuidados pessoais, de forma a promoverem a sua independ?ncia? (fonte 1) • (observa??o) existem dispositivos de assist?ncia ou equipamento adaptado dispon?veis para apoiar as pessoas nas tarefas de cuidados pessoais (por exemplo, barras de apoio, cadeiras de duche, auxiliares de vestu?rio)? (fonte 3) assist?ncia e comunica??o respeitosas: • (observa??o) os profissionais batem ? porta antes de entrar no quarto de cada pessoa para lhe prestar assist?ncia nos cuidados pessoais e garantem a privacidade durante estas rotinas? (fonte 3) • (entrevista) as pessoas apoiadas (sempre que poss?vel) t?m uma palavra a dizer sobre a forma como s?o assistidas nos cuidados pessoais e podem exprimir as suas prefer?ncias? (fonte 1) • (observa??o) as intera??es dos profissionais durante as rotinas de cuidados pessoais parecem ser respeitosas e centradas na promo??o do conforto e bem-estar da pessoa? (fonte 3) resposta ?s necessidades individuais: 42 • (observa??o) as pessoas apoiadas t?m acesso aos produtos de higiene pessoal necess?rios (por exemplo, sabonete, champ?, produtos de higiene menstrual) que atendem ?s suas necessidades? (fonte 3) • (observa??o) as casas de banho e os chuveiros s?o acess?veis e est?o em bom estado de conserva??o, garantindo a seguran?a e a dignidade das pessoas com defici?ncia? (fonte 3) • (observa??o) as pessoas apoiadas parecem estar limpas e bem arranjadas ao longo do dia, o que indica que recebem apoio adequado nas suas rotinas de cuidados pessoais? (fonte 3) comunica??o e colabora??o: • (entrevista) os profissionais comunicam eficazmente com as pessoas apoiadas sobre as rotinas de cuidados pessoais e as pr?ticas de higiene? (fonte 1) • (entrevista) o servi?o colabora com terapeutas (por exemplo, terapeutas ocupacionais) para desenvolver e aplicar estrat?gias de melhoria das compet?ncias de cuidados pessoais das pessoas apoiadas? (fonte 1) • (entrevista) existem procedimentos de resposta ?s preocupa??es expressas pelas pessoas apoiadas relativamente ao apoio nos cuidados pessoais? (fonte 1) monitoriza??o e avalia??o: • (entrevista) o servi?o monitoriza a evolu??o das compet?ncias de cuidados pessoais e ajusta, se necess?rio, os n?veis de apoio prestado com base nas capacidades da pessoa apoiada? (fonte 1) • (an?lise dos registos) o progresso est? documentado nos planos de presta??o de servi?os ou nas notas de evolu??o das situa??es reportadas, relativamente ao desenvolvimento de compet?ncias de cuidados pessoais? (fonte 2) • (entrevista) as pessoas apoiadas (quando for poss?vel) sentem-se ? vontade para expressar as suas necessidades de assist?ncia nos cuidados pessoais e de higiene? (fonte 1) • (observa??o) as pessoas apoiadas aparentam sentir que controlam e t?m dignidade no que diz respeito ?s suas rotinas de cuidados pessoais? (fonte 3) ao responder a estas perguntas ap?s uma visita de monitoriza??o, pode avaliar se o servi?o presta apoio individualizado ?s necessidades de higiene e cuidados pessoais das mulheres e crian?as com defici?ncia. esta informa??o pode ser utilizada para identificar ?reas a melhorar e garantir que as pessoas recebem o apoio de que necessitam sem perderem a sua autonomia e dignidade. 4. cuidados de sa?de e consentimento fontes: 1. entrevistas com os profissionais (m?dicos, enfermeiros, assistentes sociais) 2. registos das pessoas apoiadas (registos cl?nicos, formul?rios de consentimento, notas de evolu??o das situa??es reportadas) 43 3. observa??o das intera??es durante os procedimentos de presta??o de cuidados de sa?de perguntas para os profissionais com fun??es de monitoriza??o: compreens?o e avalia??o da capacidade: • (entrevista) os profissionais recebem forma??o sobre a avalia??o da capacidade da pessoa apoiada para consentir em interven??es no dom?nio dos cuidados de sa?de? (fonte 1) • (an?lise dos registos) os registos cl?nicos documentam avalia??es ou consultas destinadas a determinar a capacidade da pessoa apoiada para consentir na aplica??o de procedimentos espec?ficos? (fonte 2) • (entrevista) sempre que a comunica??o verbal for limitada, o servi?o tem em conta m?todos alternativos de comunica??o que permitam compreender a vontade da pessoa apoiada? (fonte 1) apoio ? tomada de decis?es: • (entrevista) o servi?o envolve familiares, acompanhantes ou representantes no processo de tomada de decis?o sobre cuidados de sa?de no caso das pessoas com defici?ncia que n?o s?o plenamente capazes de dar o seu consentimento? (fonte 1) • (an?lise dos registos) os registos cl?nicos documentam os esfor?os para envolver, no processo de consentimento, os decisores substitutos adequados? (fonte 2) • (entrevista) os profissionais d?o prioridade aos desejos e prefer?ncias das pessoas apoiadas na medida do poss?vel, mesmo quando recorrem a decisores substitutos? (fonte 1) processo do consentimento informado: • (entrevista) os profissionais utilizam uma linguagem clara e simples para explicar, ?s pessoas com defici?ncia, os procedimentos de presta??o de cuidados de sa?de e os potenciais riscos e benef?cios? (fonte 1) • (observa??o) os profissionais d?o tempo suficiente ?s pessoas apoiadas (e/ou aos respetivos decisores substitutos) para fazerem perguntas e compreenderem o que lhes ? dito? (fonte 3) • (an?lise dos registos) os formul?rios de consentimento informado est?o traduzidos em formatos acess?veis ou explicados utilizando instrumentos de comunica??o alternativa, sempre que necess?rio? (fonte 2) • (an?lise dos registos) os formul?rios de consentimento assinados documentam claramente a compreens?o e o consentimento volunt?rio da pessoa apoiada (ou do decisor substituto) para que fosse aplicado o procedimento de presta??o de cuidados de sa?de? (fonte 2) respeito pela autonomia: • (observa??o) os profissionais respeitam o direito das pessoas apoiadas a recusarem interven??es de cuidados de sa?de, mesmo que sejam consideradas necess?rias pelos profissionais de sa?de, desde que tenham capacidade para dar o seu consentimento? (fonte 3) • (entrevista) existem mecanismos para que as pessoas apoiadas possam retirar, a qualquer momento, o consentimento que deram para que se fizesse uma interven??o de cuidados de sa?de? (fonte 1) 44 • (observa??o) as intera??es entre os profissionais e as pessoas apoiadas durante os procedimentos de presta??o de cuidados de sa?de parecem ser respeitosas e centradas na obten??o do consentimento informado? (fonte 3) documenta??o e comunica??o: • (entrevista) o servi?o tem pol?ticas e procedimentos claros que definem o recurso ao consentimento informado em interven??es de cuidados de sa?de que envolvam pessoas com defici?ncia? (fonte 1) • (an?lise dos registos) a documenta??o relativa ao consentimento informado est? prontamente dispon?vel e facilmente acess?vel para que possa ser analisada? (fonte 2) • (entrevista) os profissionais comunicam eficazmente as decis?es e os procedimentos relativos aos cuidados de sa?de aos familiares ou acompanhantes, garantindo que estes compreendem o papel que desempenham no processo? (fonte 1) monitoriza??o e an?lise: • (entrevista) o servi?o tem um processo de an?lise dos incidentes em que o consentimento informado n?o tenha sido obtido ou questionado? (fonte 1) • (entrevista) os profissionais recebem forma??o cont?nua e atualizada sobre os considerandos legais e ?ticos relativos ao consentimento informado de pessoas com defici?ncia? (fonte 1) • (observa??o) as pessoas apoiadas (quando for poss?vel) sentem-se habilitadas a colocar quest?es e participar nas decis?es sobre os cuidados de sa?de que lhes digam respeito? (fonte 3) • (entrevista) os familiares ou acompanhantes sentem-se envolvidos e respeitados no processo de tomada de decis?o sobre os cuidados de sa?de prestados ?s pessoas com defici?ncia? (fonte 1) ao responder a estas perguntas ap?s uma visita de monitoriza??o, pode avaliar se o servi?o defende o direito ao consentimento informado em decis?es de presta??o de cuidados de sa?de que envolvam mulheres e crian?as com defici?ncia. esta informa??o pode ser utilizada para identificar ?reas de melhoria e garantir que as pessoas apoiadas beneficiam de servi?os de sa?de que respeitam a sua autonomia e capacidade de decis?o. 5. prote??o contra danos ? vida, ? sa?de e ? propriedade fontes: 1. entrevistas com os profissionais (gestores, enfermeiros, assistentes sociais, profissionais de apoio direto) 2. registos das pessoas apoiadas (registos de incidentes, planos de presta??o de servi?os, notas de evolu??o das situa??es reportadas) 3. observa??o das intera??es e das condi??es de vida perguntas para os profissionais com fun??es de monitoriza??o: pol?ticas e procedimentos de salvaguarda: • (entrevista) o servi?o tem pol?ticas e procedimentos claros e abrangentes para prevenir, identificar e denunciar abusos e neglig?ncia de pessoas apoiadas? (fonte 1) 45 • (an?lise dos registos) as pol?ticas est?o prontamente dispon?veis para consulta pelos profissionais, pessoas apoiadas (em formatos acess?veis) e descrevem os procedimentos de den?ncia de suspeitas de abuso? (fonte 2) • (entrevista) o servi?o providencia forma??o regular aos profissionais sobre o reconhecimento de sinais e sintomas de abuso e neglig?ncia em pessoas com defici?ncia? (fonte 1) identifica??o e den?ncia: • (entrevista) os profissionais sentem-se ? vontade e capacitados para denunciar suspeitas de abuso ou neglig?ncia, independentemente do agressor? (fonte 1) • (entrevista) o servi?o disp?e dum sistema de den?ncia an?nima de casos de abuso? (fonte 1) • (an?lise dos registos) existem procedimentos documentados para investigar alega??es de abuso, garantindo a confidencialidade e seguran?a das pessoas apoiadas? (fonte 2) • (entrevista) todos os casos suspeitos de abuso s?o comunicados ?s autoridades externas competentes (por exemplo, autoridades policiais, servi?os de prote??o de crian?as e jovens)? (fonte 1) gest?o dos riscos e seguran?a ambiental: • (observa??o) as instala??es parecem seguras e isentas de riscos que possam causar les?es ?s pessoas com defici?ncia? (fonte 3) • (entrevista) o servi?o disp?e de procedimentos para gerir os comportamentos que colocam desafios de modo a minimizar o recurso a restri??es f?sicas ou ao isolamento, dando prioridade ? seguran?a das pessoas apoiadas? (fonte 1) • (observa??o) os profissionais t?m forma??o em t?cnicas de dissuas?o e apoio ? ado??o de comportamentais positivos para gerir eficazmente os comportamentos que colocam desafios? (fonte 1) capacita??o e comunica??o das pessoas apoiadas: • (entrevista) as pessoas apoiadas (sempre que poss?vel) sentem-se ? vontade para denunciar situa??es de abuso ou neglig?ncia aos membros das equipas de profissionais? (fonte 1) • (observa??o) os profissionais ouvem ativamente as preocupa??es das pessoas apoiadas e trata com seriedade as suas den?ncias de abuso? (fonte 3) • (entrevista) foram aplicados m?todos de comunica??o alternativos para que as pessoas apoiadas com limita??es da express?o oral possam exprimir as suas preocupa??es relativamente a abusos? (fonte 1) resposta e investiga??o: • (entrevista) o servi?o tem um processo claro para investigar alega??es de abuso, garantindo a imparcialidade e a seguran?a das pessoas apoiadas? (fonte 1) • (an?lise dos registos) as investiga??es s?o documentadas de forma exaustiva, incluindo os pormenores da alega??o, as etapas e os resultados da investiga??o? (fonte 2) • (entrevista) s?o prestados servi?os de apoio adequados ?s pessoas apoiadas v?timas de abusos ou neglig?ncia? (fonte 1) 46 monitoriza??o e melhoria cont?nua: • (entrevista) o servi?o rev? e atualiza regularmente as pol?ticas e procedimentos relacionados com a preven??o e resposta a abusos? (fonte 1) • (entrevista) o servi?o analisa as tend?ncias dos incidentes de abuso denunciados e toma medidas de gest?o dos fatores de risco identificados? (fonte 1) • (observa??o) o ambiente geral do servi?o parece seguro, respeitador e centrado no bem-estar das pessoas apoiadas? (fonte 3) • (entrevista) os profissionais demonstram empenho na cria??o dum ambiente seguro e de apoio ?s mulheres e crian?as com defici?ncia? (fonte 1) ao responder a estas perguntas ap?s uma visita de monitoriza??o, pode avaliar os esfor?os do servi?o no sentido de proteger as pessoas apoiadas de abusos e maus-tratos. esta informa??o pode ser utilizada para identificar ?reas de melhoria e garantir que o servi?o d? prioridade ? seguran?a e ao bem-estar das mulheres e crian?as com defici?ncia. lembre-se de que ? fundamental adotar uma abordagem de toler?ncia zero em rela??o ao abuso. 6. apoio na tomada de decis?es e prote??o dos direitos fontes: 1. entrevistas com os profissionais (dire??es, assistentes sociais, representantes) 2. registos das pessoas apoiadas (planos de presta??o de servi?os, avalia??es, documenta??o jur?dica) 3. observa??o das intera??es e da participa??o das pessoas apoiadas nos processos decis?rios perguntas para os profissionais com fun??es de monitoriza??o: compreens?o da capacidade decis?ria: • (entrevista) o servi?o executa avalia??es para identificar a capacidade decis?ria individual das mulheres e crian?as com defici?ncia? (fonte 1) • (an?lise dos registos) os planos de presta??o de servi?os documentam o n?vel de capacidade decis?ria da pessoa apoiada em diferentes ?reas (por exemplo, cuidados de sa?de, gest?o financeira, rotinas di?rias)? (fonte 2) • (entrevista) as avalia??es t?m em conta o impacto da defici?ncia na comunica??o e no processamento da informa??o, garantindo uma avalia??o justa das capacidades decis?rias? (fonte 1) apoio ? tomada de decis?es: • (entrevista) o servi?o promove o princ?pio de apoio ? tomada de decis?es, prestando a assist?ncia necess?ria para que as pessoas apoiadas possam exercer o seu direito a decidir? (fonte 1) • (observa??o) os profissionais utilizam uma linguagem clara e simples, em conjunto e quando necess?rio com instrumentos de comunica??o alternativa, para facilitar a participa??o das pessoas apoiadas nos processos decis?rios? (fonte 3) 47 • (observa??o) os profissionais respeitam o ritmo e o estilo de comunica??o da pessoa apoiada quando a apoiam a tomar decis?es? (fonte 3) prote??o dos direitos legais: • (entrevista) as pessoas apoiadas est?o informadas sobre os seus direitos legais e t?m acesso ao apoio jur?dico, se for necess?rio? (fonte 1) • (an?lise dos registos) os planos de presta??o de servi?os ou os documentos jur?dicos especificam quem s?o os representantes ou acompanhantes nomeados para assistir as pessoas apoiadas que n?o t?m plena capacidade para tomar decis?es? (fonte 2) • (entrevista) os acompanhantes instru?dos para, na medida do poss?vel, promover a autonomia e a tomada individual de decis?es da pessoa apoiada? (fonte 1) participa??o na tomada de decis?es: • (entrevista) as pessoas apoiadas (quando for poss?vel) t?m oportunidade de participar nas decis?es sobre os respetivos planos de presta??o de servi?os, rotinas di?rias e ambiente de vida? (fonte 1) • (observa??o) s?o organizadas reuni?es de autorrepresentantes ou f?runs equivalentes, para encorajar a sua express?o e participa??o nos processos decis?rios da do servi?o? (fonte 3) • (observa??o) os profissionais procuram ativamente conhecer e ter em conta as prefer?ncias das pessoas apoiadas quando tomam decis?es que afetam o bem-estar destas? (fonte 3) respeito pelas escolhas e pela autonomia: • (observa??o) os profissionais respeitam as escolhas da pessoa apoiada, mesmo que difiram das recomenda??es dos profissionais, desde que essas decis?es n?o representem um risco para a seguran?a? (fonte 3) • (entrevista) as pessoas apoiadas sentem-se ? vontade para expressar as suas opini?es e fazer escolhas sobre as suas vidas, mesmo que sejam diferentes das sugest?es dos profissionais? (fonte 1) • (observa??o) as intera??es entre os profissionais e pessoas apoiadas durante os processos de tomada de decis?es parecem ser respeitosas e centradas na capacita??o para a sua autonomia? (fonte 3) mecanismos de reclama??o: • (entrevista) o servi?o disp?e dum processo claro e acess?vel ?s pessoas apoiadas (e/ou aos seus representantes) apresentarem queixas relativas ?s pr?ticas de tomada de decis?o? (fonte 1) • (entrevista) as reclama??es s?o investigadas de forma r?pida e justa, sendo tomadas as medidas adequadas para resolver os problemas encontrados? (fonte 1) monitoriza??o e melhoria cont?nua: 48 • (entrevista) os profissionais recebem forma??o sobre os princ?pios do apoio ? tomada de decis?es e as estrat?gias de capacita??o das pessoas com defici?ncia que lhes permitam tomar decis?es? (fonte 1) • (observa??o) a cultura em geral do servi?o promove a autonomia e a participa??o das pessoas apoiadas nos processos de tomada de decis?es? (fonte 3) • (entrevista) as pessoas apoiadas sentem-se capacitadas para fazerem as suas pr?prias escolhas e ouvir a sua voz nas decis?es que afetem as suas vidas? (fonte 1) ao responder a estas perguntas ap?s uma visita de monitoriza??o, pode avaliar se o servi?o defende o direito das mulheres e crian?as com defici?ncia ? participa??o no processo de tomada de decis?o e se salvaguardam os seus direitos legais. esta informa??o pode ser utilizada para identificar ?reas de melhoria e garantir que as pessoas apoiadas est?o capacitadas para fazerem as suas pr?prias escolhas e controlarem as suas vidas. 7. apoio ? comunica??o e acessibilidade da informa??o fontes: 1. entrevistas com os profissionais (dire??es, assistentes sociais, profissionais de apoio direto) 2. registos das pessoas apoiadas (prefer?ncias de comunica??o documentadas nos planos de presta??o de servi?os) 3. observa??o das pr?ticas de comunica??o e dos materiais de divulga??o da informa??o perguntas para os profissionais com fun??es de monitoriza??o: compreens?o das necessidades de comunica??o: • (entrevista) o servi?o procede a avalia??es para identificar os m?todos de comunica??o preferidos de cada pessoa com defici?ncia? (fonte 1) • (an?lise dos registos) os planos de presta??o de servi?os documentam os m?todos de comunica??o preferidos da pessoa apoiada (por exemplo, verbal, linguagem gestual, tecnologia de apoio)? (fonte 2) • (entrevista) as avalia??es t?m em conta o contexto cultural e lingu?stico quando determinam as estrat?gias de comunica??o adequadas? (fonte 1) forma??o e compet?ncias dos profissionais: • (entrevista) os profissionais recebem forma??o sobre v?rios m?todos de comunica??o e tecnologias de apoio para comunicar eficazmente com as pessoas com defici?ncia? (fonte 1) • (observa??o) os profissionais demonstram compet?ncia na utiliza??o de m?todos de comunica??o adequados quando interagem com as pessoas com defici?ncia? (fonte 3) • (observa??o) os profissionais escutam ativamente as pessoas apoiadas e certificam-se de que estas compreendem as informa??es que lhes s?o transmitidas? (fonte 3) materiais de comunica??o e divulga??o da informa??o acess?veis: 49 • (observa??o) existem materiais informativos (por exemplo, pol?ticas do servi?o, direitos das pessoas apoiadas, procedimentos de seguran?a) dispon?veis em formatos alternativos (por exemplo, letras de grande formato, braille, grava??es de ?udio), destinados a pessoas com diferentes necessidades sensoriais? (fonte 3) • (observa??o) s?o utilizados apoios visuais (por exemplo, imagens, pictogramas, escrita f?cil de ler e entender) em conjunto com informa??es escritas para melhorar a compreens?o das pessoas com defici?ncia intelectual? (fonte 3) • (observa??o) os profissionais est?o prontamente dispon?veis para interpretar ou traduzir informa??es destinadas a pessoas apoiadas com grandes necessidades de apoio ao n?vel da linguagem? (fonte 3) acessibilidade das tecnologias de comunica??o: • (observa??o) os telefones est?o equipados com amplifica??o ou dispositivos tty (telefone de texto) para pessoas com defici?ncia auditiva? (fonte 3) • (observa??o) existem computadores com software de tecnologia de apoio (por exemplo, leitores de ecr?, reconhecimento de voz), dispon?veis para as pessoas que deles necessitam para comunicar ou aceder a informa??es? (fonte 3) • (observa??o) os profissionais t?m forma??o sobre a utiliza??o de tecnologias de apoio que facilitem a comunica??o com as pessoas apoiadas? (fonte 1) comunica??o respeitosa e inclusiva: • (observa??o) os profissionais utilizam uma linguagem clara e simples, e evitam o jarg?o t?cnico quando comunicam com as pessoas apoiadas? (fonte 3) • (observa??o) os profissionais d?o tempo suficiente ?s pessoas apoiadas para compreenderem as informa??es e responderem durante as conversas? (fonte 3) • (observa??o) os profissionais respeitam o estilo e o ritmo de comunica??o preferidos da pessoa apoiada, evitando interrup??es ou intera??es apressadas? (fonte 3) participa??o e feedback das pessoas apoiadas: • (entrevista) as pessoas apoiadas (quando for poss?vel) sentem-se ? vontade para expressar as suas prefer?ncias e necessidades de comunica??o aos profissionais? (fonte 1) • (entrevista) as pessoas apoiadas t?m oportunidade de dar feedback sobre a efic?cia dos m?todos de comunica??o utilizados pelos profissionais? (fonte 1) monitoriza??o e melhoria cont?nua: • (entrevista) o servi?o tem um processo para analisar e atualizar regularmente os m?todos de comunica??o e os materiais informativos para garantir que s?o acess?veis a todas as pessoas apoiadas? (fonte 1) • (entrevista) os profissionais s?o incentivados a manterem-se atualizado sobre as novas tecnologias e estrat?gias de comunica??o utiliz?veis no trabalho com pessoas com defici?ncia? (fonte 1) 50 • (observa??o) o ambiente geral de comunica??o do servi?o parece ser inclusivo e respeitar as necessidades individuais de comunica??o? (fonte 3) • (entrevista) as pessoas sentem-se capazes de comunicar eficazmente as suas necessidades, vontades e preocupa??es aos profissionais? (fonte 1) ao responder a estas perguntas ap?s uma visita de monitoriza??o, pode avaliar os esfor?os envidados pelo servi?o para garantir a comunica??o eficaz e disponibilizar informa??o acess?vel ?s mulheres e crian?as com defici?ncia. esta informa??o pode ser utilizada para identificar ?reas a melhorar e promover pr?ticas de comunica??o inclusivas que permitam ?s pessoas apoiadas a participa??o plena em todos os aspetos das suas vidas. 8. reclama??es e prote??o jur?dica fontes: 1. entrevistas com os profissionais (dire??es, assistentes sociais, representantes) 2. registos das pessoas apoiadas (registos de reclama??es, documenta??o jur?dica) 3. observa??o da divulga??o de informa??es acerca dos procedimentos de apresenta??o de reclama??es perguntas para os profissionais com fun??es de monitoriza??o: acessibilidade dos procedimentos de apresenta??o de reclama??es: • (entrevista) o servi?o disp?e dum processo claro e acess?vel ?s pessoas apoiadas (e/ou aos seus representantes) que lhes permita apresentarem reclama??es ou preocupa??es? (fonte 1) • (an?lise dos registos) os procedimentos de apresenta??o de reclama??es est?o descritos em formatos acess?veis (por exemplo, letras de grande formato, braille, grava??es de ?udio, leitura f?cil) e traduzidos para as l?nguas relevantes? (fonte 2) • (observa??o) existem formul?rios de reclama??o dispon?veis em v?rios formatos em todo o servi?o? (fonte 3) confidencialidade e apoio: • (entrevista) as pessoas apoiadas sentem-se ? vontade para apresentar reclama??es sem receio de retalia??es ou discrimina??o? (fonte 1) • (entrevista) o servi?o disp?e de servi?os de apoio (por exemplo, representantes, conselheiros) para ajudar as pessoas apoiadas a apresentar e dar seguimento ?s reclama??es? (fonte 1) • (observa??o) existem profissionais designados ou recursos externos dispon?veis para receber reclama??es de forma confidencial? (fonte 3) investiga??o e resposta a reclama??es: • (entrevista) o servi?o disp?e dum processo definido para investigar as reclama??es de forma exaustiva e justa? (fonte 1) • (entrevista) as pessoas apoiadas s?o sempre informadas sobre a evolu??o e os resultados das suas reclama??es? (fonte 1) 51 • (entrevista) o servi?o toma medidas corretivas adequadas em resposta a reclama??es fundamentadas? (fonte 1) representa??o e apoio jur?dico: • (entrevista) o servi?o informa as pessoas apoiadas (e/ou os respetivos representantes) sobre os seus direitos legais e acesso ao apoio jur?dico, se for necess?rio? (fonte 1) • (entrevista) existem parcerias com organiza??es de apoio jur?dico ou defensores dos direitos das pessoas com defici?ncia que prestem apoio ?s pessoas que enfrentam problemas jur?dicos? (fonte 1) monitoriza??o e melhoria cont?nua: • (an?lise dos registos) o servi?o mant?m registos das reclama??es apresentadas e das medidas tomadas, permitindo assim a an?lise das tend?ncias e a identifica??o de problemas sist?micos? (fonte 2) • (entrevista) o servi?o rev? e atualiza regularmente os procedimentos de apresenta??o de reclama??es, para garantir que s?o acess?veis e eficazes? (fonte 1) • (entrevista) os profissionais recebem forma??o sobre como tratar as reclama??es de forma profissional e respeitosa? (fonte 1) considera??es adicionais: • (observa??o) existem publica??es ou pain?is informativos vis?veis que descrevam o procedimento de apresenta??o de reclama??es em todo o servi?o? (fonte 3) • (entrevista) a cultura do servi?o incentiva uma comunica??o aberta e d? ?s pessoas apoiadas a possibilidade de exprimirem as suas preocupa??es? (fonte 1) • (observa??o) as pessoas apoiadas (quando for poss?vel) sentem-se confiantes na sua capacidade de apresentar reclama??es e de se fazer ouvir? (fonte 3) ao responder a estas perguntas ap?s uma visita de monitoriza??o, pode avaliar se o servi?o tem um sistema transparente e acess?vel para a gest?o de reclama??es e se presta apoio jur?dico ? defesa de mulheres e crian?as com defici?ncia. esta informa??o pode ser utilizada para identificar ?reas a melhorar e garantir que as pessoas apoiadas disp?em de mecanismos que lhes permitam lidar com a necessidade de apresentar reclama??es e impor o respeito pelos seus direitos. 9. vida familiar, rela??es, necessidades emocionais e intimidade fontes: 1. entrevistas com as pessoas apoiadas (quando for poss?vel) 2. observa??es dos profissionais de apoio (assistentes sociais, terapeutas, profissionais de apoio direto) 3. registos das pessoas apoiadas (planos de presta??o de servi?os, autoavalia??es, registos de comunica??o) avalia??o das necessidades das pessoas apoiadas: 52 • (entrevista e observa??o) o servi?o procede a avalia??es para identificar as necessidades e prefer?ncias individuais da pessoa apoiada relativamente ? vida familiar, rela??es, bem-estar emocional e intimidade (respeitando a idade e a defici?ncia)? (fonte 1/2) • (an?lise dos registos) os planos de presta??o de servi?os ou as autoavalia??es documentam os objetivos da pessoa apoiada em termos de bem-estar emocional, desenvolvimento de rela??es e necessidades de intimidade, com o seu consentimento? (fonte 3) capacita??o da comunica??o e da escolha: • (entrevista e observa??o) o servi?o fornece instrumentos de comunica??o e apoio para ajudar as pessoas apoiadas a expressarem as suas necessidades emocionais, prefer?ncias de rela??es e n?vel de conforto com a intimidade ? fam?lia e aos profissionais? (fonte 1/2) • (entrevista e observa??o) as pessoas apoiadas s?o encorajadas a participar na tomada de decis?es relativas ao envolvimento da fam?lia, ao desenvolvimento de rela??es e ? intimidade nas suas vidas? (fonte 1/2) • (observa??o) os profissionais facilitam a comunica??o entre as pessoas apoiadas e as suas fam?lias, duma forma que respeita a iniciativa e as suas prefer?ncias? (fonte 2) apoio e recursos individualizados: • (entrevista) o servi?o disp?e de grupos de apoio ou terapia individual destinados ?s pessoas apoiadas, para que estas possam gerir o seu bem-estar emocional, orientar-se nas rela??es e explorar a intimidade num espa?o seguro e confidencial? (fonte 1) • (entrevista) o servi?o tem liga??es a recursos comunit?rios (por exemplo, terapeutas, organiza??es de defesa dos direitos das pessoas com defici?ncia) que prestam apoio especializado adaptado ?s necessidades da pessoa apoiada em termos de bem-estar emocional, rela??es e intimidade? (fonte 1) • (observa??o) os membros das equipas de profissionais ou os profissionais de apoio designados prestam apoio cont?nuo e individualizado ?s pessoas apoiadas ? medida que estas se orientam nestes aspetos das suas vidas? (fonte 2) respeito pela autonomia e pelo contexto cultural: • (entrevista e observa??o) o servi?o reconhece e respeita o contexto cultural e os valores de cada pessoa apoiada no que respeita ? vida familiar, ? express?o emocional, ?s rela??es e ? intimidade? (fonte 1/2) • (observa??o) as intera??es entre os profissionais e as pessoas apoiadas parecem ser respeitosas e centradas na promo??o duma comunica??o aberta sobre as necessidades emocionais, as rela??es e a intimidade, tendo em conta o n?vel de ?-vontade e a autonomia de cada pessoa? (fonte 2) promover rela??es e intimidade auto-orientadas: • (entrevista) o servi?o oferece programas ou recursos para ajudar as pessoas com defici?ncia a desenvolver rela??es sociais saud?veis, a expressar emo??es com ?-vontade e a explorar a intimidade de forma adequada ? sua idade, com base nos seus desejos individuais? (fonte 1) 53 • (observa??o) os profissionais criam oportunidades para intera??es sociais positivas e atividades partilhadas que promovam o desenvolvimento de compet?ncias de relacionamento saud?veis e a express?o emocional da pessoa apoiada? (fonte 2) • (observa??o) o ambiente f?sico do servi?o disp?e de espa?os privados designados para as pessoas apoiadas explorarem a intimidade se assim o desejarem, com medidas de seguran?a adequadas e respeito pela sua autonomia? (fonte 2) abordar a necessidade de intimidade com sensibilidade: • (entrevista e observa??o) o servi?o reconhece que a intimidade abrange um vasto espetro para al?m das rela??es sexuais, incluindo sentimentos de proximidade, afeto e liga??o emocional, tal como definidos pela pessoa apoiada? (fonte 1/2) • (entrevista) os profissionais sentem-se ? vontade para discutir as necessidades de intimidade com as pessoas apoiadas duma forma respeitosa e adequada ? sua idade, dando orienta??o com base na defici?ncia, no n?vel de desenvolvimento e nos desejos expressos da pessoa apoiada? (fonte 1) monitoriza??o e melhoria cont?nua: • (entrevista) as pessoas apoiadas sentem-se ? vontade para dar feedback sobre a sua experi?ncia e satisfa??o com o n?vel de apoio prestado no que respeita ao bem-estar emocional, ?s rela??es e ? necessidade de intimidade? (fonte 1) • (entrevista) o servi?o analisa e atualiza regularmente as suas pol?ticas e procedimentos relacionados com o apoio emocional, o desenvolvimento de rela??es e a necessidade de intimidade, garantindo o cumprimento das diretrizes ?ticas e o respeito pelos direitos das pessoas apoiadas? (fonte 1) • (entrevista) os profissionais recebem forma??o cont?nua sobre estrat?gias de comunica??o eficazes, considera??es ?ticas e boas pr?ticas para apoiar o bem-estar emocional, as rela??es e a necessidade de intimidade das pessoas com defici?ncia duma forma centrada na pessoa? (fonte 1) ao responder a estas perguntas ap?s uma visita de monitoriza??o, pode avaliar se o servi?o d? prioridade ? voz da pessoa apoiada e se a capacita para se orientar na vida familiar, nas rela??es, no bem-estar emocional e na intimidade ? sua pr?pria maneira. 10. apoio no acesso ? educa??o, ao trabalho e a atividades de lazer relevantes fontes: 1. entrevistas com os profissionais (educadores, t?cnicos de forma??o profissional, coordenadores de atividades) 2. registos das pessoas apoiadas (planos pedag?gicos individuais – ppi, avalia??es vocacionais, prefer?ncias de atividades de lazer) 3. observa??o dos ambientes de aprendizagem, locais de trabalho e op??es de atividades de lazer 54 acesso e apoio pedag?gicos: • (entrevista) o servi?o executa avalia??es para identificar as necessidades individuais de aprendizagem e os objetivos pedag?gicos das pessoas com defici?ncia? (fonte 1) • (an?lise dos registos) os ppi ou outros planos pedag?gicos existentes descrevem as adapta??es, modifica??es e servi?os de apoio adequados para garantir o acesso a uma educa??o de qualidade ?s pessoas apoiadas? (fonte 2) • (entrevista) os profissionais colaboram com as fam?lias e os educadores ou professores de escolas externas para assegurar a continuidade da aprendizagem e responder a eventuais necessidades espec?ficas? (fonte 1) • (observa??o) as salas de aula ou os ambientes de aprendizagem s?o fisicamente acess?veis e est?o equipados com tecnologias de apoio para suportem diversos estilos e tipos de aprendizagem para as pessoas com defici?ncia? (fonte 3) oportunidades e apoio vocacionais: • (entrevista) o servi?o oferece programas de avalia??o e forma??o vocacional para ajudar as pessoas com defici?ncia a explorar op??es de carreira e a desenvolver compet?ncias profissionais? (fonte 1) • (an?lise dos registos) as avalia??es vocacionais fundamentam os planos individualizados de inser??o no mercado de trabalho, emprego apoiado ou oportunidades de empreendedorismo? (fonte 2) • (entrevista) o servi?o colabora com parceiros na comunidade (por exemplo, programas de forma??o profissional, empregadores) para facilitar a inser??o e a integra??o no mercado de trabalho? (fonte 1) • (observa??o) existem oportunidades para as pessoas com defici?ncia participarem em est?gios, trabalho volunt?rio ou programas de forma??o profissional no local de trabalho para adquirirem experi?ncia pr?tica? (fonte 3) atividades de lazer relevantes: • (entrevista) o servi?o executa avalia??es para identificar os interesses e prefer?ncias das pessoas com defici?ncia em termos de atividades de lazer? (fonte 1) • (revis?o dos registos) os planos de presta??o de cuidados ou as avalia??es individuais documentam as atividades de lazer preferidas e as adapta??es necess?rias para a participa??o? (fonte 2) • (entrevista) o servi?o oferece uma variedade de atividades de lazer acess?veis (artes, desporto, eventos sociais) que satisfazem diversos interesses e n?veis de capacidade? (fonte 1) • (observa??o) as atividades de lazer s?o adaptadas e inclusivas, permitindo a participa??o de pessoas com defici?ncia com diferentes necessidades de apoio? (fonte 3) • (observa??o) os profissionais prestam apoio e encorajamento para ajudar as pessoas apoiadas a desenvolverem novos interesses de lazer e a participarem autonomamente nas atividades dispon?veis? (fonte 3) promo??o da independ?ncia e da escolha: • (entrevista) as pessoas apoiadas t?m oportunidade de fazer escolhas e participar no planeamento da sua pr?pria educa??o, trabalho e atividades de lazer? (fonte 1) 55 • (observa??o) o ambiente do servi?o favorece a descoberta e a participa??o independente nas atividades escolhidas? (fonte 3) • (entrevista) o servi?o fornece transporte ou servi?os de apoio para permitir a participa??o em programas educativos, oportunidades de trabalho ou atividades de lazer na comunidade? (fonte 1) monitoriza??o e melhoria cont?nua: • (entrevista) as pessoas apoiadas sentem-se satisfeitas com as oportunidades pedag?gicas, vocacionais e de lazer que lhes s?o oferecidas? (fonte 1) • (entrevista) a unidade ou servi?o registam o feedback das fam?lias e dos profissionais sobre a forma de se melhorar o acesso ? educa??o, ao trabalho e a atividades de lazer significativas? (fonte 1) • (entrevista) o servi?o analisa e atualiza regularmente os respetivos programas e servi?os para garantir que satisfazem as necessidades e interesses em constante transforma??o das pessoas com defici?ncia? (fonte 1) ao responder a estas perguntas ap?s uma visita de monitoriza??o, pode avaliar se o servi?o proporciona um ambiente de apoio que permite ?s pessoas com defici?ncia prosseguirem os seus objetivos pedag?gicos, explorarem oportunidades de trabalho e participarem em atividades de lazer gratificantes. 11. especializa??o e r?cio de profissionais fontes: 1. entrevistas com os profissionais (dire??es, profissionais de apoio direto, terapeutas) 2. registos e pol?ticas de forma??o dos profissionais 3. registos das pessoas apoiadas (relat?rios de incidentes, procedimentos de apresenta??o de reclama??es) 4. observa??o das intera??es entre os profissionais e as pessoas apoiadas r?cio e qualifica??es dos profissionais: • (entrevista) o servi?o disp?e de profissionais em n?mero suficiente para assegurar a supervis?o e o apoio adequados ?s pessoas com defici?ncia, garantindo a sua seguran?a e bem-estar? (fonte 1) • (entrevista) os membros das equipas de profissionais possuem as qualifica??es e a forma??o necess?rias (por exemplo, conhecimentos espec?ficos em mat?ria de defici?ncia, t?cnicas de gest?o de comportamentos desafiantes) para satisfazer as diversas necessidades das pessoas apoiadas? (fonte 1) • (an?lise dos registos) os registos de forma??o dos profissionais demonstram a conclus?o das a??es de forma??o obrigat?rias sobre t?picos relacionados com a preven??o do abuso, os direitos dos e apoio ?s pessoas com defici?ncia? (fonte 2) supervis?o e apoio dos profissionais: • (entrevista) o servi?o tem uma estrutura hier?rquica clara, fun??es e responsabilidades bem definidas para os profissionais que prestam cuidados e apoio ?s pessoas apoiadas? (fonte 1) 56 • (entrevista) os membros das equipas de profissionais s?o regularmente alvo de supervis?o e avalia??es de desempenho, com oportunidades de desenvolvimento profissional e de melhoria de compet?ncias? (fonte 1) • (entrevista) o servi?o oferece aos profissionais apoio adequado em mat?ria de sa?de mental e bem-estar para que estes possam gerir o stress e evitar a exaust?o emocional? (fonte 1) estrat?gias de preven??o do abuso: • (revis?o dos registos) o servi?o tem uma pol?tica clara e abrangente dedicada ? preven??o de abusos e neglig?ncia, descrevendo os procedimentos de den?ncia e os direitos das pessoas apoiadas? (fonte 2) • (entrevista) os membros das equipas de profissionais recebem forma??o cont?nua sobre o reconhecimento de sinais e sintomas de abuso, e sobre como comunicar adequadamente incidentes considerados suspeitos? (fonte 1) • (entrevista) as pessoas apoiadas s?o informadas dos seus direitos e est?o capacitadas para denunciar situa??es de abuso ou neglig?ncia sem receio de retalia??o? (fonte 1) • (observa??o) as intera??es entre os profissionais e as pessoas apoiadas parecem ser respeitosas, profissionais e centradas na presta??o de cuidados de qualidade, sem ultrapassar os limites considerados adequados? (fonte 4) • (an?lise dos registos) o servi?o disp?e dum sistema para, de forma atempada e completa, investigar e lidar com os incidentes de abuso denunciados? (fonte 2) transpar?ncia e responsabiliza??o: • (entrevista) o servi?o disp?e duma pol?tica de toler?ncia zero a situa??es de abusos e neglig?ncia, com consequ?ncias claras para os profissionais que violem as pol?ticas? (fonte 1) • (entrevista) as fam?lias e os acompanhantes s?o incentivados a participar nos cuidados prestados aos seus entes queridos e s?o informados de quaisquer incidentes que tenham denunciados? (fonte 1) • (an?lise dos registos) os relat?rios de incidentes est?o prontamente dispon?veis para serem analisados pelas autoridades competentes, demonstrando um compromisso com a transpar?ncia e a responsabilidade? (fonte 2) monitoriza??o e melhoria cont?nua: • (entrevista) o servi?o efetua auditorias ou an?lises regulares das suas pr?ticas em mat?ria de pessoal e das medidas de preven??o de abusos? (fonte 1) • (entrevista) as pessoas apoiadas, as fam?lias e os profissionais sentem-se ? vontade para comunicar preocupa??es ou sugest?es de melhoria relacionadas com a conduta dos profissionais e a preven??o de abusos? (fonte 1) • (entrevista) o servi?o organiza reuni?es regulares dos profissionais para debater as boas pr?ticas, considera??es ?ticas e estrat?gias para se criar um ambiente seguro e de apoio ?s pessoas apoiadas? (fonte 1) 57 ao responder a estas perguntas ap?s uma visita de monitoriza??o, pode avaliar se o servi?o disp?e de pessoal adequado com forma??o e supervis?o apropriadas, de forma a evitar abusos. pode tamb?m avaliar o empenho do servi?o na cria??o dum ambiente seguro e protetor das mulheres e crian?as com defici?ncia atrav?s de pol?ticas s?lidas de preven??o de abusos e procedimentos transparentes de den?ncia. 12. a institucionaliza??o e as suas alternativas fontes: 1. entrevistas com os profissionais (dire??es, assistentes sociais) 2. registos das pessoas apoiadas (avalia??es dos registos de admiss?o, planos de alta, necessidades de apoio comunit?rio) 3. observa??o do ambiente das instala??es e das oportunidades de integra??o na comunidade avalia??o da institucionaliza??o: • (entrevista) os crit?rios de admiss?o do servi?o d?o prioridade ? cria??o dum ambiente o menos restritivo poss?vel para as pessoas apoiadas, tendo em conta as respetivas necessidades individuais e requisitos de apoio? (fonte 1) • (an?lise dos registos) as avalia??es dos registos de admiss?o documentam a explora??o de alternativas e apoios baseados na comunidade antes de se ter prosseguido com a institucionaliza??o? (fonte 2) • (observa??o) o ambiente f?sico do servi?o promove a autonomia e as capacidades de vida independente, ou assemelha-se a um ambiente restritivo? (fonte 3) apoio ? vida na comunidade (artigo 19.?): • (entrevista) o servi?o oferece programas ou servi?os de apoio que ajudem as pessoas apoiadas a transitar para uma vida independente ou apoiada na comunidade? (fonte 1) • (an?lise dos registos) os planos de presta??o de cuidados ou de alta descrevem etapas e recursos espec?ficos que facilitem a integra??o bem-sucedida das pessoas apoiadas na comunidade? (fonte 2) • (entrevista) o servi?o colabora com parceiros na comunidade (ag?ncias de apoio ? habita??o, servi?os de apoio) para identificar e garantir op??es de alojamento adequadas ?s pessoas apoiadas? (fonte 1) • (observa??o) as pessoas apoiadas t?m oportunidade de participarem em atividades comunit?rias, eventos sociais e de experi?ncia laboral, de forma a promover a sua inclus?o social? (fonte 3) respeito pela autonomia e escolha individual: • (entrevista) as pessoas com defici?ncia t?m uma palavra a dizer nas decis?es relativas ?s suas condi??es de vida e ao n?vel de apoio prestado? (fonte 1) • (an?lise dos registos) os planos de presta??o de servi?os ou as avalia??es refletem as prefer?ncias e os objetivos da pessoa apoiada, relativamente a uma vida independente ou apoiada na comunidade? (fonte 2) 58 • (observa??o) o servi?o capacita as pessoas apoiadas no desenvolvimento de capacidades de vida aut?noma e de escolha no dia a dia? (fonte 3) investimento em apoios baseados na comunidade: • (entrevista) o estado aloca recursos suficientes para apoiar servi?os baseados na comunidade e op??es de habita??o para pessoas com defici?ncia? (fonte 1) tenha em conta se for aplic?vel • (entrevista) existem op??es de transporte acess?veis e servi?os de apoio dispon?veis na comunidade para facilitar a vida independente das pessoas com defici?ncia? (fonte 1) monitoriza??o e melhoria cont?nua: • (entrevista) o servi?o regista o n?mero de pessoas apoiadas que transitam com ?xito para a vida em comunidade? (fonte 1) • (entrevista) as pessoas apoiadas e as respetivas fam?lias sentem-se satisfeitas com o n?vel de apoio prestado na transi??o para a vida em comunidade? (fonte 1) • (entrevista) o servi?o executa an?lises regulares das respetivas pol?ticas e pr?ticas, de forma a garantir o alinhamento com o artigo 19.? da cdpd, promovendo assim uma vida independente e a inclus?o na comunidade das pessoas com defici?ncia? (fonte 1) ao responder a estas perguntas ap?s uma visita de monitoriza??o, pode avaliar se o servi?o d? prioridade a alternativas baseadas na comunidade em detrimento da institucionaliza??o de mulheres e crian?as com defici?ncia. este comportamento est? em conformidade com o artigo 19.? da cdpd, o qual sublinha o direito das pessoas com defici?ncia a viverem de forma independente e inclu?das na comunidade. exemplos doutros instrumentos de monitoriza??o ▪ who quality rights toolkit – avalia??o e melhoria da qualidade e dos direitos humanos em unidades e servi?os de sa?de mental e assist?ncia social: https://iris.who.int/bitstream/handle/10665/70927/9789241548410_eng.pdf?sequence=3 ▪ ithaca toolkit – monitoriza??o dos direitos humanos e dos cuidados de sa?de gerais em institui??es de sa?de mental e de assist?ncia social: https://www.mdac.org/sites/mdac.info/files/ithaca_toolkit_english.pdf ▪ charm toolkit – conjunto de instrumentos de monitoriza??o destinado ? elimina??o de abusos dos direitos humanos das crian?as: https://mdac.org/sites/mdac.info/files/charm_en.pdf ▪ protocolo de istambul – manual para a investiga??o e documenta??o eficazes da tortura e outras penas ou tratamentos cru?is, desumanos ou degradantes: https://www.ohchr.org/sites/default/files/documents/publications/2022-06-29/istanbul-protocol_rev2_en.pdf 59 instrumentos demonstrativos 60 61 62 63 materiais visuais para entrevistas nono instrumento do charm toolkit – imagens para comunicar com crian?as com defici?ncia mental: 64 anexo iii do protocolo de istambul – desenhos anat?micos para a documenta??o da tortura e dos maus tratos:slovensko: príručka pre školiteľov a monitorovací nástroj dis-connected: programy a n▪stroje pre ľudí s postihnutím na prevenciu n▪silia p▪chaného na žen▪ch a deťoch • • • • • • • • o o o o o o ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ – – ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ o o ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ o o o ▪ o o o ▪ o ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ o o o ☐☐☐☐☐☐☐☐☐☐☐☐☐☐☐☐☐☐☐☐ ☐☐☐☐ ☐☐☐☐☐☐☐☐☐☐☐☐☐☐☐☐☐☐☐☐☐☐☐☐ ☐☐☐☐ – – – • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • – – – • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • ▪ ▪ ▪ • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • ▪ ▪ ▪ ▪